500 milliárdos alappal védekezik az EU a farkasok támadása ellen
Az ázsiai piacok európai idő szerint hétfő korahajnali nyitását akarták megelőzni az uniós pénzügyminiszterek az összesen 500 milliárd eurónyi uniós csomag vasárnap éjszakai bejelentésével, azt követően, hogy pénteken, szintén éjjel, az állam- és kormányfők formálisan jóváhagytak Görögország számára 110 milliárdot (benne az IMF 30 milliárdjával). Az eurózóna pénteki csúcstalálkozóján a részvevők utasították a pénzügyi tárcavezetőket, hogy vasárnap dolgozzák ki a mentőcsomagot, ami alighanem új korszakot nyit az eurózóna történetében.
A beavatkozásra azért volt szükség, hogy a görögök után immár más valutaövezeti országok ellen megindult spekulációt leállítsák, elvegyék a befektetők kedvét a spanyolok, portugálok, írek és mások támadásától. A meghirdetett összesen 500 milliárd euró uniós pénz éppen, annyi, amennyit a piac számított Spanyolország, Portugália és Írország esetleges megsegítésére. Ahogy Borg svéd külügyminiszter az ülés előtt megfogalmazta, el kellett kergetni a farkasokat. Ám az IMF további 250 milliárdot tesz hozzá.
A hétfő hajnali sajtóértekezleten Salgado spanyol pénzügyminiszter és Rehn pénzügyi biztos azt mondta, e hatalmas összegek bejelentése után remélik, a hitelek nyújtására nem lesz szükség. Spanyolország és Portugália ígéretet tett, hogy további erőfeszítéseket tesz a költségvetési deficit még erőteljesebb lefaragására.
Az eurózóna védelmére azért volt szükség, hogy a drámai fejleményeket hozó múlt heti események nem kevésbé drámai véget értek pénteken: a vezető tőzsdék többszázalékos hanyatlást könyveltek el, az euró 14 havi mélypontra süllyedt a dollárral szemben, s emelkedtek a spanyol, portugál, ír államkötvény-hozamok, valamint drágult ezen országok csődbiztosítása is.
Az ok elsősorban a Görögország okozta bizonytalanság, amelyet a 110 milliárd eurós csomag sem oszlatott el, mert egyelőre nehéz elhinni, hogy az athéni kormány végigviszi az ígért megszorításokat és reformokat. A nehezen, majd három hónap alatt tető alá hozott görög támogatási terv azonban más eladósodott országokra is átterelte a piacok figyelmét, hiába mondták Brüsszelben, hogy Spanyolország és Portugália nem Görögország. Ám az a mód, ahogy az uniós országok zöme megúszta a súlyos gazdasági válságot, az adósság és a költségvetési hiányok megugrását hozta magával, s most éppen ez az aggodalom lökheti újabb gazdasági válságba Európát. A helyzet pénteken már a Lehman Brothers bukása utáni időket idézte, a bankközi hitelpiac is befagyott.
A tanácskozás munkáját Párizsban azzal igyekeztek támogatni, hogy bejelentették: teljes az egyetértés Németországgal az intézkedéseket illetően. A találkozóra a Bizottság lényegében előrehozta a szerdai bejelentésre váró javaslatai közül azt, hogy a Lisszaboni Szerződésnek azon passzusába lehetne belekapaszkodni, amely lehetővé teszi az önhibájukon kívül finanszírozási gonddal szembenéző tagállamok hiteltámogatását.
Az új mechanizmus egyik részét a hatvanmilliárdos új alap képezné, amelyet az uniós büdzsé alapján a Bizottság venne fel a piacon. Ez hasonlít ahhoz, ahogy Magyarország 2008 őszén finanszírozáshoz jutott az Európai Bizottságtól és az IMF-től. De ez az összeg nyilván nem lett volna elegendő a piacok meggyőzésére, ezért a görög típusú kétoldalú hitelezési rendszer, amely 440 milliárddal indul, is része lesz a mechanizmusnak. Újdonsága, intézményi jellege miatt ez a mechanizmus szintén a huszonhetek egyetértését feltételezi, bár csak az eurózóna államaira vonatkozik. Ebben az esetben is bevonnák az IMF-et, szigorú programhoz kötnék a hitel odaítélését, akkor persze, ha valamely tagország valóban nem tudna pénzhez jutni a piacon.
A britek - akik megőrizték a fontot - jelezték már a tárgyalás elején, hogy maguk is szorgalmazzák az euró megerősítését, de nem semmiképpen sem vállalnak garanciát egyetlen valutaövezeti ország hiteléért sem.
Az EKB is fontos bejelentésekre készül hétfőn, az államkötvények vásárlásával kapcsolatban.
