Kedden ijesztő mélységekbe esett a forint árfolyma az euróval szemben. A bankközi deviza piacon 303 forintnál is többet kellett adni egy euróért. A lélektaninak tartott 300-as szint áttörése után már a jegybank elnöke is megszólalt. Hogy az MNB mit tud tenni, egyelőre kérdés. Leginkább a régiós trendforduló segíthetne igazán a forintnak  

Kedden a bankközi devizapiacon megtörtént az, amiről immár hetek óta már nem csak elemzők, hanem az emberek közül is sokan beszéltek. A forint árfolyama az euróval szemben áttörte a lélektaninak tartott 300-as szintet. (Pedig reggel még minden békésnek tűnt, akkor még 295 alatt is születtek üzletek.) Ilyen gyenge kurzusra pedig még soha nem volt példa. Ennyivel azonban nem lett vége a történetnek, mert a jegyzés 303 forint fölött is járt, azaz napon belül több mint 8 forintot gyengült az árfolyam, ami bizony már az októberi rendkívül zaklatott és ideges piacot idézte. Persze ehhez hozzátartozik, hogy most nem a tőkekiáramlás hajtja a fejleményeket, amit egyébként a Takarékbank tegnapi jelentésében ki is emelt.

 
Hogy a helyzet mennyire vált komollyá azt jól leszürhető abból is: délután a fejleményeket eddig nyilatkozatok nélkül követő Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke is megszólalt. Simor András kifejtette, az MNB-nek nincs konkrét árfolyamcélja, ugyanakkor a forint jegyzésének alakulása továbbra is fontos a bank számára, így károsnak tartja a jelentékeny elmozdulásokat, amely az elmúlt hetek leértékelődése során mutatkozott. A jegybankelnök - egyesek szerint - szóbeli intervenciónak minősíthető szavai szerint a MNB-nek megfelelő eszközök állnak rendelkezésére a forint árfolyam túlzott kilengéseinek tompítására, és ezen keresztül a pénzügyi rendszerben jelentkező feszültségek enyhítésére. Ezen túlmenően, az eddig alkalmazott eszköztárát az MNB a közeljövőben várhatóan újabb elemekkel egészíti ki - mondta Simor András. Kijelentette: az elmúlt hetekben a forint árfolyama - hasonlóan a régiós valutákhoz - jelentős leértékelődésen ment át. Rámutatott arra, hogy az árfolyam ilyen sebességű kilengései feszültségeket kelthetnek a hazai pénzügyi rendszerben, amely jelenleg egyébként is alkalmazkodáson megy keresztül, emiatt a szokásosnál érzékenyebb.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Kormányzati Válságmegelőző és Válságkezelő Központ (KVVK) megalakulását követő sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva reagált a fejleményekre. Elmondta: a kormány azt szeretné, hogy a forint stabil legyen, ne mozogjon hektikusan, és a gyengülésre ható mozzanatok mellett legyen egyre több olyan tényező is, amely a forintot erősíti. Hozzátette folyamatosan konzultálnak a jegybankkal arról, hogy együttműködve miként tudják megerősíteni a forint iránti bizalmat.

– Egyértelműen szóbeli intervenciónak tekinthető a jegybankelnök megnyilvánulása – reagált a történtekre Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Ám azt, hogy ez mennyire hatja meg a piaci szereplőket, nehéz lenne megmondani. Az MKB Bank vezető elemzője ezzel szemben úgy fogalmazott: – Kételkedem, hogy lehet-e ezt szóbeli intervenciónak nevezni. Semmilyen konkrétumot nem tartalmazott, és nem véletlenül. Korlátozottak a jegybank kezében lévő eszközök, amelyekkel mérsékelni tudná az árfolyam volatilitását és gyengülését – mondta.

– Kristálytisztán látszik, hogy pengeélen táncol a forint árfolyama – mondta Suppan. Ahogy korábban, most is gyengül a régió is, ahogy a forint. A lengyel zloty, a cseh korona is történelmi mélypontokon jár. Ebben a helyzetben pedig az ország versenyképességének megtartása érdekében az említett devizákkal együtt kell mozogjon a forint. A másik oldalon viszont ott van a devizahitelek tömegeiből fakadó, egyre nagyobbra duzzadó kockázati elem.

Csehországban a fejlemények azért nem ennyire fájdalmasak, mert a hitelezésben a deviza alapú kölcsönök marginális részt tesznek ki, ott a hazaihoz hasonló gondokkal nem kell megküzdeni. Ráadásul, ahogy eddig, úgy most sem zárható ki a további forint gyengülés, ami még rosszabb helyzetbe sodorhatja a devizahitelek tulajdonosait.

Ez az árfolyam azonban az MNB kamatváltoztatási elképzeléseire is hatással lehet. Amennyiben a forint tovább gyengülne, szinte biztos, hogy elmaradna a februári vágás. Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy igazából a jegybankelnök által említett árfolyamstabilitási eszközök egyike éppen a jelenlegi csökkentési trenddel ellentétes kamatemelés lenne. Ezzel viszont az a baj, hogy az elmúlt időszakban folyamatosan vágott az alapkamatból az MNB, s egy ezzel ellentétes lépéssel sokat vesztene hitelességéből.

Londoni elemzői vélemények szerint viszont a 300 forint feletti euróárfolyam sem állítja meg feltétlenül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügypolitikai enyhítési ciklusát, mivel a forintgyengülés inflációnövelő hatását még mindig meghaladják a dezinflációs erők. Neil Shearing, a Capital Economics londoni gazdaságelemző cég közép-európai közgazdásza az MTI-nek kedden azt mondta: ha az euróövezeti jegybank (EKB) nulláig csökkenti irányadó kamatát, amire szerinte "jó esély van", az ad valamelyes kamatcsökkentési mozgásteret a magyar pénzügypolitikai döntéshozóknak is. Shearing ebben a környezetben az árfolyamgyengüléssel együtt is azzal számol, hogy az MNB alapkamata az év végére hat százalékra csökken a jelenlegi 9,50 százalékról.

Az árfolyam jövőbeli alakulását illetően az MKB vezető elemzője azon a véleményen van, hogy ameddig a régiós helyzet nem változik, addig az MNB csupán mérsékelheti, lassíthatja a gyengülést. Így leginkább abban lehet bízni, hogy a közép-kelet-európai országokban hamarosan megváltozik a hangulat, leginkább ez segíthet az árfolyamon. Az infláció oldaláról is rávilágított a helyzet nehézségeire. – Eljutottunk arra a szintre, amikor az inflációs célok is veszélybe kerülhetnek. Persze akkor, ha a 300 fölötti szint tartós marad. Nem szabad ugyanis arról megfeledkezni, hogy a kormány részéről tervben van egy áfaemelés, amely így már átrajzolhatja a teljes inflációs pályát. Kondrát úgy véli, ha marad ez a nagyon gyenge 300 fölötti szint, akkor – áfaemelés nélkül – már 3 százalék közelében lenne az éves átlagos infláció, ám ha az áfaemelés hatásait is figyelembe vesszük, akkor ez inkább 4 százalék közelében lehet. Suppán Gergely ebből a szemszögből még nem látta ennyire feszítettnek a mostani árfolyamot. Úgy vélekedett: az inflációs célokat ez a szint még valószínűleg nem sodorja veszélybe. Arra viszont ő is kitért, hogy az áfaemelés hatásaival ebben a kérdésben bizony kénytelen lesz számolni a kabinet.

Euro, forint