Így Ligeti szerint
a hűtlen kezelés gyanúja megállapítható,
hiszen Matolcsy jegybankelnökként a rábízott vagyon kezelésével kapcsolatos kötelezettségeit megszegte, amikor alapítványokat hoztak létre. Ezzel szerinte kárt is okozott, és csak még jobban belekeveredett az ügybe azzal, hogy kiderült: az alapítványok a jegybankelnök tevékeny közreműködésével használták fel a rendelkezésükre bocsátott forrásokat. A jogvédő úgy gondolja, ezért az ügyészségnek a TI és mások feljelentése alapján el kell rendelnie a nyomozást, bár úgy látja: ha ez meg is történik, az eljárást akár az elévülési határidő leteltéig is elhúzhatják.
A hűtlen kezelés törvényi tényállási elemei a most nyilvánosságra került dokumentumok alapján még egyértelműbben megállapíthatók – állítja Magyar György ügyvéd. Ezzel kapcsolatban utalt például arra, hogy a PADA alacsony kamat mellett jelentős összeget helyezett el betétként egy „baráti" bankban, miközben ha ugyanezt a pénzt államkötvénybe fektetik, az jóval magasabb hozammal kecsegtet. De ez szerinte csak egy – bár kétségkívül mindenki számára könnyen érthető – mellékszál.
Ennél maga is sokkal fontosabbnak tartja, hogy az alapítványokat a jegybanktörvényt megsértve hozták létre – ami tételesen felsorolja, hogy milyen célra, s milyen forrásból származó pénzt lehet költeni –, és ettől kezdve szerinte nem lehet kérdéses, hogy az idegen vagyon kezelésével megbízott MNB vezetői kötelességük kétségkívül szándékos megszegésével saját munkáltatójuknak vagyoni hátrányt okoztak. Így a bűncselekmény megalapozott gyanúja Magyar szerint a dolgok jelenlegi állása szerint – a most nyilvánosságra került dokumentumok nélkül is – megállapítható.
Egy normális országban a legfőbb ügyész ilyen helyzetben csak egyet tehetne: miután a felesége az MNB vezető alkalmazottja, egyes alapítványainak pedig tisztségviselője, Polt Péternek meg kellene állapítania az összeférhetetlenséget, és a helyettesére kellene bíznia, hogy saját hatáskörében foglalkozzék ezzel az üggyel – jelentette ki az ügyvéd. Egyébként maga is úgy véli, hogy a nyomozást valószínűleg elrendelik, legfeljebb nem állapítanak meg semmit. Miközben a bizonyítékoknak egyre inkább olyan zárt láncolata áll össze – tette hozzá –, amely kétséget sem hagy afelől, hogy
itt közpénzeket egyesek saját hitbizományuknak tekintenek.
Ugyanakkor alapítványi ügyekben járatos bírósági forrásaink szerint az önmagában nem kifogásolható, ha az alapító is tagja a kuratóriumnak. A polgári törvénykönyv csupán azt zárja ki, hogy maga és közeli hozzátartozói a testületben többséggel rendelkezzenek. Tehát formálisan még az sem baj, ha Matolcsy a saját embereit delegálja a kuratóriumokba. A jogszabály csupán írja elő, hogy az alapító és rokona az általa létrehozott alapítvány kedvezményezettje nem lehet.
Magyar szerint mindazonáltal az ügyészségnek hivatalból lépnie kellene, mert az alapítványokat eleve jogellenes módon hozták létre. Ezt az általános törvényességi ellenőrzési jogkörében a szervezet bármikor megtehetné, és a bíróságnál kezdeményezhetné az alapítványok törlését is. Ebben az esetben a vagyon vélhetően az alapítóra szállna vissza.
