Fehérítik a feketeforintokat

Miközben a kormány eddig nem különösebben törte magát, hogy minden kételyt eloszlatva cáfolja Horváth András volt adóhivatali (NAV) dolgozó állítását, mely szerint egyes érdekcsoportok az állam asszisztálásával csalnak el évi ezermilliárd forint adót, ugyanezen kormány egyik legújabb lépésével éppen a bizonytalan eredetű pénzek tisztára mosásának nyitott utat.

A napokban ugyanis megjelent a Magyar Közlönyben a Stabilitás Megtakarítási Számla (SMSZ) elindításához szükséges végrehajtási rendelet. Már csak a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által jegyezett jogszabály hiányzott ahhoz, hogy például az adócsalók legalizálhassák feketén szerzett jövedelmüket.

A konstrukció lényege, hogy az SMSZ-en elhelyezett összeg a befizetés időpontjában megszerzett jövedelemnek minősül, vagyis azonnal legálissá válik, amint elhelyezik a számlán. Akár a külföldről hazahozott, akár az itthon tartott, ám nem adózott pénzt is tisztára lehet így mosni, ráadásul időbeli korlát sincs, vagyis nemcsak a korábban, hanem az ezután keletkező jövedelmek kifehérítésének lehetőségét sem zárja ki. Ilyen számlát minimum ötmillió forint befizetésével bármely magánszemély nyithat hazai pénzintézetnél, s bár pénzt elhelyezni csak egyszer lehet, SMSZ-ből bármennyit tarthat, akinek van mit befizetnie rá.

A befizetett összeget öt év elteltével adómentesen lehet kivenni, de a pénzéhez korábban is bármikor hozzáférhet a konstrukciónak köszönhetően így már biztosan jogos tulajdonosa. Három éven belül azonban a személyi jövedelemadó (szja) dupláját, három és négy év között a száz százalékát, míg négy és öt év közötti parkoltatás esetén csak a felét kell megfizetni. A bank a pénz be-, illetve kifizetéséről igazolást állít ki a számla tulajdonosának, a NAV-nak viszont a befektető azonosítása nélkül szolgáltat adatokat, és az adót is a pénzintézetnek kell megállapítania, beszednie és az adóhivatalnak továbbítani úgy, hogy az nem kötődhet a magánszemélyhez.

A SMSZ törvényi feltételeit még júniusban alkotta meg a parlament Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője által irányított gazdasági bizottság javaslatára, az induláshoz azonban még hiányzott a néhány részletszabályt tisztázó végrehajtási rendelet. A most megjelent jogszabály előírja például, hogy a bankoknak negyedévente kell jelenteniük a NAV-nak, hogy hány számlát nyitottak náluk, és azokra összesen mennyi pénzt fizettek be – a még a múlt évről szóló első jelentést január 31-ig kell benyújtani. Az adóhivatal sem ekkor, sem az szja befizetésekor nem kap adatot a számlatulajdonosról, ám ez nem jelenti azt, hogy később sem nézhet majd utána, kik éltek a lehetőséggel. A végrehajtási rendelet szerint a be- és kifizetésekről a bankoknak nyolc napon belül igazolást kell kiállítaniuk a számlatulajdonos részére. A dokumentumban a pénzintézet adatai, továbbá az érintett összeg és a befizetett adó mellett fel kell tüntetni a számlatulajdonos adatait is: saját és az anyja neve mellett a születési helyét és idejét, lakcímét, valamint adóazonosító jelét. Az igazolásból egy másolatot a banknak tíz évig meg kell őriznie.

A törvény és a végrehajtási rendelet megalkotása között egyébként azért telt el fél év, mert a kormány közben nemzetközi egyeztetésre küldte a jogszabályt. Az Európa Tanács pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni bizottsága (Moneyval) konzultációs eljárás keretében megvizsgálta az SMSZ-re vonatkozó törvényi rendelkezéseket – derült ki a nemzetgazdasági tárca (NGM) lapunknak küldött válaszából. A konzultációs eljárás eredményeként elkészített jelentés tervezetét a Moneyval a 2013 decemberében tartott plenáris ülésén tárgyalta meg és fogadta el egyhangúlag. A jelentés megállapítja, hogy az SMSZ-re vonatkozó törvényi rendelkezések összhangban állnak a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem nemzetközi követelményeivel, az OECD mellett működő pénzügyi akciócsoport (FATF) által megfogalmazott sztenderdekkel. Egy ilyen számla megnyitásakor az érintett hitelintézetek alkalmazzák a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény ügyfél-átvilágításra vonatkozó rendelkezéseit is – hívta fel a figyelmet az NGM. A szolgáltató a jogszabály alapján akkor köteles bejelentést tenni, ha pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény merül fel. Ez azonban nem veszélyezteti az SMSZ-re vonatkozó törvényi rendelkezésekben az adó megállapítására, levonására és megfizetésére vonatkozó rendelkezések (anonimitás) érvényesülését.

A parlament gazdasági bizottsága anno az államadósságon belül a forinttartozások arányának növelésével és ezzel együtt a devizatartozások csökkentésével indokolta az SMSZ bevezetését, ám aki ilyen számlát nyit, azt semmi sem kötelezi arra, hogy állampapírba fektesse a pénzét. A törvény ilyen kötelező előírást nem fogalmaz meg, mindössze annyit tesz, hogy ebbe az irányba tereli a számlatulajdonost. Az SMSZ-re a bankok nem fizethetnek kamatot, vagyis ha például az adómentességért cserébe öt évre lekötött pénzét valaki dolgoztatni akarja, akkor egy dolgot tehet: forintállampapírt vásárol.

Lesz rá kereslet

A legnagyobb hazai pénzintézet, az OTP kínálatában már szeptember óta megtalálható a Stabilitás Megtakarítási Számla, bár a végrehajtási rendelet hiánya miatt nyitni eddig még nem lehetett. A rendelet megjelenése óta azonban a banknál már dolgoznak a termék bevezetésén és az üzleti feltételek kialakításán – tudtuk meg az OTP-től. Bár a konstrukció még lényegében nem létezett, a bankfiókokban már az utóbbi hónapokban is volt érdeklődés az SMSZ iránt, s a pénzintézet hálózata felkészült arra, hogy akár jelentős keresletet is kezelni tudjon a szolgáltatás bevezetésekor.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.