Őket vajon megbünteti-e a NAV, amely most épp osztogatja a bírságokat? És bírságol-e a hatóság azért, mert valaki olyan gépet vett, amit az állam támogatott? A „letiltott” gépek között van annak az Alt Cash Kft.-nek a pénztárgépe is, amelynek sorozatgyártásához a nemzetgazdasági tárca 30 millió forint támogatást adott, hogy tízezer gépet maximum százezer forintos áron hozzon forgalomba.

Mindez nem tévedés: a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) honlapján található, 18 érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező pénztárgépet felsoroló dokumentumban a hét elején megjelent egy újabb oszlop, amely a forgalomba hozatal megkezdéséről szól, s öt gép mellett a „nem” szó szerepel. A hivatal honlapján egy közlemény tovább részletezi a dolgot: e szerint az említett gépek esetében a hivatal már kiadta a forgalmazási engedélyt, de abban a tényleges forgalomba hozatalt további hiánypótláshoz kötötte. Ezzel a hivatal gyakorlatilag elismerte korábbi értesüléseinket, miszerint olyan gépek kaptak engedélyt, amelyek nem feleltek meg maradéktalanul az átállásról szóló miniszteri rendeletben lefektetett követelményeknek. (Igaz, nyár végén az engedélyezés fontos volt, hiszen aggályos volt a választék hiánya. Sokáig mindössze egyetlen, lengyel gyártó termékei voltak az engedélyesek között.) Forrásaink szerint harminc napon belül hiánypótlásra kötelezték a forgalmazókat, de az vagy nem érkezett be, vagy nem volt megfelelő.

– Mire jogosít a forgalmazási engedély, ha az engedélyező nem járul hozzá a termék forgalmazásához? – teszi fel a kérdést Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Vajon miért kapott engedélyt az a kassza, amelynél hiánypótlást írtak elő? Erről a tényről korábban miért nem értesültek a megrendelő kisvállalkozók? A hivatal kommunikációja, bár jogilag nyilván korrekt, finoman szólva sem transzparens. Amikor értesüléseink nyomán nyár végén arról érdeklődtünk, igaz-e, hogy bizonyos forgalmazóknak ideiglenes engedélyt adtak, azt állították: ilyen kategória nem létezik. Nem is. Csak éppen hiánypótlást írtak elő, ahhoz kötötték a forgalmazás megkezdéséhez való hozzájárulást. Noha ilyen jogi kategória sem létezik a pénztárgéprendeletben.

A többi engedélyes forgalmazó, vagyis a lengyel gépek esetében is előfordulhat, hogy az MKEH megvonja a forgalomba hozás jogát? – merül fel okkal a kérdés. Erre eddig nem kaptunk választ a hivataltól.

A történtek ugyanakkor megerősítik azon piaci vélekedéseket, miszerint a külföldi gyárakban még mindig nem indult el a pénztárgépek sorozatgyártása. Valószínűtlen ugyanis, hogy egy forgalmazó bizonytalan engedély birtokában rendelje meg a sorozatgyártást.

 Bréking!

Cikkünk kapcsán a kormányszóvivő is megszólalt. Gíró-Szász András azt mondta egy kérdésre válaszolva, hogy "az említett cég" nem tett eleget adatszolgáltatási kötelezettségének és ezért került sor az intézkedésre, amely a hivatal jogszabályi kötelezettsége. Azt a kérdést azonban a szaktárcához utalta, kapnak-e kártérítést azok a kereskedők, akik a korábban megfelelőnek, majd végül nem megfelelőnek minősített gépből vásároltak. 

A lényeget, hogy pontosan milyen hiányptólásról van szó, amikor az adott gép egyszer már jogerős forgalmazási engedélyt kapott - a kormányszóvivő nem tartotta fontosnak megosztani a nyilvánossággal. Illetőleg azt sem, hogy mi van a másik négy forgalmazóval, illetve pénztárgépével, amelynek szintén megtiltották a forgalomba hozatalt - igaz, azok az államtól nem kaptak támogatást a gyártáshoz. 

Az első engedéllyel rendelkező pénztárgép. Messze a sorozatgyártás