galéria megtekintése

A bajoknál már csak a kátyúbiznisz nagyobb

Az elmúlt hat év helyben járása után lépne a kormány az utakon. Ígérik, 2020-ig tisztességesen pénzelik a 7900 milliárd forintnyi értéket képviselő országos közúthálózat üzemeltetését, karbantartását, felújítását. A költségvetés évente esedékes ráfordításait rögzítő megállapodást már alá is írták.

Összesen 400 milliárd forintnyi költségvetési forrást biztosít a kormány 2020-ig a Magyar Közút Nonprofit (MK) Zrt. számára az országos közúthálózat üzemeltetésére és fenntartására – jelentette be Tasó László. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára az állami közútkezelő öt évre szóló közhasznúsági szerződésének aláírásán arról is beszélt: február végéig középtávú felújítási finanszírozási program készül az országos gyorsforgalmi, fő- és mellékúthálózat megújítására.

Kurucz Árpád / Népszabadság/archív

Ha a tervet elfogadják, 2017-től évente mintegy 1200 kilométernyi közút rendbetételére nyílik lehetőség. Az elkötelezettséget jelezheti, hogy a kormány legutóbbi ülésén egy bruttó 69 milliárd forintos komplex útfelújítási program megindításáról döntött. A kivitelezési munkákra az MK Zrt. feltételes közbeszerzési eljárások nyomán már leszerződött. Így az útfelújítások tavasszal megkezdődhetnek.

 

Nemes-Nagy Tibor, az MK Zrt. vezérigazgatója elmondta azt is: 32 ezer kilométernyi közutat üzemeltető cégük saját munkatársaival és a közfoglalkoztatottakkal együtt 7-8 ezer embernek ad munkát. A még mindig a 2010 előtti évekből megmaradt karbantartási lemaradásokkal küzdő társaság feladatai a jövőben tovább bővülnek. A közútkezelő csak gyorsforgalmi útból 400 kilométernyi, még most épülő új szakasz üzemeltetését veszi majd át.

Feladatai ellátáshoz az MK Zrt. az évtized végéig folyamatosan növekvő forráskeretet kap. A társaság a 2016-os költségvetésben rendelkezésre álló 60 milliárd forint után 2017-ben 73 milliárd, 2018-ban 80 milliárd, 2019-ben 88 milliárd, 2020-ban pedig 98 milliárd forint költségvetési forrást hívhat le az országos közúthálózaton végzett munkák finanszírozására.

A kormányzati fogadkozás megvolt, de csak néhány év múlva derül ki, hogy a gyakorlatban mennyit érnek az utak rendben tartására tett újabb ígéretek. A pezsgő jégen hagyása mellett szól legalábbis, hogy a közlekedők időről időre találkozhatnak a különféle minisztériumi tisztségviselők „ezután minden másképp lesz” típusú kijelentéseivel. Aztán az autópusztító kátyúk számának alakulásán mindenki lemérheti, mennyire másként is lett minden. Aki pedig nem éri be személyes benyomásaival, az Országos Közúti Adatbank (OKA) adataiból kiolvashatja, hogy évek óta nagy a baj.

A bajok aktuális mértékének megítélését megnehezíti, hogy az illetékesek egyelőre szégyenlősen bánnak az állami utak 2015 év végi állapotát bemutató információkkal. Mi több, a közzétett adatokból az sem derül ki, tavaly nyáron milyen volt az utak állapota. Hadházi Tibor, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) főigazgatója is csak annyit árult el a közhasznúsági szerződés aláírásán, hogy az MK Zrt. kezelésében lévő országos közúthálózat 2015 végén mintegy bruttó 7900 milliárd forint vagyoni értéket képviselt.

Így aztán mindenki kénytelen beérni az OKA 2014. decemberi állapotokat jelző számainak tanulmányozásával. És azok alapján úgy tűnhet: éppen ideje, hogy a fejlesztési tárca végre érdemben foglalkozzon a gondjaira bízott nemzeti útvagyon megőrzésével.

Kátyú kátyú hátán
Hajba Ferenc / Népszabadság

Az OKA adatai szerint ugyanis 2014 végén az állami úthálózat 51,7 százalékán, nagyjából 16 ezer kilométernyi közúton „rossz”, azaz a bukással egyenértékű osztályzatot érdemelt a burkolatok állapota. A „nem megfelelő” minősítést 3687 kilométer, a teljes hálózat 11,9 százaléka kapta meg. A „tűrhető” osztályzatot 6376 kilométer, azaz az állami hálózat ötöde érdemelte ki. A „megfelelő” osztályzatú útburkolatból 1991 kilométert, alig 6,4 százaléknyit jegyeztek fel, vitán felül „jó” jegy pedig 2859 kilométernek, a nemzeti hálózat 9,2 százalékának járt.

Az elmúlt hat évben kormányzóknak azonban nem egyszerűen az aktuálisan elkeserítő adatok miatt kellene jobban teljesíteniük. Némi belehúzást indokolna az is, hogy a pillanatnyi eredmények nem egy nagy léptékű javulást jelző, hanem inkább stagnáló trend számai. Ha sorba vesszük az éveket, a rossz minősítésű útból 2011-ben 15 753 kilométert, 53,3 százaléknyit jegyzett az OKA. Egy évvel később, 2012 decemberében az európai értelemben közlekedésre valójában alkalmatlan utak együttes hossza 15 555 kilométerre, 52,6 százaléknyira szelídült. Újabb egy év múltán pedig a legrosszabb minősítésű burkolatokból kicsivel megint kevesebb lett: az együttes hossz alig haladta meg a 15 ezer kilométert, így a 49 százalékot sem érte el. Ám ekkor jött a szép tendenciát elrontó 2014, amikor valami okból úgy ezer kilométernyi, vagyis jó kétszázaléknyi út hirtelen annyira elhasználódott, hogy jó érzésű pedagógus ilyen teljesítményért a karó helyett talán a nullást ajánlana.

A közlekedési kormányzat utakon végzett munkájának korrekt megítéléséhez valójában már csak a 2015-ös útállapotokat leíró adatok hiányoznak. Ezekre azonban néhány hónapot még biztosan várni kell. És csak remélni lehet, hogy megismerésükhöz nem lesz szükség a kormányzati szerveket kérdezve egyre általánosabbá váló közérdekű adatigénylésekre, illetve az ezeket követő bírósági eljárásokra.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.