Paks: Maghasadt emlékezet

Lázár János miniszterelnökségi államtitkár szerint a paksi atomerőmű bővítése kapcsán soha nem volt szó pályázatról.

Az Orbán–Putyin-megállapodás januári aláírása óta Orbán Viktor, Varga Mihály, Rogán Antal és a Fidesz többi politikusa is hasonló szellemben nyilatkozik. Meggyőződésük szerint az orosz technológiának nincs alternatívája. Nem tetszene nekik, ha a meglévő orosz blokkok mellé más fajták kerülnének. Annak bizonyítására, hogy ez a legolcsóbb, nem tartanak szükségesnek tendert. A más ügyben a kormánypárti politikusok által is előszeretettel citált archívumok azonban más képet festenek fel.

A megállapodást aláíró Németh Lászlóné szakminiszter, esetleg Szijjártó Péter vagy Kovács Pál államtitkár még tavaly is pályázatkiírásról nyilatkozott azután, hogy utólag azt állítják, tavaly januárban Moszkvában már körvonalazódott a mostani megegyezés. Erről Lázár János – úgy látszik – sem a többi kormánytagnak, sem a pályázat előkészítését súlyos milliárdokért végző szakértőcsapatnak nem szólt. A 2014. január 14-én kötött moszkvai megállapodás előtti és utáni jellemző nyilatkozatokból idézünk.

2009. július 9. Az MVM megalapította a Lévai Projektet. (A név a 2003-ban elhunyt Lévai András energetikus professzorra utal.) Az elvégzendő legfontosabb feladatok közé tartozik a szállítói tender előkészítése. (MVM)

2009. szeptember 9. Mittler István, az atomerőmű kommunikációs igazgatója hozzátette, különbizottság foglalkozik a szállítói tender előkészítésével. (MTI) Ugyanekkor Hamvas István, a paksi atomerőmű vezérigazgató-helyettese a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 56. vándorgyűlésén a szállítói tender előkészítéséről tart előadást.

2010. február 26. Az MVM Zrt. és a Paksi Atomerőmű Zrt. 2009. július 8-án a bővítés előkészítésére közösen megalapította a Lévai Projektet, amely a tenderkiírásig és kiértékelésig, várhatóan 2012 végéig tart. (MVM)

2010. december 29.Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter az MTI kérdésére a paksi atomerőmű fejlesztéséről elmondta: fontos lenne újabb építés, amire nemzetközi tendert írnának ki. (MTI)

2011. január 25. A paksi atomerőmű tervezett bővítésére várhatóan 2012 elején írják ki a tendert, a kiértékelésre pedig 2013 első felében lehet számítani – válaszolta Fellegi Tamás Oláh Lajos szocialista parlamenti képviselő írásbeli kérdésére. (MTI)

2011. február 2. Hamvas István, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója szerint a szállítói tendert várhatóan 2011 végén, 2012 elején jelentetik meg, a kiértékelésre, döntésre pedig egy évet szánnak. (Népszabadság)

2011. február 11. A paksi atomerőmű tervezett bővítésére várhatóan 2012 elején írják ki a tendert, ennek kiértékelésére pedig 2013 első felében kerül sor. Fellegi Tamás tájékoztatása szerint „a kidolgozás fázisában esedékes és a kritikus utat meghatározó engedélyek előkészítése és megszerzése idei munkaindítással számolva 2013 végéig tervezhető”. (Kitekintő.hu)

2011. március 9. Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikai helyettes államtitkára megbeszéléseket folytatott Jean-Hugues Perreard-ral, a francia Areva vállalat elnökhelyettesével és delegációjával a paksi atomerőmű tervezett bővítéséről. A vállalat kérdésére az NFM képviselői megerősítették, hogy a létesítési tender kiírására még 2012 év elején sor kerülhet. (NFM)

2011. március 10. A paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban Fellegi Tamás reményét fejezte ki, hogy már idén novemberben kiírhatják a tendert, és jövőre döntés születhet. Papíron öt potenciális pályázó: orosz, kínai, japán, koreai és a francia Areva tudná finanszírozni is a beruházást. Közlése szerint intenzív tárgyalások folynak a bővítésről. Az Areva nagyon aktív, de jelentős a finn, a koreai, a kínai és újabban a japán érdeklődés is a beruházás iránt. (MTI)

2011. május 24. A tenderkiíráshoz szükséges feladatok azonosítása megtörtént, e feladatok elvégzéséhez szükséges szerződések előkészítése, megkötése – az ütemezésnek megfelelően – folyamatban van. (Fellegi Tamás írásbeli válasza Oláh Lajos kérdésére)

2011. augusztus 24. Az orosz cégek uralják a magyar atomenergia-ágazatot, s nyugat-európai, valamint ázsiai cégekkel együtt komoly versenytársak lehetnek a magyar atomenergia-termelés bővítését célzó jövőbeni tenderek bármelyikében –olvasható abban a 2008. december végén született amerikai külügyi táviratban, amelyet szerdán szellőztetett meg a WikiLeaks. Az érzékenynek minősített amerikai külügyi feljegyzésből kiderül, hogy az amerikai nagykövetség kereskedelmi ügyekért felelős diplomatája beszélt Poós Miklóssal, a közlekedési és távközlési tárca főosztályvezető-helyettesével és Aszódi Attilával, a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatójával. Ami Paks bővítését illeti, Poós szerint 2010–2012 között várható egy tender azzal, hogy az új beruházásnak 2025 táján kell majd működnie. Alapvetően orosz cégek fognak ringbe szállni, de az európai uniós cégek költséghatékony ajánlatot tudnak letenni. Ez különösen érvényes a Magyarországgal „stratégiai partnerséget” kötő Franciaországra: Paks biztonsági feljavítását egy francia cég (az Areva – a szerk.) végezte el. Aszódi szerint orosz cég fogja elvégezni Paks üzemidő-hosszabbítását. Új berendezésekre és ellenőrző-rendszerre azonban szükség lesz. E téren potenciális lehetőség kínálkozik amerikai cégek számára, igaz, számolniuk kell a Pakson már jelen lévő német Siemens és a francia Areva konkurenciájával. Poós arról biztosította az amerikai nagykövetséget, hogy a politika nem fog beleszólni a paksi bővítési tender kimenetelébe – az árat és a feltételeket figyelembe vevő, objektív döntés várható. Poós ugyanakkor azt mondta, hogy a magyar–orosz atomenergetikai együttműködés „több mint viszonylag jó”. Aszódi szerint a várható tenderek mindenki számára nyitottak lesznek, de egyben „politikai játszmákat” fognak jelenteni. (Népszabadság)

2011. november 25. A nemzetközi tender kiírása a jövő év első felében várható. (NFM)

2011. november 28. Fellegi Tamás azt mondta, hogy a minisztérium egy olyan jelentést készít elő és tesz le a kormány asztalára, amely tartalmazza a paksi bővítéssel kapcsolatos javaslatokat, és felhatalmazást kér a kormánytól arra, hogy az ehhez szükséges dokumentációt véglegesítse. Ennek nyilvánosságra hozatala, társadalmi vitára bocsátása után – amennyiben más változás nem következik be – a jövő év során megszülethet a nemzetközi közbeszerzési tender. (Paksi Hírnök)

2012. április 2. Az új atomerőművi blokk(ok) létesítésének szakmai előkészítését célzó Lévai Projekt a létesítésre kiírt tender kiértékeléséig tart. (Németh Lászlóné miniszter Józsa Istvánnak és Kovács Tibornak adott írásbeli válasza)

2012. május 17. Kovács Pál: Még ebben az évben a tenderkiírásra sor kerül. (kormany.hu, Hír TV)

2012. június 5. Nagyon fontos feladat a tender megszervezése, azt mindenképpen ki kell írni, hogy kiválaszthassák azt a szállítót, amely megépíti a blokkot Pakson – mondta Hamvas István, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója a moszkvai Atomexpón. (MTI)

2012. szeptember A rendelkezésre álló információ szerint a tender kiírása 2012 végéig, kiértékelése pedig 2014 végére várható. (Németh Lászlóné, jelentés az atomenergia 2009–2011. évi hazai alkalmazásának biztonságáról)

2012. október 10. Várhatóan az év végén, a jövő év elején megjelenik a pályázati kiírás a paksi atomerőmű legfeljebb két blokkal történő bővítésére a jelenlegi telephelyen – mondta Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára újságíróknak szerdán Prágában, a Középeurópai Atomenergetikai Ipari Fórumon. (Fidesz.hu, MTI)

2012. november 22. A szállítási tender rövidesen elkészül és az MVM közgyűlése elé kerül – számolt be a paksi atomerőmű bővítésének előrehaladásáról Nagy Sándor vezérigazgató Budapesten, az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. bemutatkozó sajtótájékoztatóján. (MTI)

2012. november 23. A Lévai Projekt keretében 2009 júniusa óta mintegy 3,6 milliárdot költöttek el. Ennek az összegnek közel háromnegyedét fordították a tender és az engedélyezés előkészítésére, illetve a bővítés PR-jára. (Perger András projektvezető, Energiaklub)

2012. november 26. Ha a beruházásra sor kerül, azt az MVM Paks II. Zrt. valósítja meg. A Paks II. készíti elő és írja ki majd a tendert. (Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára)

2013. január 24. A paksi atomerőmű bővítése különleges érdeklődést vált ki a potenciális befektetők, beruházók oldaláról, amit megértünk, és természetesnek tartunk, de egyelőre nem zajlott konkrét tárgyalás az ügyben senkivel, mert a vonatkozó tendert még nem írták ki. (Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára a decemberi, moszkvai útjával kapcsolatos kérdésre, Világgazdaság)

2013. január 25. Mivel még nem történt pályázatkiírás, nem zajlottak konkrét tárgyalások, minden híresztelés idő előtti, de ha felmerül a kérdés, a magyar fél ismertetni fogja álláspontját – mondta Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára annak kapcsán, hogy január 31-én Moszkvába utazik Orbán Viktor. (MTI)

2013. február A jövőt tekintve első helyen áll a tenderkiírás, ez az MVM Paks II. Zrt. feladata lesz. (Baji Csaba, az MVM elnök-vezérigazgatója, Atomerőmű)

2013. február 7. Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár Pakssal kapcsolatban elmondta: természetesen szó esett róla Moszkvában, de ezúttal képzési-oktatási, illetve technológiai aspektusban. A kormány elkötelezett, hogy a paksi atomerőmű bővítése során a jelenlegi 43 százalékos hazai energiaellátás 70 százalékra növekedjen, ebben az ügyben pedig nemzetközi tendert írnak ki. (Hír TV)

2013. február 8. Az év végére írhatják ki a paksi atomerőmű bővítésére vonatkozó nemzetközi pályázatot – válaszolta kérdésre Baji Csaba, az állami MVM Magyar Villamos Művek elnök-vezérigazgatója, a csoporthoz tartozó atomerőműcég elnöke a sikereikről szóló tegnapi sajtótájékoztatón. Ez azt jelenti, hogy még tovább csúszik a tender, amit legelőször a múlt év első felére ígértek. (Népszabadság)

2013. március 5. Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felelős államtitkára a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség bécsi kormányzótanácsi ülésén a paksi atomerőmű bővítése kapcsán beszámolt arról, hogy a közeljövőben várható a bővítési tender kiírása, s arra öt pályázótól várnak ajánlatot. (MTI)

2013. március 6. A paksi atomerőmű bővítése mindenképpen meg fog történni. Nemzetközi tendert írunk ki, valószínűleg ennek az esztendőnek a végén. (Szijjártó Péter orosz és kínai gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztos nyilatkozata a TV2-nek)

2013. március 8. A tervek szerint év végére egy nemzetközi tender kiírását tervezi a kormány a létesítmény bővítésére – mondta Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár az M1 Ma reggel című műsorában. (MTI)

2013. március 12. Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter a parlament gazdasági, valamint önkormányzati bizottságának együttes ülésén hétfőn megerősítette: az új paksi atomerőműblokkokra nemzetközi tendert írnak ki. (MTI)

2013. május 6. A paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban a magyar fél világossá tette, hogy a fölépülő új atomerőmű százszázalékos állami tulajdonban lesz, és jelezte, hogy még az idei év vége előtt kiírásra kerül a beruházásra vonatkozó nemzetközi tender. (Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Jávor Benedeknek adott írásbeli válasza)

2013. június 20. Lesz egy olyan nemzetközi tender, ami minden követelménynek megfelel, és ezen a tenderen az fogja elnyerni a megbízást, aki a magyar érdekek, a magyar gazdasági érdekek szempontjából – ideértve az alvállalkozók, a finanszírozás kérdését – a legkedvezőbb ajánlatot teszi. (Martonyi János külügyminiszter a parlament gazdasági bizottsága előtt)

2013. október 3. A Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. feladata a szállítói tender előkészítése és lebonyolítása. A tenderkiírás a tervek szerint idén év végéig várható. (Aszódi Attila, BME)

2013. november 13. Már ez év végére lezárulhat a szállítói tender előkészítése az atomerőmű bővítése kapcsán, de a pályázat csak akkor írható ki, ha rendelkezésre áll az a finanszírozási konstrukció is, amely mellett a beruházás teljes biztonsággal megvalósítható. Minderről Sándor József, az MVM Zrt. stratégiai tervezési és monitoring osztályvezetője beszélt egy a napokban megrendezett energetikai konferencián. (Világgazdaság)

2013. december 17. A terv tehát, amellyel a kormány az orosz állammal tárgyal, és megállapodás-közeli helyzetbe került: a kapacitásfenntartás. Tekintettel arra, hogy a nemzetközi szerződés, amely 1966-ban köttetett, jelen pillanatban hatályban van, úgy gondoljuk, hogy egy orosz–magyar államközi szerződés megkötése a következő helyes lépés. (Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár a parlament gazdasági bizottsága előtt)

2013. december 17. Az államtitkár úr már szólt a 2009. és a 2011. évi törvények alapján a döntés legitimitásáról. (Kovács Pál energiaügyi államtitkár a parlament gazdasági bizottsága előtt)

2013. december 18. A bizottsági ülésen a „tender” szó egyszer sem hangzott el, habár a kormány, az MVM és az atomerőmű 2009 tavasza óta váltig ígérte, hogy a reaktorok szállítóját tenderen fogják kiválasztani. Sőt, mielőbbi kiírásáról 2012 nyarán a kormány határozatban utasította az MVM-et.(Energiaklub)

2014. január 14. Arra a kérdésre, miért tekintettek el a tendertől, Lázár János azt válaszolta: nincs olyan ok, amely miatt fel kellene adni a nukleáris energetikai együttműködést az oroszokkal. Ráadásul kockázatos lenne egy másik technológiát alkalmazni az orosz bázison működő magyar erőműnél, ezért az ország biztonsága érdekében az oroszokkal való együttműködés folytatása a legbiztonságosabb megoldás – magyarázta. (MTI)

2014. január 14. Lázár János kedden egy háttérbeszélgetésen a Figyelő kérdésére a tender elhagyásának okait ecsetelte. Illetve, nem is helyes elhagyásról beszélni, mert – mint Lázár elmondta – pályázatról soha nem volt szó, ilyen megoldást az általa végigült kormányüléseken nem tárgyaltak. Az Orbán-kormány tehát a kezdetektől az oroszokkal való megállapodás előkészítésén dolgozott, s ennek Lázár szerint a több évtizedes múltra visszanyúló kétoldalú energetikai együttműködés, a Pakson alkalmazott orosz technológia miatt nem volt alternatívája. (Figyelő)

2014. január 14. Nagyon sok olyan példa van, ahol nem volt igazából tender, hiszen az a joga megvan a magyar államnak, hogy ha egy bilaterális, két állam közötti megállapodást köt, akkor tender nélkül is tudja biztosítani azt, hogy ennek az atomerőművi blokknak a megépítése kivel történik meg. Erre minden jó okunk megvan. A Roszatom piacvezető ezen a területen, azt gondolom, semmi veszélye nincs annak, hogy ezt a céget bíztuk meg ezzel a beruházással. Elég logikus lépés, hogy ha már négy blokk működik, amit korábban az oroszok építettek, akkor a további két blokkot szintén ez a cég építse meg. Ha tendereztettünk volna, nem hiszem, hogy kedvezőbb konstrukciót tudtunk volna kialkudni. Elég sok fél volt bevonva a tárgyalásokba. (Varga Mihály, Hír TV)

2014. január 15. Ha jobban visszapörgetem az időt, tavaly nyár óta tárgyalunk az orosz féllel. Én azt gondolom, ez egy olyan piac, ahol részben nagyon nehéz árversenyt csinálni, hiszen nagyon kevés szereplő van. Másrészt Magyarországon már van egy olyan tapasztalat, ami az atomerőművekhez köthető. 30 éve használunk már ilyen blokkokat, biztonságosan tudtak működni. Azért ismerjük el, ebben tényleg az oroszok a legjobbak. Furcsa lett volna, hogy az oroszok adnak pénzt, majd aztán mondjuk egy más országnak a technológiáját... (műsorvezető: Lehet, hogy más is adott volna pénzt...) Lehetséges, de nem merült föl ilyen. Részben Paks négy meglévő blokkja mellé most nem lett volna értelme egy teljesen más technológiai feltételekkel rendelkező blokkot építeni. Ezzel megpróbálkoztak más országok is, és besült a mutatvány. Akik egy korábbi orosz blokkhoz próbáltak hozzátenni más technológiát, amerikait vagy egyebeket, azok nem sikerültek. (Varga Mihály, M1)

2014. január 16. Azzal kapcsolatban, hogy magára a beruházásra nem írtak ki pályázatot, azt mondta: az EU-ban ma nem zajlik olyan nukleáriserőmű-építés, amely tendereztetés eredménye lenne. Lázár János megjegyezte, hogy egy magyar–orosz államközi megállapodásra nem lehet nemzetközi tendert kiírni. (MTI)

2014. január 16. Sem működtetési, sem biztonsági aggályok nem merültek fel Pakssal kapcsolatban, így a kormány semmi okát nem látta a sikeres kooperáció megszüntetésének – hangoztatta Lázár János. Ezért nem írtak ki tendert, ahogyan más országokban sem tendereztetés útján építenek atomerőműveket. Az új paksi atomerőmű kapacitásfenntartását biztosító államközi szerződés előkészítésében Magyarország és Oroszország 2013 januárja óta működött együtt. (Hír TV)

2014. január 17. Érdemes úgy gondolkodni, hogy 1966-ban megállapodás született arról, hogy Magyarországon az energiatermelés jellemző része Paksról származik majd, ahol egy orosz technológiára épülő nukleáris energetikai központot építenek fel. Ez megtörtént. Ha ma nem az oroszokkal folytatjuk az együttműködést, az az orosz oldalon veszteség. Én se szeretnék veszteni, Putyin elnök úr se szeretne veszteni. Azért tesznek mindenki másnál jobb ajánlatot, hogy ne veszítsenek el valamit, ahol ma jelen vannak. (Orbán Viktor miniszterelnök, Kossuth Rádió)

2014. január 18. 2013 januárjában a magyar miniszterelnök és az orosz elnök egy munkamegbeszélést tartott, ami után a magyar miniszterelnök mind a közvéleményt, mind a magyar országgyűlést tájékoztatta arról, hogy ennek szerves része volt a paksi nukleáris erőmű kiváltása. (Hír TV, Giró-Szász András, kormányszóvivő)

2014. január 27. Vannak itt ilyen technológiai viták, hogy miért pont orosz technológia. Erre azt tudom mondani önnek, hogy ma mind Magyarországon, mind Közép-Európában a tudás csak az orosz technológiával kapcsolatban van meg. Természetesen amerikaiak is árulnak atomerőművet, meg franciák is árulnak atomerőművet, meg dél-koreaiak is árulnak. Finanszírozást senki nem ad hozzá, de azt tegyük hozzá, hogy mivel együttműködne akkor egy orosz technológia és egy új, szerintem ön se szeretne olyan autóban ülni, amelyiknek mondjuk a karosszériáját a Lada készítette, bele a motort a Chrysler szállítja, nem biztos, hogy azzal sokáig jutnánk előre. (Rogán Antal, M1)

2014. feburár 3. Rogán Antal kitért arra is: nem vállalhatják azt a kockázatot, hogy a beruházáshoz nem orosz, hanem más technológiát hoznak be. Felvetette, hogy ki ülne bele egy olyan autóba, amelynek az alvázát az oroszok szállították, a motort a Chrysler teszi bele, és esetleg a váltót a Renault kapcsolja hozzá. Hangsúlyozta, hogy a régi és új atomerőműblokkoknak kompatibilisen kell működniük. (MTI)

2014. február 4. Szijjártó Péter közölte: az áprilisi parlamenti választásokat követően a paksi bővítést azok is jó döntésként említik majd, akik most ellene érvelnek. (MTI)

2014. február 7. Az előkészítés hosszú-hosszú évek óta zajlik. Mindenki előtt nyilvánosan történt ez az előkészítés. Már 2009-et megelőzően az akkori baloldali kormány időszakában rengeteg szakértő dolgozta ki azt a bővítési programot, amit aztán 2009-ben egy nagyon jelentős szavzással az országgyűlés hatalmas többséggel el is fogadott, hogy igenis ebbe az irányba fogunk menni. Sok politikus akkor lenyilatkozta, hogy 2009-ben már, hogy egyébként ezt a felújítást, ezt a technológiát, ezt a bővítést orosz technológiával kell megtenni. Úgyhogy a folyamatok abba az irányba mennek, amik nyilvánosan és transzparensen mindenki számára ismerhetőek voltak már. (Hoppál Péter, Fidesz-szóvivő, Kossuth Rádió)

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.