Tovább gördül a számlaforradalom
Az Országgyűlés kedden a benyújtástól számított mindössze három munkanap alatt elfogadta Németh Szilárd fideszes rezsibiztos indítványát az új, egységes közműszámla-formátumról – emlékeztetett a képviselő tegnapi soros sajtótájékoztatóján. Ennek értelmében január 1-jétől a különböző közművek számlaképe országosan egységes lesz.
Egyazon közművet mostantól azonos színekkel jelölnek. Az áramért korall, a gázért narancssárga, a távhőért lila, a vízért-csatornáért kék, a hulladékszállításért zöld, a kéményseprésért pedig sárga számlán fizethetünk. A törvény oka a hivatalos indoklás szerint a számlakép egyszerűsítése. Kétségtelen, hogy az első oldalon rendre csak a fizető nevét és az összeget tüntethetik fel. Ez alatt viszont szerepelnie kell annak a – jóval bonyolultabb – tájékoztatásnak is, hogy a kormány rezsicsökkentési intézkedései nélkül mennyit kellene fizetni, illetve eme lépések nyomán az ügyfél mennyit takarít meg az adott hónapban és a kormányintézkedés időpontjától számítva összesen.
Az új törvényben Németh Szilárd konkrétan mindent igyekezett előírni. Így például a betűméretet, a színkódot vagy épp a több szolgáltatást is tartalmazó számlák pontos összetételét. A hátsó oldalak azonban továbbra sem lettek lényegesen egyszerűbbek vagy rövidebbek.
A szabály felülírja az áram- és gázszolgáltatók új számlaformátumára vonatkozó februári miniszteri rendeletet és a többi közműszolgáltató számlaképét alakítani hivatott eddigi írásbeli szabályokat is. Németh Szilárd korábban szomorúan állapította meg, hogy ezt kell tennie, mivel szerinte a szolgáltatóknak maguktól kellett volna érthetőbb (pontosabban a párt igényeinek megfelelőbb) számlaképet alkotniuk. Az elmúlt év rezsiforradalma alatt a számla összetétele egyértelműen Németh Szilárd vesszőparipájává vált. A rezsibiztos az év közben számos alkalommal írt elő kisebb-nagyobb változtatási kötelezettségeket a közműcégek számára.
Noha a hivatalos indoklás mindvégig az egyszerűsítés volt, a legtöbb fejfájást az eddigi nyilatkozatok alapján a kormány rezsicsökkentési eredményeit hirdető rezsitéglalap mérete, színe és tartalma okozta neki. Az áram- és gázszolgáltatók már februárban kevesellték az akkor született szabályba foglalt két hét átállási időt, és valóban csak több hónap alatt foganatosították a változtatásokat. Németh Szilárd ebben a szolgáltatók törvénysértő gyakorlatát látta bizonyítottnak, és a fogyasztóvédők meg is büntették a cégeket. Az eljárások alatt Németh Szilárd az ilyen esetekre vonatkozó bírság felső határát kötbér formájában néhány millióról többmilliárdra emelte. A vétkesen késlekedő áram- és gázszolgáltatóknak csak azért nem kellett a magasabb összeget kifizetniük, mert a törvény hatálybalépésekor már zajlott ellenük az eljárás. De Németh Szilárd engedményeket is tett: közölte, hogy a rezsiboksz háttérszíne eltérhet a februári előíráson látható narancssárgától (amelyhez akkor nem közöltek színkódot), neki csak a színes háttér a fontos. A fogyasztóvédők az Elműre vonatkozó első büntetésben felrótták ugyan a rezsiboksz narancssárgától eltérő háttérszínét, de ezt Németh nyilatkozata után visszavonták.
A kötbér ökle végül a zömmel önkormányzati távhőszektorra sújtott le. Mivel ugyanis esetükben eleve később születtek meg a számlaképre vonatkozó írásbeli kívánalmak, az ezek betartását ellenőrző vizsgálatok is csak akkor indultak el, amikor már életbe lépett a hibás számlánként 10 ezer forintos kötbérre vonatkozó szabály. A fogyasztóvédők tizenegy kisebb távhőszolgáltatónál találtak is kisebb hibákat. Így – mérlegelési jogkör híján – valamennyire kirótták a számlánként tízezer forintos kötbért, amely az adott cég éves költségvetésének tetemes részét tette ki. Rá adásul a hőcégek szerint a fogyasztóvédők kifogásait az előírások tételesen nem tartalmazzák, vagyis csupán szabályértelmezési kérdésről van szó, amit leginkább pontosabb törvényszövegezéssel lehetne orvosolni. A mostani számlamódosítási hullám minden valószínűség szerint ennek is a következménye.
A képviselő az október végén elfogadott rezsitörvény-módosítási csomagjában még tett néhány bonyolult kísérletet a számlaképekkel kapcsolatos kívánságainak az újrafogalmazására, de a mostani, immár színes-mintás előírás a néhány hete elfogadott pontokat is felülírja.
Németh Szilárd kevéssé hangsúlyozta, hogy ebben a módosító csomagban jelentősen puhult a 10 ezer forintos kötbérszabály is. A 10 ezer forint felső határ lett, a fogyasztóvédők akkor sújtják a szolgáltatót ekkora összeggel, ha az esetet kirívóan súlyosnak ítélik.
A multiknak kedvez a Fidesz
Szakértői értékelések szerint a nagyobb közműszolgáltatók képesek lesznek átállni az új számlaképre az előírás szerinti január 1-jei (pontosabban a tényleges kiállítás szerinti február 1-jei) határidőre. Ám a kis cégeket akár megoldhatatlan problémák elé is állíthatja a gyors átállás. Az új törvény igyekszik ugyan figyelembe venni bizonyos sajátosságokat – például ha egy számlán több érintett szolgáltatás szerepel –, ám vaskézzel egységesíti a távhő-, víz- és hulladékszállítási cégek eddig rendkívül eltérő díjszerkezetét. Az e három szektorban működő, jellemzően kisebb vállalkozásokat a Fidesz tehát nemcsak arra kényszeríti, hogy néhány hónap alatt új számlázási rendszerre álljanak át – aminek a nehézségeire a távhő szektor fogyasztóvédelmi ellenőrzése világított rá –, hanem arra is, hogy alapjaiban változtassák meg a díjszerkezetüket.
Az új számlakép kapcsán a legnagyobb problémát a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásban alkalmazott sokféle díj, a számlafizetők széles köre, a rendkívül eltérő igénybevétel és kedvezmények okozzák – közölte megkeresésünkre Nagy György, a hulladékszállítókat tömörítő Köztisztasági Egyesülés igazgatója. A díjszerkezeteket még az új szabály előtt egységesíteniük kellene, amihez további belső szakmai egyeztetéseket tartott szükségesnek. Meglátása szerint azonban az átállásra elégséges lesz az idő. A gáz- és áramszolgáltatók, a távhő- és a víziközmű-szövetségek tegnapi megkeresésünkre nem nyilvánítottak véleményt.
