Az Európai Bizottság lezárta a Magyarországgal szemben a bolti kiskereskedelmet terhelő ágazati különadó miatt 2011-elindított kötelezettségszegési eljárást, anélkül hogy kezdeményezné Magyarország elmarasztalását az Európai Bíróságon - adta hírül a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Az Európai Bizottság korábban azt az álláspontot képviselte, hogy a kiskereskedelmi adó diszkriminatív, mert hátrányos helyzetbe hozza a külföldi érdekeltségű vállalkozásokat, továbbá úgy vélte, hogy az árbevétel-alapú adó mértéke nem lehet progresszív.

Mint arról beszámoltunk, 2010-ben a kötelezettségszegési eljárástól függetlenül Magyarországon a Hervis Kft. is pert indított a kiskereskedelmi különadó ügyében.

A Székesfehérváron indult ügy végül az együttdöntési eljárás keretében kikerült az Európai Bírósághoz, ahol a testület nemrégiben úgy látta: a magyar kiskereskedelmi különadó önmagában nem ment szembe az uniós joggal. A bíróság ugyanakkor megállapította, hogy az állam jogtalanul vetette ki a különadót a nemzetközi vállalatcsoportok csatolt vállalkozásaira. Ilyen volt a Hervis Kft. is, amely közös vállalatcsoportba tartozik a Sparral, így a magyar szabályozás miatt jóval több adót kellett fizetnie.

A bíróság ugyanakkor ítéletében csak annyit jegyzett meg, hogy a kiskereskedelmi különadó bár "erősen progresszív" volt a nemzetközi vállalkozásokkal szemben – a három év alatt e címen beszedett 90 milliárd forint túlnyomó többségét a nemzetközi áruházláncoknak kellett kifizetni –, ám nem lehetett jogilag bizonyítani, hogy diszkriminatív lett volna a nemzetközi vállalkozásokkal szemben. 

A 2010-ben kirótt kiskereskedelmi krízisadót 2013-ig kellett kifizetni az ágazat nagy cégeinek, évente 30 milliárd forintot.