Diszkriminatív volt a válságadó
A luxemburgi székhelyű szervezet szerint a közteher hátrányos helyzetbe hozhatott egyes, multinacionális csoportokhoz tartozó vállalkozásokat. A válságadót ugyanis vállalatcsoportok esetén az összesített forgalom alapján állapították meg, így a csoportba tartozó cégek indokolatlan versenyhátrányba kerültek az egységes beszerzési hálózatokba tömörült, ám zömében a franchise modellnek megfelelően külön-külön vállalkozásokban üzemelő hazai láncokkal, vagyis a CBA-val, a Cooppal és a Reallal szemben – vagyis diszkriminatív volt.
A válságadót az Orbán-kormány úgy alakította ki, hogy a kereskedőcégek éves forgalmuk után 500 millió forintig nem fizettek semmit, az ezt meghaladó, de a 30 milliárdot el nem érő rész után a bevétel 0,1 százalékát kellett leadni, míg a 30 milliárd és 100 milliárd forint közé eső forgalomnál már 0,4 százalékos volt az elvonás, e fölött pedig 2,5 százalékos adót kellett fizetni. A Hervis tulajdonosa például ugyanaz az osztrák Spar Österreichische Warenhandels AG, amelyhez a magyar Spar-hálózat is tartozik, ezért a sportszerkereskedő esetében a válságadót a csoport összevont forgalma alapján számították ki. A Hervis bevétele 2010-ben 12 milliárd forint volt, amely után, ha mint önálló céget kezelik, számításaink szerint 1,2 millió forintot kellett volna befizetnie.
A magyar jogszabály azonban ehhez hozzácsapta a magyar Spar 336 milliárdos forgalmát is, s így a csoportszinten 348 milliárd forint után 232 milliót kellett fizetnie a Hervisnek. (A válság adót az egyéb közterheken, így egyebek mellett az áfán, iparűzési és nyereségadón, illetve a munkabérre rakodó járulékokon és adókon felül fizették a cégek.)
A hazai láncoknál a helyzet ennek pont az ellenkezője volt. Hogy ezek a cégek ténylegesen mennyit fizettek be, az adótitok, de tény, hogy például a 2012-ben 578milliárd forint forgalmat elérő CBA boltjainak többsége franchise rendszerben működik, vagyis az üzletek ugyanúgy néznek ki, a beszerzéseket, akciókat, marketinget zömében közösen intézik, ám az áruházakat nem egy cég (a valóságban több mint száz) tulajdonolja és üzemelteti. Ezen cégek forgalma pedig külön-külön nem esik bele a magasabb adósávokba, így nagyságrendekkel kisebb sarcot kellett befizetniük.
A Hervis még 2012-ben fordult bírósághoz a diszkriminatív gyakorlat miatt. Az ügyet tárgyaló Székesfehérvári Törvényszék fordult az uniós jog értelmezéséért az Európai Bírósághoz. A luxemburgi testület véleménye alapján most a magyar bíróságnak kell megítélnie, hogy a Hervis esetében ténylegesen megvalósult-e a hátrányos megkülönböztetés. Amennyiben a magyar bíróság is a Hervis mellé áll, akkor nemcsak a sportszerforgalmazó, hanem az összes olyan vállalkozás pert indíthat a magyar állam ellen a különadó különbözetének visszaperléséért, amely valamely cégcsoporthoz tartozik, és ugyanúgy járt, mint a Hervis. – Tényvizsgálatot kell lefolytatnia a magyar bíróságnak, bekérnie a statisztikai adatokat – fogalmazott megkeresésünkre Lehóczki Balázs, az Európai Bíróság sajtó- és tájékoztatási osztályának munkatársa.
A kiskereskedőkre kivetett különadóból három éven át évi 30 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek. A tehermeglehetősen egyenlőtlenül oszlott meg az ágazatban, az összeg túlnyomó részét a multinacionális láncok fizették be, csak a Tesco például több mint 12 milliárd forintot. Amennyiben a magyar bíróság is a Hervisnek ad igazat, a többi áruházlánc is sikerrel perelheti a magyar államot, s ez akár több milliárd forintos terhet is jelenthet a központi költségvetés számára. Mindezek után meglehetősen sajátságos az, ahogyan a luxemburgi döntést a Nemzetgazdasági Minisztérium kommentálta. Közleményében a tárca úgy fogalmaz, hogy a bíróság „megerősítette a magyar álláspontot, mely szerint a hazai ágazati különadó sem közvetlen, sem közvetett diszkriminációt nem valósított meg a különböző értékesítési formák, így a franchise-jellegű értékesítés és az üzletláncban történő értékesítés között”.
A bizottság egyetért a határozattal
Az Európai Bizottság üdvözli az Európai Bíróság ítéletét, amely lényegében megerősítette a szervezet korábbi álláspontját a különadóval kapcsolatban – közölte megkeresésünkre Emer Traynor, a testület adóügyekben illetékes szóvivője. Mint felidézte: 2011-ben számos panasz érkezett a bizottsághoz a kereskedelmi különadó miatt. A szervezet kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert – miként most az Európai Bíróság – úgy értékelte, hogy az intézkedés aránytalanul sújtja a multinacionális cégeket. Mivel Magyarország 2012 végén kivezette az adónemet, ezért a bizottság felfüggesztette az eljárást, hogy bevárja az Európai Bíróság döntését. Az Európai Bizottság jelenleg a luxemburgi döntést elemzi, ugyanakkor semmi akadálya annak, hogy folytassa a korábbi eljárást, vagy újat indítson.
