Tavaly nyár vége óta fajtahasználati díjat szed a szaporítóanyagok előállítói és forgalmazói által alapított Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. Már ez is megkérdőjelezhető a tavaly kora ősszel elvetett növények esetében, de nagyobb gond, hogy a kft által a növénytermesztők számára több ezer példányban kiküldött fajtahasználati nyilatkozat megtévesztő módon olyan adatok megadására is ráveheti a termelőket, melyek megadására egyrészt nem kötelezi a jogszabály. Ezért a Magyar Agrárkamara levélben szólította fel a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft-t, hogy orvosolja a problémákat.

Tavaly nyár vége óta 21 növényfaj szaporítóanyagai, illetve ezek utántermesztett változatainak felhasználása után úgynevezett fajtahasználati jogdíjat kell fizetnie a mezőgazdasági termelőknek. A díjat az erre létrehozott cég szedi be. Ehhez a kft. nyilatkozatokat küldött szét a növénytermesztőknek. Ebben a négy oldalas dokumentumban azonban olyan adatok megadására is rábírhatja a gazdálodókat, melyek nem szükségesek a díjjal kapcsolatos adminisztrációhoz. A Magyar Agrárkamara levelében leszögezi, hogy a vonatkozó jogszabály szerint csak a termelő/vetőmag-feldolgozó nevére és címére, továbbá a jogosult javára oltalom alatt álló növényfajta nevére terjed ki. A többi, a fajtahasználati nyilatkozat nyomtatványon szereplő azonosító adatkérést önhatalmúlag tették a „kérdőívre”.

Ez a termelőknek adminisztratív terheket jelent, továbbá az útmutatóban úgy szerepeltetik, mintha a törvény szerint kötelező lenne az összes felsorolt adatrubrika kitöltése. Ez egyrészt helytelen, másrészt elfogadhatatlan tagjaink szempontjából.

A kamara levelében jelezte továbbá, hogy amennyiben a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft nem rendelkeznek Adatvédelmi Nyilvántartási azonosítóval és adatkezelési számmal, úgy az adatok gyűjtése az 1992. évi LXIII. törvény szerint nem is lehetséges. Amennyiben rendelkezik, azt fel kell tüntetni a fajtahasználati nyilatkozat űrlapján, de akkor sem lehet kötelezni a mezőgazdasági termelőt/vetőmag-feldolgozót a törvényben meghatározott adatokon kívül a többi adat szolgáltatására.

További problémaként vetette fel a Magyar Agrárkamara, hogy a díjak mértéke a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben 2009. szeptember 15-én jelent meg. Eddig az időpontig azonban már elvetették csaknem az összes repcét, és a kalászosokból is sok került a földbe.

Ez azért fontos, mert ezekre a területekre nem szedhető jogdíj. Ami azzal támasztható alá, hogy az 1995. évi XXXIII. törvény szerint ugyan a díjfizetési kötelezettség azon a napon keletkezik, amelyen a mezőgazdasági termelő a szántóföldön ténylegesen szaporítási célra fordítja a betakarított terményt, azonban azt is kimondja, hogy a vetést megelőzően közzé kell tenni a növényfajtára vonatkozó díj mértékét a mezőgazdasági termelő és a jogosult közötti megállapodás hiányában.

Az, aki 2009. szeptember 15-e előtt vetette el a listában szereplő őszi káposztarepce , őszi búza, őszi árpa, őszi durumbúza, őszi tritikálé, őszi rozs, őszi zab, tönkölybúza fajtát,  annak nem kell a jogdíjat kifizetni! - figyelmeztet a Magyar Agrárkamara.

Kapcsolódó cikkek: Megindultak a gazdák milliárdjai | Prolongált támogatás a föld vásárlásához | A szövetkezeti mezőgazdaság versenyképes maradt | Felére apadt idén a mezőgazdaság nyeresége | Új földszabályozás nélkül kiszippantják a támogatást a mezőgazdaságból – állítja a Magyar Agrárkamara