Államközi dokumentum az eddig megjelent információk szerint valószínűleg csak egy született: az érintettek kötelezettséget vállaltak az Európai Unió joganyagának szerves részét képező Euratom-szerződés betartására. Az Euratom ellenőrzi például azt, hogy a tagállamok miként tartják be a nukleáris energia békés felhasználására vonatkozó kötelezettségeiket.

A nemzeti fejlesztési miniszter valamilyen megállapodást aláírt ugyan a Roszatom vezetőjével, ám egy tárcavezető és egy magáncég közötti kontraktus bizonyosan nem keletkeztet semmilyen nemzetközi közjogi kötelezettséget – állítja Valki. A dokumentum tartalma nem ismert, így viszont a szakértő azt nem zárja ki, hogy annak lehetnek – például a szerződés egyoldalú felmondása esetére kilátásba helyezett – magánjogi következményei. Valki László jelezte: az Alkotmánybíróság (AB) a nemzetközi szerződések alaptörvénnyel való összhangját erre irányuló kezdeményezés esetén, de akár hivatalból is vizsgálhatja.

Az alkotmánybírák a megállapodást annyiban vizsgálhatják, hogy az nem tartalmaz-e az alaptörvénnyel ellentétes rendelkezést. Ha erre a következtetésre jutnának, úgy dönthetne az AB, hogy a köztársasági elnök ne erősítse meg a nemzetközi szerződést, és ne hirdesse ki az erről szóló törvényt. Annak sincs persze akadálya, hogy az alaptörvény-ellenességet utólag állapítsák meg – jelentette ki Valki. Emellett nyilván mérlegelés tárgya lehetne az is, hogy összeegyeztethető-e az alaptörvénynek az adósság csökkentésére vonatkozó klauzulájával az, ha egy háromezermilliárdos – a nemzeti jövedelem tíz százalékát kitevő – beruházást kormányzati garanciavállalás mellett bonyolítanak le.

– A kormány köthet államközi szerződést, olyat azonban nem, amely valamely uniós kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné – hívta fel a figyelmet Magyar Gábor Brüsszelben élő ügyvéd. Szerinte e tekintetben kétséges, hogy egy igen nagy értékű beruházás közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül történő megvalósítása nem megy-e szembe a közösségi joggal. Például egy francia gyártó alapos okkal kifogásolhatná, hogy őt miért rekesztették ki a minden transzparenciát nélkülöző ügyletből. Hangsúlyozta: az Euratom-szerződés értelmében a tagállamoknak közölniük kell az Európai Unió bizottságával „a harmadik állammal, nemzetközi szervezettel vagy harmadik állam állampolgárával kötendő megállapodások vagy szerződések tervezeteit”, ha nukleáris energia felhasználásáról van szó. Brüsszel ilyenkor vizsgálja, hogy a kontraktus tervezete tartalmaz-e olyan rendelkezéseket, amelyek akadályozzák az Euratom-szerződés alkalmazását, s ha igen, a tagállamnak a kifogásolt pontokat módosítania kell.