Devizahitel: Megoldás helyett kis segítség

Míg a kormány a Kúriára vár, a Fidesz-frakció megnyitja az árfolyamgátat.

– A parlament minden pártjának érdemes felszólítani a bíróságokat, éljenek azzal a lehetőséggel, hogy soron kívül napirendre tűzve juttassák el a devizahiteles ügyeket a jogerős bírósági döntésig. Ezt követően a Kúriának megvan a lehetősége arra, hogy akár szintén soron kívüli jogegységi állásfoglalást alakítson ki arra nézve, hogy a devizahiteles perekben mi az iránymutató. Abban az esetben, ha bebizonyosodik, hogy azok a bírósági döntések a helyesek, melyek szerint a devizahitel beláthatatlan kockázatot jelentett, az Országgyűlésnek egy más természetű döntést is hoznia kell – indokolta tegnap este a parlamentben Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető, hogy a kormány miért nem állt elő végleges megoldási javaslattal a devizahitelesek helyzetének rendezésére, miközben a bankoknak november elsejéig adott időt arra, hogy megállapodjanak ügyfeleikkel és módosítsák a devizahitel-szerződéseket.

Rogán Antal erről tegnap este annak a javaslatnak az expozéjában beszélt, melyet hétfőn terjesztett be a Fidesz a parlament elé. Az elképzelés lényege, hogy ezentúl az is csatlakozhasson az árfolyamgáthoz, aki 90 napnál régebben nem törleszti hitelét, 20 milliónál nagyobb kölcsönt vett fel, vagy 30 millió forintnál értékesebb ingatlant vásárolt a devizahiteléből. Emellett csaknem három hónappal meghosszabbítanák a téli kilakoltatási moratóriumot is. A javaslatot sürgősséggel tárgyalja, és már kedden meg is szavazhatja az Országgyűlés. Ez azonban még nem az a végleges, átfogó megoldás, amelyet a kormány a devizahiteles kérdés rendezésére szán, a kabinet egyelőre a Kúria jogegységi döntésére vár.

A múlt héten lapunknak egy magas rangú kormánypárti politikus azt mondta: véleménye szerint Navracsics Tibor igazságügy-miniszter is kérhet soron kívüli eljárást a bíróságoktól nagy súlyú társadalmi ügyben. Ezzel szemben lapunk figyelmét arra hívták fel, ilyen jogosítványa csak az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak volt – ez a szervezet azonban a bírósági rendszer átalakításával megszűnt. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár érdeklődésünkre mindössze annyit mondott: „Bízzunk abban, hogy a Fidesz-frakció kívánságát meghallják a bíróságok”.

A fideszes javaslat értelmében a kilakoltatási moratórium a teljes téli időszakra vonatkozna, a jogszabály hatálybalépésétől április 30-ig. Másrészt a már működő árfolyamgát (amely egyszerre vonatkozik a lakáscélú és a szabad felhasználású devizahitelekre is) a jelenlegi kondíciókkal megnyílik minden adós előtt, aki eddig nem léphetett be. Rogán Antal tegnap délelőtti sajtótájékoztatóján, majd este a parlamentben is azt emelte ki, hogy az árfolyamrögzítésnél ma számos belépési korlát van érvényben, így például ha valakinek 90 napon túli tartozása van, az nem veheti igénybe. Tájékoztatása szerint viszont több mint 150 ezer olyan család van, ahol már legalább ennyi ideje nem fizetik a törlesztőrészleteket, de még nem indult el a végrehajtási eljárás, és „ennek megfelelően az ő számukra megoldást jelenthet az árfolyamgát teljes kinyitása”.

A rendszerbe továbbra sem kötelező belépni. Az árfolyamgát keretében a svájci frankban jegyzett hiteleket 180, az euróalapú kölcsönöket 250, míg a japán jenben nyilvántartott adósságot 2,5 forintos árfolyam mellett lehet törleszteni, a rögzített árfolyamot legfeljebb öt évig, illetve a devizakölcsön lejártáig lehet alkalmazni. A rögzített és az aktuális árfolyam különbségéből adódó összeg egy gyűjtőszámlán halmozódik. A kamattörlesztés rögzített árfolyam feletti részét a bank és az állam átvállalja, az ügyfélnek csak a tőkerészt kell később visszafizetnie. A gyűjtőszámlán összegyűlő összeg forintalapú hitel, amelynek kamata az árfolyamrögzítés alatt nem haladhatja meg a háromhavi bankközi kamatláb mértékét.

Rogán Antal tegnap emlékeztetett, hogy november 1-jén járt le az a határidő, amelyet a Fidesz–KDNP szeptemberi visegrádi frakcióülésén megfogalmaztak, vagyis hogy a bankok addig módosítsák a devizahitelszerződéseket az ügyfelek javára. Erre ugyan nem került sor, a Magyar Bankszövetség viszont letett a kormány asztalára egy új javaslatot. Ennek kapcsán a Fidesz osztja a kormány álláspontját, amely szerint a bankok elképzelését érdemes lenne nyilvánosságra hozni, és konzultációt folytatni róla az érintettekkel –mondta a frakcióvezető.

A tegnap esti vita során kiderült, az ellenzék nagyon erős kritikákkal és fenntartásokkal ugyan, de támogatja az előterjesztést. Az MSZP-s Józsa István úgy értékelte a helyzetet, hogy az a kormány részéről „sok hűhó semmiért”. Szerinte a kormánynak nincs érdemi megoldási javaslata a devizahitelesek megmentésére, a bankokkal való további tárgyalás is az időhúzás része. Az LMP-s Vágó Gábor arra figyelmeztetett, hogy a parlamentnek nincs olyan eszköz a kezében, amellyel a bírósági döntéseket felgyorsíthatná, másrészt szerinte „ketyegő bomba” a mostani javaslat, hiszen négy-öt év múlva az árfolyamgátba belépő adósnak ugyanúgy meg kell fizetnie a tartozását. A Jobbik képviselői pedig úgy vélték: a mostani Fidesz-javaslat csak „aszpirin”, és önmagában a jogi út sem hozhat eredményt az adósoknak.

A vita előtt Rogán Antal jelezte: számos módosító érkezett az előterjesztéshez, melyek közül a gazdasági bizottság indítványát támogatni tudják. A javaslat szerint 180 napot meghaladó tartozással már nem lehetne csatlakozni az árfolyamgáthoz. Az állam ugyanis kezességet vállal a gyűjtőszámlán felhalmozódott tartozásért, ez pedig mérsékli az állam kockázatát.

A legújabb devizahiteles mentőcsomag kronológiája

1 A Kúria július 4-ei döntésével részben érvénytelennek nyilvánított egy devizahiteles szerződést, a kifogásolt pontok visszamenőleges módosításával azonban érvényessé tette a megállapodást. A csalódott tüntetők a bíróság épületétől Orbán Viktor házához vonultak, követeléseiket Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége vette át.

2 Orbán Viktor utasítására a Navracsics Tibor vezette igazságügyi tárca megvizsgálta, miként lehet jogszabállyal átírni a devizahitelszerződéseket. Bár a javaslat elkészült, július végén a Varga Mihály irányította Nemzetgazdasági Minisztérium mégis arra kapott mandátumot, hogy a bankokkal egyeztetve találjon megoldást a problémára.

3 A bankszövetség augusztus végére két javaslatcsomagot dolgozott ki és mutatott be a kormánynak. Szeptember 3-án devizahitelesek kezdtek 72 órás éhségsztrájkba Orbán Viktor háza előtt. Három nappal később a miniszterelnök bejelentette, hogy a bankoknak maguknak kell megállapodniuk ügyfeleikkel, erre november elsejéig kaptak időt a pénzintézetek.

4 A bankszövetség október 25-én eljuttatta a kormánynak az átdolgozott elképzeléseit. Bár a bankok nem állapodtak meg az ügyfeleikkel, ígéretével szemben a kormány mégsem nyújtotta be saját javaslatát a parlamentnek. A kabinet arra vár, hogy a Kúria tisztázzon néhány, a devizahitelekkel kapcsolatos kérdést, addig is folytatja a tárgyalást a bankokkal.

Tiltakozók igyekeznek megakadályozni egy kilakoltatást
Tiltakozók igyekeznek megakadályozni egy kilakoltatást
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.