galéria megtekintése

A minisztérium inkább letiltotta a kemény jelentést a magyar áfacsalásról

40 komment


Fekete Gy. Attila

Becsült adatok szerint 2012-ben elérhették az 1200 milliárd forintot a magyar élelmiszer-gazdaság szereplői által eltitkolt jövedelmek. Ipari méreteket ölt az ágazatban az áfacsalás, a fekete- és szürkefoglalkoztatás. Az adórendszer a valós termelési adatok elhallgatására ösztönöz. A helyzetet feltáró tanulmány publikálását a szaktárca megtiltotta.

Lesújtó képet fest az Agrárgazdasági Kutató Intézet 2014 júniusára elkészült és titkosított tanulmánya a magyarországi élelmiszer-termelésről. A szövegben többek között évi ezermilliárd forintot meghaladó adóelkerülésről, szürke- és feketefoglalkoztatásról, feketén értékesített állatokról és termésekről olvashatunk. A kutatók a tanulmányukat másfél éve nyilvános szakmai vitára akarták bocsátani, ám a dokumentumot azóta sem publikálták.

Dániában egy disznónak 33 malaca születik, Magyarországon csak 23 – mármint a hazai könyvelés szerint
Dániában egy disznónak 33 malaca születik, Magyarországon csak 23 – mármint a hazai könyvelés szerint
Banczik Róbert / Népszabadság/archív

A vitára szóló meghívó ma is elérhető az interneten, a tanulmány azonban nem. A kutatóintézetben megtudtuk, hogy a közlést „megtiltotta” a minisztérium. A miértre azonban nem tudják a választ. „Nem értjük, ez eddig itt nem volt szokás” – mondták. (Az Agrárgazdasági Kutató Intézet egyike a tervek szerint hamarosan megszűnő több mint hetven kormányzati háttérintézménynek: a Földművelésügyi Minisztériumba olvasztanák be.) Kerestük az agrártárcát az üggyel kapcsolatban, ahol türelmet kértek.

 

A szakemberek semmi olyat nem tettek vizsgálódásaik során, amire az államnak ne lenne módja. Egyszerűen összeolvasták a különböző nyilvántartásokat, és elgondolkodtak: ha valaki ezer disznót szállít Ausztriába, miként lehet az, hogy csak nyolcszáz érkezik meg? Valószínű, hogy mivel az unión belüli más országban való értékesítést nem terheli áfa, nálunk viszont igen, az eltűnt kétszáz állat hazai vágóhídon lett áfamentes feketevágás áldozata. Csakhogy évente annyi disznó tűnik el, amennyit a kutatók szerint képtelenség házi körülmények között feldolgozni. A nagy vágóhidak azonban állítják, náluk technológiailag kizárt, hogy bárki fusiban sertések tucatjait dolgozza fel éjjelenként.

A furcsaságok itt nem érnek véget. A kutatók összehasonlították a magyar és a dán sertéseket, és azt találták, hogy a dán disznó 2,68 kiló takarmánytól hízik egy kilót, a magyarnak ehhez három kiló kell. Bár ezt okozhatják eltérő tartási körülmények is, gyanús – írják –, hogy egy dán koca évi 33 malacával szemben a magyar csak 23-at fial. Tehát megint eltűnik jó néhány disznónk.

A tanulmány készítői a teljes élelmiszer-ágazat alaposabb vizsgálata után arra a következtetésre jutottak, hogy a magyar sertéstermelők a szaporulat egy részét eltitkolják, felnevelik és feketén levágják. Becsléseik szerint a feketegazdaság mértéke megyétől függően 32,5 és 49,9 százalék között mozog.

A rejtett gazdaság mértéke 2012-ben 650 és 1200 milliárd forint között lehetett ebben az ágazatban, ideértve az elcsalt, emiatt illegális jövedelemnek minősülő, zsebre tett áfát is. Brutális összegről van szó, ha figyelembe vesszük, hogy ugyanabban az évben a hazai forrásból, uniós társfinanszírozásból és tisztán uniós forrásokból együttesen kevesebb mint 650 ­milliárd forint áramlott az ága­zatba.

Sötétség uralkodik

Becsült adatok szerint a magyarországi feketegazdaság GDP-hez viszonyított aránya 22,1 százalék, azaz nagyjából minden ötödik forint adózatlanul kerül valakinek a zsebébe. Ausztriában ez az arány 7,5 százalék, Szlovákiában 15,1, Romániában 28,4, Bulgáriában 31,2.

Finomabb módszerekkel is dolgoztak az ágazatban. A tanulmány készítése idején egy mezőgazdasági termelő 10-12-féle adózási mód közül választhatott aszerint, hogy őstermelőként, egyéni vagy társas vállalkozóként termelt, s hogy belépett-e az áfakörbe. Az őstermelői státusz hétféle költségelszámolási és adózási mód választását teszi lehetővé, kialakultak azonban az adóminimalizálás jól működő, szinte minden érintett által ismert szokásai.

Egy őstermelőnél a 600 ezer forint alatti bevétel nem számít jövedelemnek. Emiatt persze minden 16. életévét betöltött családtag őstermelő lesz – papíron. A család szétosztja a bevételt a műkörmös lány, az adminisztrátor anya és a focista fiú között. Ha a négyfős mintacsaládban mindenki „őstermelő”, máris 2,4 millió forintos árbevételig adómentes a ténylegesen ezzel foglalkozó apa.

A tanulmány készítői a piaci szereplőkkel készített interjúk alapján megállapították: az őstermelők egy része a könyvelőjével figyelteti az árbevétel alakulását. Amikor az adómentesen eltehető bevétel eléri a maximumot, közlik a megrendelőikkel, hogy nincs több árujuk. Ellopták, lefagyott, elverte a jég, nincs. Persze van, de már csak azoknak, akik hajlandók számla – és ebből következően eredetigazolás – nélkül is átvenni.

Az adóhatóság olykor fogást talál
Az adóhatóság olykor fogást talál
Ujvári Sándor / MTI

A kutatók vizsgálatai szerint 2012-ben az őstermelőknek mind­össze hét százaléka vallott be nyolcmillió forint feletti jövedelmet. Közülük minden negyedik (26 százalék) nulla forint jövedelemből élt meg, de ebből futotta azért fejlesztésre is. Az őstermelők felének az éves összevont jövedelme nem érte el a minimálbérnek megfelelő összeget.

A birtokunkban lévő szamizdat­példány szerint egyébként a kutatók is elismerték, hogy tavaly a szaktárca és a kormány számos olyan lépést tett az élelmiszer-termelés és az agrárium kifehérítésére, amelyet ők is javasolnak – elkezdték például az élelmiszerek áfacsökkentését –, ám a kép még mindig igen sötét.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető