Összesen mintegy tizennégyezer légi irányításban dolgozó szakemberhez szól az a sztrájkfelhívás, amelyet a helyi szakszervezeteket tömörítő két európai ernyőszervezet, az európai légiforgalmi irányítóké, az ATCEUC (Air Traffic Controllers European Unions Coordination) és az Európai Közlekedési Dolgozók Szövetsége (ETF) intézett a szakemberekhez. Forrásaink szerint még nem eldöntött, hogy a magyar irányítók sztrájkolnak-e, de hogy szolidaritásukat és tiltakozásukat kifejezik, az biztos.

A két nap során az irányításban dolgozók négyórás figyelmeztető sztrájkot tartanak majd, de csak a hét elején derül ki, hogy pontosan melyik országban és hány órakor. Vélhetően az akció abban az értelemben lesz összehangolt, hogy nem egyszerre teszik majd le a munkát – értesültünk iparági forrásokból. Vagyis lehet, hogy a franciák délelőtt, a németek pedig délután lépnek akcióba, míg mondjuk a hollandok a nap közepén. Ez még rosszabb helyzetet okoz.

A kisebb rossz ez esetben pont az, ha ugyanabban a négy órában sztrájkolnak a különböző országok légi irányítói. Ellenkező esetben ugyanis egész nap járattörlésekre kell számítani, s felborul a kontinens teljes menetrendje. Ha például nagy országok irányítói sztrájkolnak órákon át, akkor abban az időben azok fölött nem lehet átrepülni, azaz törölni vagy késleltetni kell járatokat. A kis országok irányítói csak a helyi repülőtereket érintő járatokat tudják blokkolni, de jelentős késéseket okozhatnak azáltal, hogy ki kell kerülni az adott állam légterét. A később érkező gépek pedig újabb járatok késését és törlését okozhatják, még akkor is, ha azok a sztrájkban már nem érintettek.

Ha tehát megtartják a sztrájkot, akkor tömegre kell készülni a legtöbb repülőtéren. – A munkabeszüntetés miatti késések esetén az Európában érvényes kártérítési szabályok nem érvényesek – derül ki az ilyen ügyekre szakosodott Flightrefund.eu honlapjáról. Az általános gyakorlat azonban az, hogy a légitársaságok ez esetben díjmentesen módosítják a jegyeket, írják át azokat más napokra.

A sztrájk oka egyébként kettős. A légi irányítók szakszervezetei régóta tiltakoznak az egységes európai égbolt bevezetése ellen, hiszen az szerintük légi navigációs központok bezárását és állások leépítését jelenti. Más kérdés, hogy ez nem feltétlenül igaz, hiszen az a központ, amelyik nem kap szerepet a forgalom irányításában, az oktatásban, kutatásban s más területeken még kaphat. Az egységes légtér bevezetése egyébként immár politikailag eldöntött kérdés, igaz, a konkrét szerepeket még sem a politika, sem a szakma nem osztotta le az országok szakszolgálatai között. Pedig a bizottságot erősen sürgetik a légitársaságok, amelyek egyenes útvonalakon, rövidebb utakon kívánnak repülni, hogy kisebb legyen az üzemanyagfogyasztás és a kerozinszámla, valamint a szén-dioxid-kibocsátás. A fuvarozók arra is apellálnak, hogy kevesebb irányítási központ fenntartása kevesebbe is kerül. Ma egy százeurós jegy árában 3–6 eurót jelent a légi navigációs költség, ezt szeretnék csökkenteni a légitársaságok.

Utóbbiak nyomása közepette – s ez a másik oka a sztrájknak – az Európai Bizottság nemcsak hogy sürgetni kívánja az egységes légtér megvalósítását, de a szakma szerint megvalósíthatatlan és a biztonságot veszélyeztető menetrendet írt elő a 2015–2019-es időszakra. Van olyan európai légi navigációs szolgáltató, amelynél még a felső vezetésben is elismerik ezt. A megvalósíthatatlanságnak persze nem feltétlenül technikai vagy szakmai okai vannak: időbe kerül az is, amíg ilyen jelentős változást a helyi vezetők el tudnak fogadtatni a szakemberekkel.

Tekintve, hogy a légi irányítók a biztonságos légi forgalom kulcsfontosságú és nélkülözhetetlen szereplői, ma úgy látszik: érdek-képviseleti szervezeteikkel való megegyezés nélkül aligha hajtható végre bármilyen uniós program. A helyzetet súlyosbítja, hogy tavaly, a hasonló okok miatt megtartott francia sztrájkot követően a bizottság illetékesei beígérték a szakszervezeti vezetőknek, hogy tárgyalni fognak velük, ennek nyomán halasztottak el végül egy másik, tervezett sztrájkot. Ebből a tárgyalásból végül semmi sem lett, úgyhogy a szakszervezetek vezetői ezúttal aligha lépnek hátra.

Romlik vagy javul a biztonság?

A légi navigációban részt vevő szakemberek által hangoztatott érv, miszerint a bizottság erőltetett menetrendje rontja a repülés biztonságát, helytálló, hiszen a navigációs szolgálatokat nem lehet évente átszervezni. Nem igaz viszont, hogy kevesebb légi navigációs központ veszélyezteti az európai légi közlekedés biztonságát. A szakemberek szerint a jelenlegi mintegy 70 központ helyett 40 is képes lenne ellátni az uniós légi irányítási feladatokat. (Amerikában 21 központ teszi ugyanezt.) Ráadásul egyszerűsíti az útvonalakat, így csökkenti a hibalehetőséget, ha nem olyan széttagolt a magaslégtér, mint most, hiszen így kevesebb átadás-átvételre van szüksége egy járatnak a nemzeti irányítóközpontok között.

Központi szerepben