A cégek tizede nem fizet
A nem fizetők számára, arányára pontos számot nem tudott mondani a kamara, mert a nyilvántartásban egy sor valójában már megszűnt vállalkozás is szerepel. A megszűnő, de a létrejövő vállalkozások is gyakran nem tesznek eleget az ilyenkor szokásos bejelentési kötelezettségüknek. Bár a kamarai hozzájárulás köztartozásnak minősül, a BKIK sem rögtön rohan a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) behajtási kérelemmel.
Első lépésként figyelmezteti a vállalkozásokat, és csak a notóriusan, több éven át nem fizető vállalkozások tartozásait adja át a NAV-nak behajtásra – mondták el a BKIK-nál. Így 2015-ben mindössze 10 ezer behajtási kérelem érkezett a fővárosból az adóhatósághoz, 169 millió forint értékben.
A vidéki kamaráknál elsőre kisebbnek tűnik a nem fizető vállalkozások aránya, nagyjából a regisztrált cégek tizede nem fizette meg az ötezer forintos hozzájárulását. Igaz, a vidéki kamaráknál is nyitott kérdés, hogy a néhány ezer nem fizető cégből mennyi a ténylegesen működő vállalkozás. Könnyen lehet, hogy a „jobban szem előtt lévő” vidéki vállalkozások serényebben jelentik be a megalakulásukat és megszűnésüket a kamaránál.
A Fejér Megyei Kereskedelmi Kamaránál például 2015-re úgy számoltak, hogy a megyéből regisztrált 21 400 vállalkozásból 3005 cég nem fizette be a hozzájárulás ötezer forintját. Ugyanakkor a nem fizető cégek egy része időközben megszűnt vállalkozás lehet, legalábbis erre utal, hogy a megyéből 359 eset került a NAV-hoz, ebből azonban eddig csak 141 esetben tudta behajtani a NAV a kintlévőségeket.
Hasonló arányokat találtunk a Bács-Kiskun megyei kamara 2015-ös előterjesztésében is. Ott az év elején nagyjából 30 ezer kamarai tagdíjra kötelezett vállalkozással számoltak, ebből úgy vélték, hogy huszonnyolcezer cég fizette be a hozzájárulását, míg az elmaradt hozzájárulás behajtása miatt 2000 vállalkozás kerülhet a NAV-hoz.
A cégeknek nem olcsó mulatság, ha elmulasztják a hozzájárulást: az ötezer forinton felül ilyenkor a NAV ugyanennyi ügyintézési, illetve végrehajtási költséget számol fel, azaz végső soron durván a háromszorosába kerül a nem fizetés. Azonban ha közben a végrehajtó hatóságnak más, tárgyi költsége is keletkezik – például ki kell szállnia a helyszínre – ezt is felszámolják a vállalkozásnak.