2020-ra 150 ezer diplomás fog hiányozni a magyar munkaerőpiacról
Az Eurostat és a CIETT (International Confederation of Private Employment Agencies) adatai szerint a magyar munkaerőpiac versenyképességét jelentősen rontja az alacsony hatékonyság: ebben a tekintetben nemcsak Görögország vagy Spanyolország előzi meg hazánkat, hanem többek között Chile is. A Randstad szakmai rendezvényén bemutatott adatok szerint hosszú távon a munkavállalók képzettsége és a munkaerő-piaci igények közötti eltérést kellene csökkenteni, másrészt az álláskeresést támogató rendszer elmaradottságán kell javítani.
Az előrejelzések szerint 2020-ra csaknem 150 000 fős hiány várható felsőfokú végzettségűekből Magyarországon akkor is, ha figyelembe veszik a friss diplomások belépését és a nyugdíjasok egy részének visszatérését a munkaerőpiacra. Középfokú végzettségűekből ugyanakkor félmillióval több lesz annál, mint amennyien el tudnak helyezkedni.
„Nemcsak a végzettség szintje jelent problémát, hanem az is, ha a leendő munkavállalók más ismereteket szereznek, mint amilyenre a vállalatoknál szükség van” – tette hozzá Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója. Jelenleg az uniós országokban átlagosan 77 százalék dolgozik a végzettségének megfelelő szakterületen, hazánkban viszont csak 71 százalék. Az előrejelzés alapján ráadásul további nehézségekre kell számítani: 8 év múlva a gyártás területén több mint 200 000 fős, a kereskedelemben pedig csaknem százezres túljelentkezés várható az elérhető állásokra (főleg alap- vagy középfokú végzettséggel rendelkezőkből). Eközben az építőiparban és az üzleti szolgáltatások területén hiány lesz jól képzett munkaerőből, például mérnökökből és IT-szakemberekből.
„A megoldás egyrészt egy oktatási reform lehet, mivel a munkanélküliség csökkentéséhez a vállalatok elvárásainak megfelelő tudású, magasan képzett szakembereket kell biztosítani. Emellett fontos lenne hatékonyabbá tenni az álláskeresés egész folyamatát” – mondta Baja Sándor. A szakmai rendezvényen bemutatott adatok szerint egyértelműen jobb a munkaerőpiac versenyképessége azokban az országokban, ahol az állami munkaügyi szervek és a magán-állásközvetítő cégek szorosan együttműködnek, például megosztják adatbázisaikat az álláskeresőkről és a nyitott pozíciókról.
