– Hogyan jönnek ki mostanában a kormányzattal? Elődje, Gerry Gray egy interjúban elmondta, hogy 2010-es érkezése után egy bő évig nem is fogadták a hazai döntéshozók.

– Semmi ilyen problémát nem érzékelek, folyamatosan kapcsolatban állunk a minisztériumokkal, a gazdasági döntéshozókkal egészen a Miniszterelnöki Hivatalig. A kormány stratégiai partnereként elkötelezettek vagyunk a párbeszédre; úgy látom, hogy ebben a kabinet is partnerünk. De azt sem hiszem, hogy favorizálnának minket.

– Tényleg? Netán immáron kikérik előzetesen a véleményüket egy-egy jogszabály kapcsán?

– A törvényhozás nem a mi kompetenciánk. A szerepünk inkább az, hogy ha a kormány arra kíváncsi, hogy a döntéseit hogyan kell és lehet hatékonyan végrehajtani, akkor szívesen elmondjuk a véleményünket. Erre egyébként van is igény, a húsáfa esetleges csökkentése kapcsán például többször is konzultáltunk arról, hogy hogyan jelenik, jelenhet meg a mérséklés a fogyasztói árakban.

– Erre szokták a politikusok kapásból azt az érvet bedobni, hogy a kereskedők úgymond lenyelnék az áfát, azaz: maradnának a régi árak, csak a profitjuk nőne.

– Ez kétségtelenül létező kockázat, hiszen a legtöbb kiskereskedő azzal érvelhet, hogy rendkívül nehéz azonnal lecserélni az árakat. Ugyanakkor a Tesco-termékek túlnyomó többségén elektronikus polccímke van, így az árakat szinte azonnal át tudnánk állítani. Ha a kormány úgy dönt, hogy egy bizonyos területen csökkentené az áfát tíz százalékkal, és ez a változás, mondjuk, éjféltől lépne hatályba, úgy mi állunk elébe, és még azon az éjjelen képesek lennénk lecserélni az árainkat.

– Az áfánál maradva: az utóbbi hetekben komoly hullámokat keltett Horváth András ex-NAV-tisztségviselő állítása arról, hogy a nagy kereskedő cégek éves szinten ezermilliárd forintnyi adót kerülnek meg az adóhatóság asszisztálásával. Önök a legnagyobbak ezen a piacon, azaz akár önökre is mutogathatna.

– Teljesen átláthatóak vagyunk a hatóságok számára, rendszeresen ellenőriznek, vizsgálnak bennünket. Az vitathatatlan, hogy minél szabálykövetőbb a magyar piac, az annál jobb Magyarországnak, a magyar gazdaságnak. Nem támogattunk és soha nem is fogunk olyan piaci szereplőket támogatni, akik megkerülik az adószabályokat. Ez nemcsak törvényi, de morális kötelezettség is számunkra.

– De hogyan tudják kizárni akárcsak a lehetőségét annak, hogy az áruházukba áfacsalt áru kerüljön? Arra a szituációra gondolok, amikor egy árubeszerzője egy olcsó, dömpingáras szállítmányt hoz az áruházba. Megvizsgálják, hogy honnan, milyen úton jött az áru?

– A beszállítóinkkal sztenderd szerződéseink vannak, és minden esetben körültekintően járunk el: a szállítókról hivatalosan beszerezhető információkat ellenőrizzük. Természetesen nem szólhatunk bele a partnereink üzletvitelébe, elvárásunk az, hogy a partnereink Magyarországon bejegyzettek legyenek, illetve, hogy eleget tegyenek adózási kötelezettségeiknek. Ha kiderül, hogy megsértik a törvényt, azonnal vége az együttműködésünknek.

– Itt az önök közvetlen beszállítójáról beszél. De a teljes beszerzési láncot is megvizsgálják?

– Egy hasonlattal élve: nem tudom megmondani a polcról levett tejről, hogy az pontosan melyik tehéntől származik. Ha azt kérdezi, lehetséges-e, hogy valaki valahol a beszállítói láncban adózási szempontból kifogásolható magatartást folytat, akkor igen, ez elképzelhető. Ugyanakkor mi mindent megteszünk azért, hogy ez ne fordulhasson elő. Az élelmiszer-biztonsági szempontok miatt is próbálunk aprólékosan meggyőződni arról, hogy hol állítják elő a terméket, és ha valamivel nem vagyunk megelégedve, akkor azonnal nemet mondunk a beszállítónak.

– Volt olyan konkrét eset az eltelt mondjuk egy évben, amikor egy beszállítót amiatt listáztak ki, hogy az áfával ügyeskedett?

– Természetesen voltak beszállítók, akikkel megszakítottuk az együttműködést, mivel nem követték a vállalat etikai vállalásait, vagy nem feleltek meg a minőségi, morális elvárásoknak. Ez számos dolgot jelenthet, nemcsak adózással kapcsolatos problémákat.

– Igazak az ex-NAV-os tisztségviselő állításai? Ezermilliárd forintnyi adóelkerülés komoly tétel, nyilván egy ekkora árutömeg az önök tekintetét sem kerüli el.

– Az áfa rendkívül nehezen begyűjthető adó, ugyanakkor az adózás nyomon követésére szolgáló eljárások rendkívül gyors fejlődésen mentek keresztül Magyarországon. Azonban még sajnos vannak lyukak a hálón. Hogy mekkorák ezek a lyukak? Az inkább találgatás lenne. Hallani erről számokat, de azok is csak becslések. A kormány próbálja megtalálni és megszüntetni ezeket a lyukakat, ez természetesen indulatokat kelt a piacon. Azonban ez a jelenlegi történet hasznos lehet abból a szempontból, hogy az áfaelkerülés mint jelenség bekerült a köztudatba.

– Ősz óta kötelező feltüntetni – már annak a gyártónak, aki vállalja –, hogy mely termék „magyar”, „hazai” vagy éppen itt csomagolt. Ettől megélénkült a hazai áruk forgalma?

– A Tesco húsz országban van jelen, és mindenhol azt látjuk, hogy a vásárlók szeretnek hazai termékeket vásárolni. Magyarországon is megfigyelhető ugyanez a trend: ha a hazai termék ugyanannyiba kerül, mint az import, akkor a vásárlók a magyar árut választják. A hazai piac támogatása egyébként is közös érdekünk, erős beszállítói bázis nélkül nincsen egészséges és fenntartható gazdasági növekedés, forgalomnövekedés. Magyarországon egyébként különösen erős ez fajta nemzeti érzés; korábban a híresen patrióta Walesben és Skóciában is dolgoztam, de a magyar piac ebben a tekintetben még náluk is erősebb.

– A magyar eredetjelzés rendszerét az EU szakértői viszont zavarosnak találták. Önök, amikor a Tesco-hálózatán belül exportálnak magyar terméket, mit tekintenek magyarnak?

– Mi azt tekintjük magyarnak, amit a jogszabály leír. Ez egyébként országonként változik. Szlovákiában például elképzelhető, hogy itteni, magyar alapanyagot visznek ki, és ott csak a végső műveleteket hajtják végre a készterméken, majd onnantól „szlovák” terméknek számít.

– Jelenleg mekkora a hálózaton belüli exportjuk?

– Ötvenmilliárd forintnyi magyar árut exportálunk évente. Több száz magyar kis helyi beszállítóval állunk kapcsolatban, a rendszeres beszállítói konferenciáinkon folyamatosan találkozunk a termelőkkel; az eredmény magáért beszél: a fórumnak köszönhetően már közel 100 új hazai beszállító 500 terméke található meg polcainkon. Vannak igazi sikertörténetek, csőd szélén álló cégből is lett sikeres Tesco-beszállító, vagy éppen kis cégből nemzetközi exportőr. Az idei nyár slágertermékének számító jégkrém egyik legnagyobb beszállítója – az Eispro Kft. – magyar vállalkozás. A cég által gyártott pálcikás és családi kiszerelésű termékek a teljes jégkrémforgalom 25 százalékát adják jelenleg a Tescóban. 2010 óta működünk együtt, közös sikerünk, hogy az eladási adatok dinamikus fejlődést mutatnak – a beszállított termékek száma 2010-től évente közel kétszeresével emelkedett. És amire igazán büszkék vagyunk, az, hogy az Eispro 2011-ben elnyerte a saját márkás termékek külföldi forgalmazására kiírt tendert, így a 2012-es szezonkezdettől már Lengyelországba, Csehországba és Szlovákiába is szállítja itthon gyártott termékeit, akár saját márka alatt, akár a Tesco Finest kategóriában, ami igazán kiemelt minőségi kategória.

– 2010 után részben az akkori kormányzati intézkedések nyomán is feleződött a Tesco itteni befektetéseinek a szintje. Mára visszakapaszkodtak?

– Magyarországon az eltelt 15-20 év alatt több mint százmilliárd forintot fektettünk be, és Magyarországot a továbbiakban is befektetési területnek tekintjük. A beruházások csökkenésének nem a sokkhatás, hanem sokkal inkább az volt az oka, hogy nem építettünk nagyáruházakat.

– 2014 után megszűnik a plázastop. Van arról számításuk, mennyi beruházást napoltak el a jogszabály miatt? Vagy máshogy megfogalmazva: mennyi munkahelytől esett el a magyar piac?

– Nem a plázastop miatt nem nyíltak nagyáruházak. A kiskereskedelmi piac rendkívül gyorsan változik. Alkalmazkodni kell a vásárlói igényekhez, így mára a nagy hipermarketek jelentősége némileg csökkent. Bár a vásárlók ma is szeretik a nagy választékot, a széles szezonális termékek kínálatát, már nem szívesen szánnak órákat egy bevásárlásra. Erre reagálnunk kell, és meg is tettük. A budaörsi áruházunkat – amely a világ legnagyobb Tescója volt – a vásárlók visszajelzései alapján átalakítottuk. A széles választék megtartása mellett csökkent az alapterület, átláthatóbb lett az elrendezés, az üzletsoron pedig újabb és újabb partnerek, éttermek kaptak helyet.

– Szóval nem lesz több Tesco-óriásáruház itthon?

– Egyelőre nem tudjuk, hogy mi lesz a plázatörvény sorsa. Hogy építünk-e 3000 négyzetméternél nagyobb áruházat, ha van rá lehetőségünk? Elképzelhető, de az biztos, hogy a trend megváltozott: a nagyáruházak piaca telítődött. Természetesen a nagyáruházak sem tűnnek el, elvégre a vásárlók időről időre szeretnek azért eljönni a szélesebb kínálatot nyújtó üzletekbe. Ugyanakkor a növekedési potenciál a szomszéd kis boltokban, a házhoz szállításban és az online kereskedelemben van.

– Továbbra sem látni, hogy a konkurenciát zavarná a Tesco online terjeszkedése, olyan túlzottan nem érzékelni az internetes versenyt. Mit gondol, miért?

– Ez most még az online kiskereskedelem rendkívül korai időszaka Magyarországon, most kezd kialakulni a kultúrája, mi is tanuljuk még ezt a piacot. A kezdetek biztatóak, eddig 600 ezer regisztrált vásárlónk van, nagyjából a magyar társadalom harmadát érjük el. Azonban nem gondolom, hogy az online csatorna a következő egy-két évben alapjaiban átalakítja a működésünket.

– Van olyan menetrend, ami szerint önöknek el kell érni a teljes országos lefedettséget, vagy éppen megnyitni az első, tisztán online áruházukat?

– Nincs konkrét céldátuma az országos lefedettség elérésének, ez elsősorban a vásárlói igények függvénye.

– Viszont, amit már most is látnak, az a dohány-kiskereskedelem átalakítása. Van arra konkrét számuk, hogy mennyivel esett vissza a forgalmuk azzal, hogy a dohány eltűnt az áruházakból?

– Körülbelül kétszázalékos hatása volt, de nálunk senki se veszítette el a munkáját emiatt, hiszen a vásárlók eddig sem a dohányáru miatt jöttek be a nagyobb üzleteinkbe. A kisebb üzletekben tapasztaltunk forgalomcsökkenést, de ott is meg tudtunk állapodni a helyi koncessziótulajdonosokkal, így a vásárlók később is tudtak, ha nem is az üzletben, de az üzleten kívül dohányárut venni.

– Májustól viszont már nem lehet hipermarket közelében dohányüzlet.

– Igen. Az ügyben számunkra a fő kérdés, hogy mi lesz a velünk leszerződött koncessziótulajdonosok befektetésével.

– Önök számára? Gondolom, ez nem az önök jogi problémája, hiszen nem önök változtatták a szabályt. A trafikosok legfeljebb a magyar államot perelhetik.

– Ez nem jogi kérdés számunkra: ezek a dohányboltok kisvállalkozások, eleve ilyennek, kis, családi vállalkozásnak tervezték ezeket meg. Egy ilyen vállalkozásnál egy ekkora változás komoly problémát okozhat. Éppen ezért mi szorosan együttműködünk a helyi partnereinkkel. Közösen mindent meg szeretnénk tenni azért, hogy akár egy másik, a törvény által nem érintett, kisebb alapterületű Tesco áruházunk mellett folytathassák üzleti tevékenységüket.

– A KSH számai alapján a kormányzat már szinte kiabálja, hogy nyár óta megindult a belső fogyasztás növekedése. Önök ebből mit érzékelnek?

– A szélesebb trendet figyelembe véve azt kell, hogy mondjam, hogy a fogyasztás nagyjából szinten maradt, ahogy a fogyasztói bizalom is stagnál. Bizonyos kategóriákban megfigyelhető az infláció mértékével megegyező növekedés, így az iparcikkek piaca éledezik, másutt viszont továbbra is tart a fogyasztás zuhanása. Például a népegészségügyi termékadó (neta) által érintett kategóriák (chipszek, lekvárok, energiaitalok – a szerk.) forgalma csökken, de kisebb a dohánytermékek fogyasztása is. Ugyanakkor az tény, hogy az utóbbi időben a vásárlók bizalmi indexe pozitív változásokat vetít előre. Ha a devizahitel-probléma megoldódik, az a fogyasztásnak is lendületet adna.

– Mit látnak a következő évre?

– A jelenlegi trendet óvatos éledezésnek nevezném. A jövő évre várakozásaim szerint szerény növekedésnek indul a magyar piac, és a fogyasztói bizalom is lassan erősödni fog.

– Így a karácsonyi szezonban, az év végi zárás és a szilveszteri nagybevásárlások előtt, mit gondol, sikerül hozniuk a tavalyi eredményeiket?

– Ha a dohány-kiskereskedelem átszervezése okozta veszteségeket nem számoljuk, akkor nagyjából a tavalyi eredményeinket hozzuk. Általánosan megfigyelhető trend, hogy a szezon az ajándékok (játékok, elektronikai cikkek) és a dekoráció beszerzésével kezdődik, s a karácsonyi slágertermékeknek számító desszertek, húsok, halak és szeszes italok iránti kereslet kitolódik. A háztartások a karácsonyi vacsora hozzávalóit az ünnepet megelőző hetekben szerzik be. A kiskereskedelem kiemelten időjárás-érzékeny, ebből a szempontból is szerencsénk volt.

Névjegy

NIGEL JONES Az üzletember 1991-ben csatlakozott a Tescóhoz. Előbb üzletvezetőként, majd négy évig a lengyel leányvállalatnál dolgozott. 2002-ben nyolc hónapig Magyarországon is dolgozott mint kereskedelmi igazgató. 2003-ban visszatért az Egyesült Királyságba, ahol 2007-től előbb a friss áruk terjesztési igazgatója, majd a teljes brit és ír Tesco logisztikai igazgatója lett. Nigel Jonest 2013 januárjában nevezték ki a magyar Tesco élére.

„Növekedési potenciál a szomszéd kis boltokban, a házhoz szállításban és az online kereskedelemben van”