A túlzott hiány eljárás (EDP) keretében az Európai Uniónak 2011. március 31-én jelentett hiány 1132 milliárd forint, a GDP 4,2 százaléka. A kormányzati szektor ESA-módszertan szerinti 2010. évi hiánya az előzetes adatok szerint ettől – módszertani okok miatt – némileg eltér: 1153 milliárd forint volt, a GDP 4,3 százaléka. A hiány a 2009. évinél 9 milliárd forinttal, GDP-arányosan 0,2 százalékponttal alacsonyabb.
.
A kormányzati szektor adóssága az MNB adatai alapján 2010 végén 21 749 milliárd forint volt, ami a GDP
80,2 százaléka. Tavaly a kormányzati szektor bevétele 12 095 milliárd, kiadása 13 248 milliárd, hiánya 1153 milliárd forint volt.

A bevételek a 2009. évi 1 százalékos csökkenést követően 2010-ben 1 százalékkal nőttek. Leginkább az egyéb bevételek között elszámolt EU-transzferek, a termelési és az importadók, ezen belül az áfabefizetések növekedtek erőteljesen, utóbbi elsősorban az adókulcs 2009. július 1-jei emelésére vezethető vissza. A jövedelemadó-bevételek 16,3 százalékkal, a társadalombiztosítási hozzájárulások 4,9 százalékkal csökkentek; előbbi a társaságiadó-bevétel, utóbbi a munkaadói járulék nagyarányú visszaesése következtében.

A kiadások a 2009. évi 1 százalékos növekedést követően 2010-ben szintén 1 százalékkal nőttek. A pénzbeni társadalmi juttatások összege megegyezett az előző évivel, ezen belül a nyugdíjkifizetések 2,4 százalékal nőttek; a munkavállalói jövedelmek 1,7, és a kamatkiadások 5,4 százalékkal csökkentek.

A bázisidőszakinál alacsonyabb relatív hiány kialakulása meghatározóan a GDP folyó áron számított 4,1 százalékos növekedésével magyarázható. 2010. IV. negyedévben a kormányzati szektor hiánya 208 milliárd forint volt, a negyedéves GDP 3 százaléka.

A kiadások a negyedik negyedévben lényegében szinten maradtak 2009 azonos időszakához képest. A kiadási tételek közül a pénzbeni társadalmi juttatások nőttek, a munkavállalói jövedelem csökkent. A bevételek 3,6 százalékkal növekedtek 2009 IV. negyedévéhez viszonyítva. A bevételeken belül legjobban a tőkeadók emelkedtek – a pénzügyi szervezetek különadójának következtében –, miközben a jövedelemadó-bevételeknél (15,2 százalékos) nagymértékű visszaesés figyelhető meg.