galéria megtekintése

A magyar boltokat fektette meg Orbánék elbaltázott húzása

22 komment


Batka Zoltán

Egyéves a vasárnapi boltzár, amellyel a családi kisvállalkozásokat tervezte jobb helyzetbe hozni a kormány. Az alkalmazottak azóta is menekülnek az ágazatból, a kis cégeknek a száma is csökken, több ezerrel esett a foglalkoztatás. A kereskedelmi forgalom ugyan megugrott, ám nem a vasárnap miatt, hanem annak ellenére.

Úgy hírlik, nem igazán bánták meg a nagy multinacionális áruházak, hogy pont egy éve, tavaly március 15-én hatályba lépett a vasárnapi üzletbezárás. Bár a törvény kimondatlan célja az volt, hogy az Orbán-kormány ezzel is borsot törjön a nagy nemzetközi áruházláncok orra alá, azonban mára a kísérlet a visszájára fordult: gyakorlatilag a hazai láncok lettek a vasárnap kárvallottjai. Igaz, ezt akár előre is lehetett volna látni.

Magyarországon a korábbi években már kifulladni látszott a hipermarketek üzleti modellje, paradox módon most a deklaráltan multiellenes kormánytól kaptak újabb esélyt: a nagy cégek milliárdokat spóroltak meg azzal, hogy nem kellett vasárnapi pótlékot fizetni a dolgozóiknak. Míg a kormány által szavakban támogatandónak ítélt hazai láncok – CBA, Coop, Real – pozíciója gyengült a vasárnapi bezárás bevezetésével.

A jelenség magyarázata, hogy piaci verseny korábban is elsősorban a nagyobb hipermarketek, a Tesco, az Auchan és a diszkontok, vagyis a Lidl, az Aldi és a Penny Market között dúlt. Mivel a bezárástörvény egységesen vonatkozott mindenkire, a szabályozás érdemben nem is változtatott a nagy láncok közötti erőegyensúlyon.

 

Ugyanakkor az új piaci helyzetben felértékelődött a pénteki és a szombati napok jelentősége, illetve ezeken a napokon a dugig telt áruházakban az alacsony árak mellett új versenyelem jelent meg: a kiszolgálás gyorsasága, a kasszasorok nagy száma is szempont lett a vásárlóknál. A nagy multiláncok így könnyen lehet, hogy elhappolhatták a jóval kisebb egységekkel működő hazai láncok, elsősorban a fővárosban szupermarketekkel jelen lévő CBA, kisebb mértékben a nagyobb Coopok vevőinek egy részét.

Akik, ha már egyszerre kellett nagyobb árumennyiséget vásárolni, valamelyik hipermarketbe mentek, ahol azt is bepakolták a kosárba, amit „békeidőkben” vasárnap a sarki CBA-ban vettek volna meg. A változás akár egészen drámai lehetett a piacon: tavaly augusztusig a GfK Hungária felmérése szerint 6,8 százalékkal esett a hazai láncok piaci részesedése.

Nem jött be az állam várakozása, a kisboltok száma egyre csökken
Nem jött be az állam várakozása, a kisboltok száma egyre csökken
Korponai Tamás / Népszabadság

A kormány a „kisboltok” védelmét hozta fel a vasárnapi bezárás mellett, ám ezen a területen is vegyes a kép. Tény, hogy a kisboltok egy része profitált a nagyok hétvégi bezárásából, így a GfK tanulmánya is háromszázalékos piacerősödést mért a körükben. (A piackutató úgy kalkulálta, hogy 100 és 260 milliárd forint közötti forgalom tevődhet át a kisboltokhoz így.) Ugyanakkor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból már látszik, hogy a kis- és középvállalkozások leépülése a vasárnapi boltzárral sem állt meg. Tavaly 2500 kis üzlettel lett kevesebb, és a kereskedelmi ágazatban összességében 9000 fővel csökkent a foglalkoztatottság.

Nem tudott ugyanis minden kisboltos élni a lehetőséggel. Így a „családi vállalkozások megmentése” jegyében csak családtagok állhattak a pult mögé a hét utolsó napján, amely kategóriába az élettársi kapcsolat nem fért bele, így a törvény diszkriminatív volt az egyedül, család nélkül élő kiskereskedőkkel szemben.

Furcsa ellentmondás volt, hogy míg a vasárnapi kényszerszünettel a kiskereskedelmi dolgozóknak akarták biztosítani, hogy heti egy napot biztosan a családjukkal tölthessenek, addig éppen a pátyolgatni kívánt családi kisvállalkozások hozzátartozói számára tette gyakorlatilag lehetetlenné a vasárnapi együttlét lehetőségét. Arra máskülönben nemzetközi kutatások is rámutattak, hogy a váltakozó műszakokban és hét végén is dolgozók között jóval nagyobb a kiégés aránya.

Nyitott kérdés, hogy pontosan milyen hatással volt a vasárnapi bezárás a forgalomra, mivel a hivatalos adatokból lényegében kikövetkeztethetetlen, pontosan mi játszódott le a piacon 2015-ben. A KSH szerint 2015 sikersztori volt, 5,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom az előző évhez képest, azonban jó eséllyel ez meglehetősen torz adat. A piacon ugyanis egy évvel ezelőtt kezdtek üzemelni a kiskereskedelemben az online kasszák, jókora, a forgalom több százalékát kitevő, korábban eltitkolt forgalom jelent meg a statisztikában. Ezt látszik alátámasztani, hogy idén januárban, amikor az online kasszák okozta ugrás a bázisadatokban is jelen volt, beépült, hirtelen 1,6 százalékra esett vissza a forgalombővülés. És még ez is csak az olcsó benzin miatt dübörgő üzemanyag-kereskedelem miatt. Azt is látni kell, hogy az online kasszák adatai a vasárnap által nem érintett vendéglátóhelyek és kereskedelmi szálláshelyek információit is tartalmazzák.

A lakosság az eltelt egy év alatt sem tudta megkedvelni a vasárnapi „családi együttlétet”, az Ipsos nem régi felmérése szerint a magyarok kétharmada nem támogatja a vasárnapi boltbezárást.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető