Nem volt válságálló a Köki Terminál
Az ingatlant most 35 milliárd forintért hirdeti a beruházó R-C Ingatlanforgalmazó Zrt. felszámolója, a Nemzeti Reorganizációs Kft., ám piaci vélekedések szerint ezen az áron bajosan kelhet el. A felszámoló Veres-Bocskay Katalin lapunknak elmondta: a 70-80 kishitelezőből álló hitelezői választmány kérése volt, hogy először magasabb áron próbálják eladni a komplexumot.
Így ugyanis van rá esély, hogy ők is viszontlássák a pénzüket, mivel a csődtörvény szerint a felszámolásnál elsőként a jelzáloggal fedezett hiteleket kell kielégíteni, ez pedig ebben az esetben a Magyar Fejlesztési Bank, amely 27 milliárd forinttal szállt be az összesen 42 milliárdos beruházásba. Már vannak érdeklődők a pláza iránt, ők ajánlatukat január 31-ig tehetik meg.
Bár a Köki Terminál kivitelezése sem volt zökkenőmentes – előbb a helyi civilek akasztották meg egy időre a beruházást, utána az R-C Zrt. csúszott a kivitelezéssel –, azonban a 2011 októberében átadott pláza gyakorlatilag a nyitás pillanatától súlyos veszteséget termelt. A pláza tervezése ugyanis 2008-ban kezdődött, amikor még nem látszott, hogy milyen hosszú recesszió előtt áll a magyar kiskereskedelem.
A pár évesre becsült fogyasztáscsökkenés azonban elhúzódott, és ez idővel nemcsak a kisboltosok jövedelmét apasztotta, hanem a plázák forgalmát is csökkentette. A városközpontban lévő plázák 2009–2010 körül még úgy-ahogy tudták tartani magukat, a peremterületeken fekvőkben viszont annál nagyobb volt visszaesés.
Később, 2011 körül már a jó forgalmúnak tudott helyeken is egyre hangosabb bérlői-tulajdonosi vitákról lehetett hallani – különösen, hogy jó pár, a világválság előtt átadott plázát is devizahitelből finanszíroztak. Ebből fakadóan a bérleti díjakat is így, devizában szedték be – így a legtöbb helyen végül csökkenteni kellett a bérlőket terhelő költségeken. A Köki 2008-as pénzügyi elgondolásai és a valóság közötti olló is egyre szélesebbre nyílt az időmúlásával, így a 2011-es átadásra már kapásból felére-harmadára kellett levinni a Köki bérleti díjait.
De így is csak üzletek felét sikerült kiadni a nyitásra. Az R-C Ingatlanfejlesztő Zrt. cégbírósági adataiból kiderül, hogy 2011 során a ház 3,2 milliárdos forgalom mellett 8 milliárd forint veszteséget produkált. A pénztemetővé vált Kökinél hamar bedobta a gyeplőt a beruházó, 2012 novemberében elrendelték a felszámolást, amit decemberben – tekintettel a kőbányai metró és vasútállomás közelségére – a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt felszámolássá minősített át.
Ez annyit jelentett, hogy a felszámolás ideje alatt nem kell a háznak törlesztenie a 27 milliárdos MFB-hitel kamatköltségét, illetve pusztán a bérleti díjakból meg lehetett oldani a komplexum üzemeltetését – tudtuk meg a felszámolótól. Sőt időközben mára 86 százalékra nőtt a kiadott üzlethelyiségek aránya. Továbbra is homály fedi viszont, hogy ki vagy kik állnak a R-C Ingatlanforgalmazó Zrt. mögött.
A cégbírósági papírok szerint jelenleg két, Svájcban bejegyzett cég, az Erian és a Capital Holdingok a tulajdonosok. Korábban sajtóhírek az Eriant Leisztinger Tamás érdekeltségei közé sorolták, ám a nagyvállalkozó határozottan cáfolta, hogy köze lett volna akár a beruházáshoz, akár az Erianhoz. Akárkié is az Erian Holding, biztos, hogy mostanság kevésbé büszke rá: úgy tudni, hogy ennek a cégnek is jókora, milliárdos tulajdonosi hitele ragadt a beruházásban.
