A magyar korrupció beruházásokat riaszt el

2015-12-10 12:15:22

Közvetlenül befolyásolja az amerikai cégek beruházási döntéseit az a képzet, ami üzleti körökben a magyarországi korrupció szintjéről kialakult. A közbeszerzési gyakorlat és az átlagosnál több uniós forrás fokozza a kockázatokat.

Tavaly Magyarországon a közbeszerzések értéke több mint 2100 milliárd forint volt, az idén pedig az átlagosnál is több uniós forrást – csaknem 2000 milliárd forint közösségi pénzt – oszthatunk szét, ami a GDP közel hat százaléka. Mindez jelentősen fokozza az átláthatatlansági kockázatot, pedig a helyzet eddig sem volt ideális: százból 89 magyar tartja problémának a korrupció helyzetét, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése szerint pedig egyes gazdasági társaságok feltűnően sok tendert nyernek.

Nekik jó, a gazdaságnak árt
Thinkstock

Bevett gyakorlat az értékelési és kiválasztási szempontok nem megfelelő alkalmazása, amelynek révén egyes ajánlattevők versenytársaiknál kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek. A Transparency International (TI) novemberi tanulmánya arra is felhívta a figyelmet: az európai uniós pályázatokat rendszerszerűen túlárazzák. Becslések szerint évente a közösség GDP-jének egy százaléka tűnik el a korrupció miatt.

OLVASÓLISTA

Vélemény

Ének az isiben

Belföld

A fideszes polgármesternél csak egy család lehetett a nyerő

Vélemény

Meglett a nyomor

Vélemény

Rokonok (részlet)

Belföld

Rokonkák

További cikkek

A kétes átláthatóság egyértelműen befolyásolja a gazdasági növekedést, rontja a kormányok önvédelmi képességét, akadályozza a szervezett bűnözés, a terrorizmus elleni harcot, és egész térségeket destabilizálhat – mondta Colleen Bell, az USA magyarországi nagykövete a TI Magyarország „Átláccó” fesztivál című rendezvényén a korrupció elleni harc világnapján. Bell szerint az átláthatóság növeléséhez éber és aktív társadalomra, a civil szervezetek munkájára és oknyomozó újságírókra van szükség.

Iskolapélda

Romániát rendszerszinten hálózta be a korrupció: tavaly mintegy ezer ember állt bíróság elé, ami duplája a 2006-os adatnak. Az elítélési arány 90 százalék fölötti, miniszterelnök, miniszterelnök-helyettes, miniszterek és több tucat képviselő ellen is vádat emeltek az elmúlt hónapokban. Dana Manuela Ana, a 2005-ben létrehozott korrupcióellenes ügyészség (DNA) ügyésze szerint a korrupció egyenesen nemzetbiztonsági kérdés, és felszámolásához kulcsfontosságú a mentalitás változása. A korrupt hálózatok nemcsak befolyásolni, hanem olykor helyettesíteni akarják a döntéshozókat. Különösen veszélyesek a médiát, ezáltal pedig a közvéleményt befolyásolni akaró struktúrák, ezek ugyanis az igazságtól függetlenül képesek hatni az emberek véleményére.

Colleen Bell
Teknős Miklós / Népszabadság

Magyarországon a cégek jelentős problémaként élik meg a hatalomhoz közel állók rokonainak, barátainak helyzetbe hozását, és miközben az amerikai–magyar kapcsolatok jól működnek, üzleti körökből Bell azt hallja, a magyar korrupcióval kapcsolatban kialakult korántsem előnyös vélekedés közvetlenül is befolyásolja a beruházási döntéseket. A nagykövet dicsérte ugyanakkor az online pénztárgépek bevezetését, ami a többi között bizonyította, hogy az adófizetés teljesen átláthatóvá és automatikussá tehető.

Margarete Hofmann, az EU csalás elleni hivatala, az OLAF szakpolitikai igazgatója szerint tavaly óta növekedett a Magyarország által felderített, uniós pénzekkel összefüggő korrupciós, csalási ügyek száma. Az már az európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár, Vitályos Eszter szavaiból derült ki, hogy az Európai Bizottság által hibásnak ítélt közbeszerzések aránya 34,5-ről 14,5 százalékra csökkent, a közbeszerzésekért felelős államtitkárság pedig idén január és november vége között összesen csaknem 11 ezer eljárást vett górcső alá. A uniós projektek túlárazottsága korántsem Magyarország-specifikus, ezzel a gonddal számos más tagállam is küzd – tette hozzá.

Közepesen korruptak az egyetemek

A magyarországi egyetemeken 21,4 százalékos a korrupciós fertőzöttség – derül ki a berlini Milata KG által végzett felmérésből. A társaság tíz uniós országban kérdezett meg több mint ötezer főt. A kérdéseket öt szegmensben tették fel, azok átlagából jött ki a korrupciós mutató – ezt lapunk alakította át százalékos formára. A felmérés korrupciónak nemcsak azt vette, ahol megvesztegettek valakit – idesoroltak bármilyen indokolatlan kivételezést, előny kicsikarását –, de azt is, ha egy pályázatot csak azért írtak ki, hogy az előre meghatározott személynek oszthassanak támogatást vagy elnyerhessen egy álláshelyet. A listán Magyarország a középmezőnyben van.

A legnagyobb arányban az értékelésben volt tapasztalható korrupció – 32 százalékos aránnyal a teljes mintában –, a legritkábban pedig a PhD-döntéseknél tapasztalták a tanárok, hogy a hallgatók megtámogatnák tudásukat alternatív módszerekkel. Diplomaszerzésükkel kapcsolatban 18 százalék próbálta valamely módon korrumpálni tanárát, a bejutáshoz pedig 24,5 százalék, minden negyedik hallgató kísérelt meg tisztességtelen eszközt igénybe venni.

Egyetemi korrupció, %
Egyesült Királyság 8,8
Svédország 12,6
Franciaország 17,2
Lengyelország 17,6
Magyarország 21,4
Németország 23
Csehország 25,4
Románia 27,8
Olaszország 29
Spanyolország 34