Magyarország lemarad
Utóbbit erősíti a kiszámíthatóság hiánya, a kormányzati intézkedések torzító hatása. A vállalkozások adóterhelése terén is gondok mutatkoznak, a jelentés külön kiemeli a pénzügyi szektort sújtó intézkedéseket. Egyelőre semmilyen lépés sem született az üzleti környezet javítása érdekében – szögezi le a dokumentum.
A gazdaságpolitikai bizonytalanságok, a vállalati hitelezés meredek visszaesése hozzájárult a történelmileg is alacsony befektetési rátához, ami ronthatja a növekedési potenciált. A GDP-arányos beruházási ráta 17 százalékra zuhant, holott az egészséges fejlődéshez jócskán húsz százalék feletti mutatóra lenne szükség.
Az államadósság némileg csökkent, de még mindig húsz százalékponttal a maastrichti követelményként megszabott hatvanszázalékos küszöbérték felett van, és ez a gyenge növekedési potenciállal együtt sebezhetővé teszi Magyarországot – állítja a bizottság, mely szerint ezt bizonyítja az állam magas finanszírozási költsége is.
A lakásárak csökkenése, a pénzügyi szektor túlterheltsége akadályozza a vállalati és a lakossági hitelezés normalizálódását, egyben pénzügyi stabilitási kockázatot is jelent.
A magas munkanélküliség mellett a válság óta a lakosság körében tapasztalható egyre súlyosabb anyagi nélkülözés is feltűnt a jelentés készítőinek. Összegzésük szerint az exportpiaci részesedésben, az államadósságban, a munkanélküliségben és a beruházások arányában mutat a magyar gazdaság jelentős eltéréseket az európai uniós küszöbértékekhez képest. Épp ezért a bizottság – amely már a tavasszal is arra a következtetésre jutott, hogy a magyar gazdaság túlzott egyensúlytalanságoktól szenved – úgy döntött, továbbra is vizsgálni kell a helyzetet, ezért – tizenöt másik országgal együtt – jövő tavaszra újabb elemzéseket végez.
Ha a bizottság ismét úgy értékeli, hogy a kiegyensúlyozottság csorbát szenved, javasolhatja a tagállamokból álló tanácsnak, kérjen határidőkhöz kötött akciótervet a problémák kezelésére. Többet nem tehet, ugyanis ennek elmaradását euróövezeten kívüli tagországok esetében nem szankcionálhatja.
A bizottság emellett szerdán kiadott egy elemzést a júliusi országspecifikus ajánlások megvalósításáról is. Ezeket az ajánlásokat több tekintetben vitatta a magyar kormány. A dokumentumból kiderül: hiába adott viszonylag pozitív visszajelzést a bizottság a múlt héten publikált őszi gazdasági előrejelzésben a költségvetés állapotáról, középtávon és minőségében a magyar gazdaságpolitika továbbra is aggályos.
Az államháztartással kapcsolatban megállapítják, hogy bár Magyarországnak sikerült kikerülnie a túlzottdeficit-eljárás alól, a 2014-es előrejelzésben úgy számolnak, a kormány éppen csak hozza a háromszázalékos küszöbértéket, jelentős hiánynövelő kockázatokkal. Emellett szerintük a legutóbbi politikai döntések nem mutatnak elmozdulást a növekedésbarát pénzügyi stratégia felé.
Azt elismerik, hogy a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjának köszönhetően a kis- és középvállalkozásoknak történő hitelezés beindult, és hogy az ország devizakitettsége csökkent. A hitelprogram azonban jelentős középtávú költségvetési kiadásokat vonhat maga után, míg a devizahitelesek újabb mentőcsomagjai negatívan hatnak a banki hitelezés beindítására.
Alacsony a foglalkoztatási ráta Magyarországon, ahol az ifjúsági és a tartós munkanélküliség ad leginkább okot aggodalomra. A közmunkaprogram gátat szab ugyan a munkanélküliségnek, de hosszú távú hatásai a foglalkoztatottságra és a munkaerőpiacra egyelőre kérdésesek.
Az utolsó csapot is megnyitották
Folytatódnak az uniós kifizetések – twittelte világgá Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős EU-biztos, tudatva, hogy az Európai Bizottság több hónapos szünet után újraindította a társadalmi megújulás operatív program (Támop) keretében pénzelt projektek kifizetését. Andor szerint „a bizottság megkapta a garanciákat a magyar kormánytól a hibák korrigálására”. A Bruxinfo információja szerint a pénzügyi korrekció egymillió euró körüli összeget érint, és új projektekre lehet felhasználni. Az aggályos projekteket öt-tíz százalékos pénzelvonással (ennek a neve „pénzügyi korrekció”) sújtják, azaz az eredetihez képest ennyivel kevesebb összeghez juthatnak az EU-tól. A kifizetések felújításáról november 5-én döntött Brüsszel. Arról keveset lehetett tudni, mi volt a fő gond a projektekkel. Információink szerint a programok kiválasztásakor a transzparencia, diszkriminációmentesség, egyenlő bánásmód elve sérülhetett.
