galéria megtekintése

A kastély még belefér, a palota már nem

Az írás a Népszabadság
2014. 08. 28. számában
jelent meg.

Munkatársunktól
Népszabadság

Legutóbbi jelentésében a jegybank felügyelőbizottsága is felhívta a figyelmet a költések szabályozatlanságára.

Róna Péter, az MNB felügyelőbizottságának korábbi tagja
Róna Péter, az MNB felügyelőbizottságának korábbi tagja
Kurucz Árpád / Népszabadság

Az Eiffel Palace irodaház megvásárlását nemhogy a jegybanktörvényből nem lehet levezetni, de kifejezetten ellentétes a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges feladatával, az árstabilitás elérésével és fenntartásával – kommentálta kérdésünkre az üzletet Róna Péter, az MNB felügyelőbizottságának korábbi tagja. (A jegybank tevékenységét ellenőrző testület tagjainak mandátuma május elejével lejárt, az új tagokat azonban legkorábban szeptemberben választhatja meg az Országgyűlés, így az MNB már hónapok óta felügyelőbizottság nélkül működik.)

Amint arról a Népszabadság is beszámolt: a jegybank nemrég 45,3 millió euró plusz áfáért, vagyis mintegy 18 milliárd forintért megvásárolta a Budapest V. kerületében, a Nyugati térnél álló Eiffel Palace irodaházat.

 

A 14 ezer négyzetméteres, nagyobbrészt bérbe adott épület megszerzését az MNB üzleti befektetésként definiálta. Közleménye szerint célja a jelenlegi ingatlanpiaci környezetben az ingatlanbefektetésből származó előnyök kiaknázása, így az üzlet a várakozások szerint kedvező hatással lesz az MNB eredményére.

Az Eiffel Palace belülről
Az Eiffel Palace belülről
Földi Imre

Róna Péter viszont úgy látja: túl azon, hogy az MNB nem nyereségorientált intézmény, egy ilyen üzleti célú vásárlás érdekellentétet eredményez a jegybank monetáris és befektetési politikája között. Egy ingatlanpiaci invesztíció ugyanis igazán jól csak inflációs üzleti környezetben prosperál, ha sok pénz áramlik a szektorba, amely az árak emelkedését eredményezi. Vagyis annál magasabb az irodaházon elérhető nyereség, minél nagyobb az infláció.

A jegybanktörvény alapján műtárgyak vásárlása sem feladata az MNB-nek, ezért az Oxfordi Black friars Hall kutatója szerint kérdéseket vet fel az úgynevezett Értéktár program is.

A jegybank idén év elején jelentette be, hogy 2018 végéig mintegy 30 milliárd forint keretösszeget szán műtárgyvásárlásra. A program célja a különféle okok miatt külföldi tulajdonba került legfontosabb hazai műkincsek visszaszerzése Magyarország számára, valamint a hagyatéki értékek itthon tartása és egy gyűjtemény kialakítása ezen kiemelt műalkotások megőrzésére.

Róna Péter viszont összeegyeztethetőnek tartja az MNB feladataival és működésével a jegybank többi, az utóbbi hónapokban nagy figyelmet kiváltó ingatlanvásárlásait. Az IPOSZ-tól megvett belvárosi és az Akadémiától megvásárolt, a budai várnegyedben található épületben az MNB évi kétmilliárd forintból gazdálkodó, a közgazdaság-tudomány és a pénzügyi kultúra fejlesztéséhez egyebek mellett tanfolyamok és konferenciák szervezésével, tananyagfejlesztéssel, valamint PhD-s és vendégkutatók támogatásával hozzájáruló Pallas Athéné programja kap helyet.

Megmagyarázható a tiszaroffi kastélyszálló is: ha más állami intézmények, vállalatok is fenntarthatnak „céges” üdülőt, megteheti az MNB is, ha úgy ítéli meg, munkatársai pihenését ez szolgálja a legjobban.

A jegybanktörvény csak az MNB bírságbevételeinek felhasználását szorítja keretek közé (a közgazdaság-tudomány és a pénzügyi kultúra fejlesztése mellett karitatív célokra fordíthatók ezek a pénzek), ám a nyereségével szabadon gazdálkodhat. Róna Péter szerint azonban az utóbbi időben beindult nagyszabású programok miatt indokolt lenne az intézmény alapvető feladataihoz nem kapcsolódó tevékenységek külön szabályozása – miként arra legutóbbi, egyhangúlag elfogadott jelentésében a felügyelőbizottság is felhívta a figyelmet.

Kevesebben és kevesebb hitelt kaphatnak

A túlzott lakossági eladósodás és a devizahitelezés újbóli felfutásának megakadályozása érdekében adósságfék-szabályozást vezet be jövő januártól a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A szabályozás három elemből áll: a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatójából, a hitelfedezeti mutatóból és a rendelkezésre álló jövedelem igazolásából. Az első azt jelenti, hogy a január elseje után folyósított lakossági hiteleknél havi nettó 400 ezer forintos jövedelemig a kölcsön törlesztőrészlete nem haladhatja meg az adós keresetének felét, míg ennél nagyobb fizetésnél a 60 százalékát. Euróhitelnél ez az arány 25-30, míg egyéb devizák esetében 10-15 százalék. (A mutató kiszámításánál figyelembe kell venni a korábban felvett, még élő hiteleket is.)

A hitelfedezeti arány azt maximálja, hogy a megvásárolni tervezett lakás vagy autó értékéhez képest mennyi hitelt kaphat az ügyfél. Forintalapú jelzáloghiteleknél ez az arány 80, míg a gépjárműkölcsönnél 75 százalék, lízingnél öt-öt százalékponttal magasabb. Euróhiteleknél az arány 50-45, egyéb devizák esetében 35-30 százalék. A szabályozás harmadik eleme azt jelenti, hogy a bankok januártól csak az igazolt, legális jövedelmet vehetik figyelembe. Az MNB szerint az új előírások a forint- hitelek esetében nem jelentenek túlzott szigorítást a jelenlegi feltételekhez képest, ám egyrészt lehetőséget adnak arra, hogy a jegybank szükség szerint beavatkozhasson, ha úgy látja, a hitelezés felfutása egészségtelen szintet ér el, illetve megakadályozza a devizahitelezés újbóli széles körű elterjedését.

A lapunk által megkérdezett bankok szerint viszont az új szabályok, főleg a jövedelem igazolása visszaveti a lakos- sági hitelezést. Az adófizetők harmada, másfél millió munkavállaló minimálbért vagy annál kevesebbet keres – papíron. Ezt a helyzetet a bankok úgy oldják fel, hogy a jövedelemigazolás mellé bankszámlakivonatot és a közüzemi számlákat is kérik, s ebből igyekeznek következtetni a valós anyagi helyzetre. Ezek az ügyfelek azonban januártól egyáltalán nem kapnak hitelt, vagy nem annyit, amennyire szükségük lenne. (H. B.)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.