Pápa Levente, az OTP Bank pénzpiaci stratégája szerint a múlt héten két olyan változás is történt, ami jelentősen növelte az esélyét annak, hogy már a mostani ülésen dönthet a Fed a QE3 fokozatos kivezetéséről. Az egyik a régóta várt megállapodás a két nagy párt között a költségvetésről, amely a következő 2 évre biztosítja a büdzsé folyamatos működését. Az államadósságplafon szabály módosításáról ugyan még nem egyeztek meg a felek, de a mostani alku azt jelzi, hogy konstruktívabb tárgyalási szakasz kezdődött.

A másik, hogy a közelmúltban publikálták a háztartások pénzügyi számláiról szóló adatokat, amelyek azt mutatják, hogy nagyon megemelkedett az amerikai háztartások nettó vagyona. Ez pedig a várakozások szerint erősíti a hitelfelvételi kedvet és a fogyasztást. Emiatt a deflációs veszélyeket valószínűleg el lehet felejteni – vagyis a korábban igencsak kedvező amerikai makrogazdasági adatokkal együtt (nem várt foglalkoztatásnövekedés, emelkedő GDP) semmi nem állja útját, hogy a jegybank leállítsa a pénzpumpát.

Más kérdés, hogy mindez milyen bizonytalanságot okoz a fejlődő országokban, hiszen az amerikai monetáris lazítás meglebegtetése is kisebb eladási pánikot váltott ki a piacokon. Az elemzők szerint a pénzpiaci turbulenciák elkerülése végett a Fed a bejelentéssel együtt valószínűleg azt is jelezni fogja, hogy csak később kezdi a kamatokat emelni. Mindennek ellenére az elemzők arra számítanak, hogy itthon a Magyar Nemzeti Bank folytatja a kamatcsökkentéseket, és egy újabb 0,2 százalékpontos csökkentéssel kerek 3 százalékra csökkenti az irányadó rátát.

Szaniszló Bálint, az OTP Bank elemzési központjának munkatársa szerint a fő kérdés, hogy a közlemény tartalmaz-e majd a kamatcsökkentési ciklus végére utaló részt, vagy marad a további kamatvágást valószínűsítő zárás. A CIB Bank részéről Matolcsy György egy korábbi kijelentésére hívják fel a figyelmet, a jegybankelnök a lazítási ciklus végeként korábban egy 3-3,5 százalékos sávot határozott meg, és ennek most az alsó széléhez értünk. Ebből kiindulva nem zárható ki, hogy a mérséklési folyamat itt véget ér. A jelenlegi helyzetben az elemzők arra várnak, hogy újabb iránymutatást ad a monetáris tanács.

A héten jelenik meg az új inflációs jelentés is, azonban az infláció már jó ideje nem korlátozó tényező a jegybank kamatpolitikájában. Suppan Gergely, a Takarékbank stratégája úgy vélte, hogy már nem is a döntés a kérdéses – az szinte borítékolható –, hanem az, amit a kommentár tartalmaz majd. Hangsúlyozta: immár nyilvánvaló, hogy a vágási ciklus vége felé járunk, s ezért mindenképpen szükség lenne arra, hogy a piac valamilyen iránymutatást kapjon a grémium elképzeléseiről.

Elfogadás előtt még módosítják a költségvetést

Az utolsó pillanatban még 36 ponton módosítaná a kormány a jövő évi költségvetés tervezetét. A lényeg persze nem változik: a központi államháztartási alrendszerekben 984,6 milliárd forintos hiánnyal számol a 2014-es büdzsé. Az utolsó módosítások már valóban technikai jellegűek: átvezetik például, hogy a jövő év végére az önkormányzatoknál az adósság 40 milliárdos lesz összesen (eredetileg 456 milliárddal számoltak), ám ezzel párhuzamosan nagyobb lesz a központi szerveknél. Jogtechnikailag érdekes pont, hogy átírják az önkormányzati támogatások mértékét – kiadási számokat az utolsó pillanatban már nem szokás nagyon módosítani. A változtatás értelmében a köznevelési támogatásokra 12,6 milliárddal, az általános működési normatíva támogatására pedig 4,7 milliárd forinttal jut majd több, a gyermekétkeztetésre viszont 17,3 milliárddal kevesebb.