Lapunk információi szerint kormányzati körökben kifejezetten nehezményezik, hogy a horvátok nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki Hernádi Zsolt ellen. „Ha a miniszterelnök nem is lenne szívélyes viszonyban a Mol-vezérigazgatóval, Magyarország imidzse akkor is megkívánta volna azt a diplomáciai jelzést, hogy Martonyi János külügyminiszter nem utazott el a múlt héten Dubrovnikba. Ez a rosszallás és a felháborodás jelzése volt magyar részről” – tették hozzá. Szűk körben maga a miniszterelnök, a lapunkhoz kiszivárgott hírek szerint, úgy fogalmazott, felháborító, hogy a legnagyobb magyar vállalat első embere a horvátoknak köszönhetően az Interpol listájára került rablókkal és gyilkosokkal együtt.

A kormányfő és a Mol-vezér a magyar–román gázvezeték átadásán 2010-ben

Lapunk információi szerint a magyar kormányzat elhatározott abban: nem hagyják, hogy a horvátok szétválasszák a Hernádi Zsolttal szemben indított igazságügyi eljárást és az INA jövőjével kapcsolatos gazdasági és politikai tárgyalásokat. Egy forrásunk szerint ez a két ügy csak egyszerre oldható fel, a két konfliktus egyszerre oldható meg. Hogy mi lehet a kompromisszumos megoldás? Forrásaink szerint a horvátoknak először vissza kellene vonniuk a Hernádi Zsolt ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancsot. Azt követően már tárgyalni lehetne arról, hogy a horvátok akár egy videomeghallgatás keretében tegyenek fel kérdéseket a Mol elnök-vezérigazgatójának, vagy éppen a horvát ügyészek Magyarországon hallgassák meg, mint ahogy ez történt egyszer már 2011-ben – ahogy azt a Heti Válasz megírta (lásd keretes írásunkat).

A miniszterelnök környezetéből származó információink szerint a horvát kormány részéről már érkeztek informális jelzések arról, nem szeretnék eszkalálni a vitát, ez nem szolgálja a horvát érdekeket sem. Orbán Viktor legutóbbi rádióinterjújában is azt mondta, a hosszú távú magyar–horvát barátság fontosabb az üzleti érdekeknél, ezért Magyarország azt javasolja, a Mol adja el az INA részvényeit. Azt mondta: Horvátországban olyan, gazdaságon kívüli kényszereket alkalmaznak, amelyek nem teszik indokolttá, hogy a 25 százalékban állami tulajdonú Mol ott maradjon a horvát energiapiacon. Ezért – folytatta – a kormány azt ajánlja a horvátoknak: fontolják meg, hogy – amint Magyarország is megtette – állami kézbe veszik az olajtársaság részvényeit. „Ha úgy gondolják, hogy bizonyos tevékenységet állami tevékenységként akarnak folytatni, elfogadjuk, de ennek van egy civilizált módja, ehhez nem kell senkit letartóztatni, kétséges vádakkal megrágalmazni” – jelentette ki.

Egy kormányközeli befolyásos politikus sejtetni engedte, a magyar kormány nem feltétlenül szeretné, ha a Mol kivonulna a horvát energiapiacról és eladná a részvényeit. A horvát kormánynak valószínűleg „nem lesz rá pénze”, ahogyan az OMV-nek sem – prognosztizálta. Azt pedig szeretné elkerülni a magyar, és vélhetően a horvát fél is, hogy orosz vásárlás történjen. Orbán Viktor forrásaink szerint már elmozdult attól a határozott diverzifikációs programtól, melyet 2011 februárjában képviselt. „Számunkra az energiadiverzifikáció szabadság kérdése. Magyarország nem függhet egyetlen ország ellátásától. Oroszországgal jóban kell lenni, a viszony máris jobb, de ez mit sem változtat azon, hogy nem szabad megengedni, hogy egyetlen országtól függjön minden” – mondta akkor. Ám azt senki sem szeretné, ha a Mol–INA-konfliktus megoldása az lenne, hogy „az oroszok bekerítsenek minket”.

Magyar igazságügyi körökben lapunknak megerősítették, hogy a hivatalos magyar álláspont nem változhat: az itthon lefolytatott nyomozás tisztázta Hernádi Zsoltot a vesztegetés horvát vádja alól, ezért Magyarország nem fogja kiadni.

Azt persze itthon is felmérték, megnehezíti a Mol üzleti tárgyalásait, hogy „Hernádi Zsolt még Ausztriába sem utazhat el síelni”. Arra a kérdésre, elgondolkoztak-e azon, hogy új elnök kellene a Mol élére, forrásunk úgy reagált: „a vezetőváltás az olajtársaság élén nem kormánykompetencia, és a kialakult konfliktusos helyzetben nem is lenne szerencsés”. Vagyis: nem.

Horvát ügyészek Budapesten

A Heti Válasz információi szerint két zágrábi államügyésznek 2011. február 9-én lehetősége nyílt arra, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda gazdaságvédelmi főosztályának vendégeként személyesen bírja tanúvallomásra a Mol-vezért. Noha az az eljárás az úgynevezett Podravka-akcióról szólt, az itt készült, és a lap birtokába jutott kihallgatási jegyzőkönyv a beszámoló szerint arról árulkodik, hogy a horvát hivatalosságok kizárólag az INA irányítási jogának megszerzéséről kérdezték Hernádit.

Bár a Központi Nyomozó Főügyészség a teljes vizsgálat anyagát elküldte Zágrábba, az Ivo Sanader volt horvát kormányfő elleni perben a bíró nem engedte felhasználni ezeket az aktákat. Pedig Hernádi Zsolt 2011. november 29-i tanúkihallgatásának jegyzőkönyve egyértelművé teszi például, hogy a koronatanú, Robert Jezic a lehető legelfogultabb szereplő a Mol-játszmában – fogalmazott a lap.