Zárótűz a koreai gépekre, utcára vonulnak a kereskedők
A NAV hétfőn honlapján közölte: a hatóság „felszabadította” az Alt Cash-gépek megrendelésekor használt üzembe helyezési kódokat, így a kiskereskedők ezeket felhasználhatják, ha másik gépet szeretnének rendelni. Vagyis: ha a boltos szeretné 50 ezer forintos támogatással megvásárolni az új online kasszát, akkor még három napig megteheti. Feltéve, hogy elfogadja: új gépet kell vennie, a régit pedig kidobhatja az ablakon (vagy legalábbis annak az előlegét biztosan).
A Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal (MKEH) csütörtökön azért vonta vissza az Alt Cash, illetve a szintén koreai pénztárgépet forgalmazó Japan Cash forgalmi engedélyét, mert szerinte a gépeket kívülről manipulálni lehetett volna. Azonban azt nem tudni, szerinte hogyan. Az ügyben eddig minden érintett hivatal hallgatag maradt: a Nemzetgazdasági Minisztériumnál (NGM) csak keddre ígértek tájékoztatást, az adóhatóságnál azzal hárították el érdeklődésünket: csak az engedélyezési hivatal nyilatkozhat az ügyben. A hivatal negyedik napja nem reagál semmit érdeklődésünkre.
Pedig az MKEH közleményéből komoly, bűncselekményre utaló vádak sejlenek fel. A hivatal azt írta, a gépek adóügyi ellenőrző egysége (AEE) nemcsak hogy manipulálható volt, ám a cég által hozott három független szakértő sem vette észre a hibát. Úgy tudni, hogy időközben rendőrségi vizsgálat is indult az ügyben – ezt senki nem erősítette meg, igaz, nem is cáfolta. Hétfőn az Alt Cash kft. ügyvezetője-tulajdonosa, Madarász Jenő sajtóközleményben cáfolta: szándékosan építettek volna biztonsági rést a kasszáikba. (Korábban az adóügyi egységet gyártó, illetve a gépet összeállító székesfehérvári Videoton is azt hangsúlyozta, hogy megítélésük szerint az online kassza megfelelt a rendelet kívánalmainak.) A cég közleménye szerint a hivatal a pénztárgéprendelet követelményeinél jóval nagyobb szigorúsággal vizsgálta az ő gépüket. A társaság elismerte, hogy a gépeket lehetett manipulálni, ám azt is hangsúlyozták: a biztonsági rés valójában egy gyors, néhány napos javítással elhárítható lett volna már korábban is, ha azt jelzi nekik a hivatal. Azt is közölték: a manipulációra csak úgy kerülhetett volna sor, ha kívülről megbontják a pénztárgép házát. Az Alt Cash szerint a durva beavatkozás blokkolta volna az adóügyi egységet, így arról a hatóságok azonnal értesülhettek volna.
A hivataloknál nincs válasz arra a kérdésre sem: mi lesz azokkal a boltosokkal, akik több tíz-, esetenként több százezer forintért vették meg az államilag jóváhagyott, majd végül az utolsó pillanatban betiltott gépeket. Állami kártérítésről eddig nem tudni. A hét végén rendkívüli ülést tartott a pénztárgép-munkabizottság, majd hétfőn az NGM-ben külön tárgyaltak az Alt Cash Kft. vezetésével a kialakult helyzetről. Úgy értesültünk, a tárca mérlegelte, hogy milyen módon lehet megoldani az Alt Cashnek befizetett előlegek – összességében 2-3 milliárd forint – ügyét, ám végül a hét végén nem született döntés a kérdésben. Az NGM egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy a mostani fiaskóra való tekintettel kitolják-e a támogatási határidőt. Úgy tudni, hogy a hét végi tárgyalásokon elhangzottak a halasztásra vonatkozó utalások, ám érdeklődésünkre az NGM nem erősítette meg, hogy változna az állami támogatás megítéléséhez az online kasszák megrendelésére adott január 31-i dátum.
A kiskereskedőnek ismerős lehet a helyzet. Tavaly október végén, két héttel az online kiskasszák megrendelésének az akkor még novemberi határideje előtt a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal egyszer már visszavonta a Sam4S 270-es jelzetű készülékre nyáron kiadott forgalmazási engedélyt. Az MKEH sem akkor, sem később nem indokolta meg, hogy pontosan mit jelentett az, hogy a készülék nem felelt meg a rendeletben foglalt követelményeknek, továbbá arra sem adott magyarázatot, hogy addig miért hallgatták el a kiskereskedők előtt, hogy az Alt Cash Kft. csak feltételesen, hiánypótláshoz kötve kapta meg a forgalmazási engedélyt. Arra pedig végképp nem született hivatalos magyarázat, hogy a félkész gép hogyan kaphatott a nyár közepén 30 millió forintos támogatást a Nemzetgazdasági Minisztériumtól. A helyzetből mindenesetre győztesen a versenytársak kerülhettek volna ki, hiszen az elbizonytalanodott kiskereskedőket könnyebben megszólíthatták ajánlataikkal. Úgy tudni, hogy az Alt Cash-ügyfelek zöme akkor a cégnél maradt és nem szerződött át. Bízott abban, hogy a cég másik gépe átmegy a rostán. Végül a hivatal a megrendelési határidő utolsó napján hirtelen zöld utat adott a cégnek, illetve a másik gépének. Ez utóbbit ítélték most annyira kockázatosnak, hogy a létező engedélyek ellenére azonnali hatállyal kivonták a piacról.
A kereskedők azonban már nem bíznak az állami szervekben. Eddig háromszázan jelezték az „Újratervezés / Pénztárgépes tüntetés” című Facebook-lapon, hogy csatlakoznak a január 31-re tervezett demonstrációhoz. A kiskereskedőkből és viszonteladókból álló szervezőcsoport sajtónyilatkozat-tervezete jogállamot követel, szerintük a hatóságok packáznak velük, továbbá követelik, hogy hozzák nyilvánosságra azoknak a nevét, akik immáron másodjára adtak ki pénztárgépre olyan engedélyt, amit utána vissza kellett vonni.
Kivárásra játszanak
Továbbra sem sietik el a kiskereskedők a kasszák megrendelését: míg becslések szerint 200 ezer körüli lehet a lecserélendő kiskasszák száma, addig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatása szerint mindössze 119 ezer kasszát rendeltek meg, illetve 28 ezer kasszát kötöttek be a NAV rendszerére, azaz cirka 50 ezer kiskereskedő továbbra is kivár.
Ellenszélben az Alt Cash?
Rájár a rúd az Alt Cashre. Tavaly december elején a Jobbik feljelentést tett a rendőrségen hivatali visszaélés gyanújával, mondván: a céget szándékosan háttérbe akarják szorítani. Lapunk úgy tudja: ezt követően a rendőrség a „cég érdekében” az Alt Cashnél tartott házkutatást, és lefoglalta az egyik kassza prototípusát. A BRFK lapzártáig tájékoztatást ígért az ügyben, ám végül ez elmaradt. Közben a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH) is eljárás indult a céggel szemben, ott fogyasztó megtévesztése indokával, mivel a GVH gyanúja szerint a cég hirdetéseiben úgy tájékoztatta a vásárlóit, hogy a 270-es, illetve a 300-as gépre megvan az engedélye, ám ez a reklám közzétételének az időpontjában nem volt igaz.
