– Megerősíthetem, hogy hivatalos felszólító levelet küldtünk a magyar hatóságoknak a szakmaközi szervezetekről szóló törvény módosítása miatt, amelyek 2012 novemberében történtek. A bizottság informálta Magyarországot arról, miért gondolja úgy, hogy a módosítás EU-jogot sért. A magyar hatóságoknak két hónap áll rendelkezésükre a válaszadásra – közölte brüsszeli tudósítónk megkeresésére Antoine Colombani versenyjogi ügyekben illetékes bizottsági szóvivő.

Budai Gyula dinnyecsata közben

Információink szerint a bizottság hivatalosan azt kifogásolja, hogy a módosítás előtt a versenyhivatalnak lehetősége volt büntetést kiszabni, ha úgy ítélte meg, hogy a vállalkozások törvényellenes kartellben szerveződnek a mezőgazdasági szektorban. A módosítás következtében azonban csak akkor tud büntetést kiszabni, ha bizonyítékokat mutat fel a versenyellenes tevékenységre, felszólítja a vállalkozásokat bizonyos határidőn belül a tevékenység megszüntetésére, és a vállalkozások utána sem tesznek ennek eleget.

Vagyis: Brüsszel a dinnyekartell miatt meghozott változtatást kifogásolja. Mint emlékezetes, 2012 júliusában sajátos módon próbált igazságot tenni a dinnyetermelők és az áruházláncok között a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM).

A minisztérium parlamenti államtitkára, Budai Gyula és a miniszter, Fazekas Sándor bábáskodásával a hipermarketláncok és a dinnyetermelők arról állapodtak meg, hogy a szezonban rögzített, kilogrammonként 99 forintos áron kínálják majd a dinnyét, amely – úgymond – a kereskedőknek és a termelőknek is tisztes hasznot kínál. Így a fogyasztó kilogrammonként 30 forinttal drágábban kapta volna a dinnyét, ám az állami kívánságra született kartell nem is élt sokáig. A megállapodásról a sajtóból értesülő GVH pár nappal később vizsgálatot indított az ügyben.

A kormánypárt mentőakcióra szánta el magát: Pócs János (maga is dinnyeexportőr) fideszes honatya egyéni képviselői indítvánnyal módosíttatta a versenytörvényt úgy, hogy innentől a kartellvizsgálatok lefolytatását a VM-miniszter beleegyezéséhez kötötték. Mivel a törvény visszamenőleges hatályú volt, így a GVH-később ejtette a dinnyekartell-ügyet, illetve más mezőgazdasági kartellügyeket. Az akkor megkérdezett versenyjogászok készpénznek vették, hogy csak idő kérdése, hogy az unió vizsgálatot indítson. Pikáns, de a GVH-t nem annyira zavarja, ha elvonják tőle a jogosítványait.

Juhász Miklós, a versenyhivatal elnöke – arra reagálva, hogy egy fideszes honatya tovább szűkítené a jogkörét – közleményben közölte a napokban: a hivatalt nem zavarja, ha ilyen ügyekben elvonják az engedélyezési jogát. Juhász Miklós azzal érvelt: az Európai Unió más államaiban is bevett gyakorlat, hogy a versenyszempontokat mérlegelő versenyhivatalok döntését felülbírálhatják szaktárcák vezetői a közérdekre hivatkozással.

Szerinte ez eddig létező gyakorlat volt Magyarországon, így például a Magyar Posta szövetkezeti hitelintézeteket érintő tulajdonszerzésének engedélyezése a GVH és a PSZÁF hozzájárulása nélkül történt az idén. Szerinte ebben az értelemben a képviselő által javasolt módosítás voltaképpen szűkíti a kormány jogkörét, mivel immáron kizárólag közérdekből vonhatna ki egyes ügyleteket a Gazdasági Versenyhivatal eljárása alól. Igaz, arról már nem szól a GVH elnökének közleménye, hogy csődtörvény szerint – amely rendelkezik arról, hogy mi lehet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vállalkozás – a kormány gyakorlatilag azt a céget nyilváníthatja ilyennek, amelyiket akarja.

Még kettő

A héten két másik kötelezettségszegési eljárás is indult Magyarországgal szemben: a külföldi cégek által Magyarországon lízingelt gépjárművek regisztrációs adója miatt, melynek kiszámítása és beszedése akadályozhatja a szolgáltatásnyújtás szabadságát az EB szerint. A harmadik ügyben pedig a menekültkérdést szabályozó dublini konvenció tiszteletben tartása miatt indult eljárás, de erről egyelőre részleteket nem tudunk.