Hétfőn délelőtt az euró 302 forint feletti szintre erősödött és ott meg is ragadt, de az árfolyam egy időre megfordult 303 forint fölött is. Ilyen magasságban utoljára 2012 június elején volt az euró. A múlt hét végén az euró jegyzése a péntek este kialakult, 300 forint alatti szinten tartózkodott. Kora reggel a jegyzés még 299,61 forinton állt, a péntek esti 299,87 forinttal gyakorlatilag megegyező szinten.

A dollárt 233,11 forinton jegyezték délelőtt tíz órakor a bankközi devizakereskedelemben a péntek esti 231,10 forint után. A svájci frank árfolyama 245,04 forintra emelkedett a péntek esti 242,30 forintról. A japán jent 2,4242 forinton jegyezték hétfő délelőtt a péntek esti 2,4130 forint után.

A forint hétfői gyengülése még a pénteki hírek következménye. A pénteki Magyar Közlönyből derült ki ugyanis, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új elnöke, Matolcsy György elvonta Király Júlia és Karvalits Ferenc összes hatáskörét, az alelnökök a mandátumukból még hátralévő időben kizárólag technikai feladatokat látnak el a jegybankban. Ennek hatására az euró már pénteken 300 forint fölé ugrott, ám nem tudott tartósan megkapaszkodni a lélektani határ felett - emlékeztetnek a CIB Bank elemzői.

Karvalits Ferencnek már csak néhány hete van hátra, ő addig a statisztikai feladatokért felel, míg Király Júlia júliusig az MNB készpénz logisztikájáért felel. Az újonnan kinevezett – és jegybanki tapasztalattal egyáltalán nem rendelkező - Balogh Ádám lesz felelős a monetáris politikáért, a pénzügyi stabilitásért és a hitelezés ösztönzéséért is.

A piacok érthető módon idegesen fogadták a hírt, hiszen továbbra sem tudni semmilyen konkrétumot az új vezetés monetáris politikai elképzeléseit illetően azon kívül, hogy a vállalati hitelezést szeretnék ösztönözni, illetve, hogy kormányzati körökből az elmúlt napokban folyamatosan a devizahiteles problémára ígért „azonnali és végleges” megoldásról lehet hallani.

Egyes vélekedések szerint a lépések csak szimbolikusak, mások azonban arra a következtetésre jutottak, hogy akár már március-áprilisban jelentős új lépések bejelentésére és megvalósítására kerül sor – ennek véghezvitelét pedig a két alelnök megnehezíthette volna. Konkrét elképzelésekről tehát továbbra sem tudunk, az azonban biztos, hogy ameddig nem tisztul ki a kép, a forint árfolyama minden hasonló hírre gyengüléssel reagálhat - teszik hozzá az elemzők.

Az MNB hétfői közleménye szerint rendben zajlik a vezetőváltás a jegybankban, a mai nappal életbe lépett az új irányítási rendszere, amely öt ügyvezető igazgatóra épül. Megkezdi munkáját Palotai Dániel, aki az MNB vezető közgazdásza, valamint a pénzügyi stabilitásért és a hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgató, Nagy Márton, illetve Csizmadia Norbert, mint a jegybank gazdaságstratégiáért és tervezésért ügyvezető igazgatója. A mai naptól az MNB gazdálkodásáért és működéséért Nagy Róza ügyvezető igazgató felel, míg Sándor György ügyvezető igazgatóként az intézmény működtetéséhez kapcsolódó feladatokat végzi.

A vezetőváltás keretében az eddigi 112 cégjegyzésre jogosult vezető és szakértő közül 22 fő esetében lesz változás. Az érintett munkakörökben március végéig kerül sor a teljes cserére, amellyel az MNB-ben lezárul majd a vezetőváltás, illetve megtörténik az új irányításra való átállás - olvasható a közleményben, amely viszont egy sort sem szentel a két alelnöknek, Király Júliának és Karvalits Ferencnek, illetve eddigi jogaik és tevékenységi köreik megnyirbálásának.

A forintgyengülést az MTI által megkérdezett devizapiaci kereskedők is az MNB új szervezeti és működési szabályzata által keltett piaci aggodalmaknak tulajdonítják. A pénteken megjelent - bár csak rövid ideig elérhető - Hivatalos Értesítő szerint az MNB új szervezeti és működési szabályzata módosítja az alelnökök feladatköreit úgy, hogy az új alelnökhöz, Balog Ádámhoz csoportosítja át a monetáris politikát és a pénzügyi stabilitást is, Karvalits Ferenc csak a statisztikáért, Király Júlia pedig csak a készpénzlogisztikáért felel majd a jövőben.