galéria megtekintése

Fúrják vagy megalapozzák az új nemzeti légitársaságot?

1 komment


Varga G. Gábor

Döntés született arról, hogy támogatja a kormány a Budapest és a nyugat-balkáni városok közötti légi járatok elindítását. Mindez annak beismerése lehet, hogy hiba volt hagyni csődbe menni a Malévet. Egyelőre nem tudni azonban, hogy éppen előkészítik a napokban felröppent, a Szuhojjal közös új nemzeti légitársaságot, vagy épp ellenkezőleg: helyzetbe hozva egy másik céget – például a Wizz Airt vagy egy másik jelentkezőt - pont most halásszák el a piacot a tervezett légitársaság elől?

Kormányrendelet született arról, hogy a nyugat-balkáni légi útvonalhálózat újbóli létrehozását támogatja a kormány. A mai Magyar Közlönyben megjelent rendelet immár közszolgáltatásként említi a Podgorica, Pristina, Szkopje, Szófia, Tirana és Budapest közötti légi járatokat, olyannyira, hogy koncesszióba adja ezen útvonalaknak az üzemeltetési jogát, méghozzá úgy, hogy ezt pénzben ellentételezi. Teszi mindezt azért, mert - ahogy a határozat fogalmaz - az említett légijáratoknak nagy külgazdasági, külpolitikai, turisztikai és kulturális jelentősége van, ám az "piaci alapon nem nyújt vonzó gazdasági perspektívát a légitársaságok számára".

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter feladatul kapta, hogy biztosítsa az idén, valamint 2017-2020 között szükséges forrást minderre, Seszták Miklós fejlesztési tárcavezetőnek pedig a szükséges közbeszerzési eljárások kiírása a feladata. A két érintett tárcánál arról érdeklődtünk, hogy milyen járatsűrűség mellett mekkora összeggel szándékoznak támogatni e járatokat, de egyelőre nem érkezett válasz. Pedig, főleg a pénz nagysága, messze nem mindegy.

Lapunk legutóbb február harmadikán, a Malév-csőd negyedik évfordulóján írt arról, hogy a nemzeti légitársaság egykori járathálózatából többek között ezeket a városokba nem repül senki, amin veszít a gazdaság. Akkor amikor a Malévet hagyták bedőlni és nem indítottak azonnal új légitársaságot, úgy tűnt, hogy a kormányt nem érdekli a légi összeköttetés fontossága e régióval. A mostani kormánydöntés mégis azt mutatja, hogy felismerték mindennek a fontosságát.

 
A Szuhoj Superjet 100
Reuters

Hogy mennyibe kerülhet a kormánynak a járatok üzemeltetésének támogatása, arról a szakemberek még becsléseket sem mernek mondani, csak abban biztosak: évente több milliárd forintot kóstál majd. Összehasonlításul: a Malév működésének legsúlyosabb évében, 2010-ben 24 milliárd forintos veszteséget produkált, s szakemberek akkor azt becsülték, hogy egy újraszervezett légitársaság átgondolt járathálózat és költségek mellett akár nullszaldósan is lehet üzemeltetni úgy, hogy a nyereséges útvonalak finanszírozzák a nemzeti érdekből működtetett, veszteségeseket. Most már más a helyzet: a nyereséges útvonalakat „kitöltötte" a piac, a veszteségeseket pedig, ha az állam akarja, finanszírozni kell.

A kormányhatározat új színben tünteti fel a múlt héten nyilvánosságra került tervet, amely szerint a Szuhoj orosz repülőgépgyár az általa adott gépekkel, az állam a két Malév-utódcéggel valamint esetleges magánbefektetők közösen alapítanának légitársaságot.

Iparági forrásaink szerint az sem lehet véletlen, hogy a kormányhatározat pont Orbán Viktor moszkvai útja előtt szülessen meg, így a miniszterelnök Moszkvában elmondhatja, hogy a maga eszközeivel támogatja az orosz repülőgépgyár tervét. Más kérdés, hogy egy ilyen közbeszerzésen, ha más nyer, az végleg kihúzza a talajt az orosz elképzelés alól. Tehát a kérdés az, hogy alakul-e egyáltalán ilyen légitársaság, s a közbeszerzés kiírásával ezt megvárja-e a magyar kormány.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető