Matolcsy szuperhatalmának építésénél levegőnek nézték az EKB-t

Gördülékenyen, különösebb problémák nélkül olvadt be október elsejével a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a Magyar Nemzeti Bankba (MNB), ezzel minden eddiginél szélesebb jogosítványokkal felvértezve az összevonást még nemzetgazdasági miniszterként szorgalmazó Matolcsy György vezette intézményt.

Legalábbis a jegybanki verzió erről szól, míg az október hetedikei dátummal az Európai Központi Bank (EKB) honlapján közölt hivatalos frankfurti állásfoglalásból az derül ki, hogy az ilyenkor kötelező egyeztetés – a korábbi rossz hagyományokat felidézve – nem volt éppen harmonikus a magyar törvényhozás képviselői és a frankfurti intézmény között.

Archív: zászlók a felszámolt felügyelet székháza előtt. Az uniós jegybank a PSZÁF–MNB-összevonás gyorsasága miatt bírálja a kormányt
Archív: zászlók a felszámolt felügyelet székháza előtt. Az uniós jegybank a PSZÁF–MNB-összevonás gyorsasága miatt bírálja a kormányt

Az integrált felügyeleti keretrendszer kialakítását kodifikáló törvénytervezet, annak módosításai, valamint az ezekhez kötődő kormányrendelet-tervezet hiánytalanul megérkezett Frankfurtba az uniós jogrend által kötelezően előírt egyeztetési, véleményezési folyamat lefolytatásához. Az EKB felé eljáró Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) minden esetben sürgősségi eljárással kért véleményt a tervezetekről, ám a parlament azokat be sem várva fogadta el a PSZÁF és az MNB összevonásáról (pontosabban: a felügyelet megszüntetéséről és a jegybank hatáskörének kibővítéséről) rendelkező jogszabályokat – derül ki az uniós jegybank véleményéből.

A Mario Draghi elnök által jegyzett levél elöljáróban megállapítja, hogy az NGM nem tett eleget konzultációs kötelezettségének, noha – mint írják – a tervezeteket megfelelő időpontban kell benyújtani és elegendő időt kell hagyni a véleményezésükre. Az EKB „méltányolná”, ha a minisztérium ezután eleget tenne jogszabályi kötelezettségének, mert így, elfogadás után az esetleges módosítási igények és megjegyzések „meghaladottá” válnak. A központi bank mindettől függetlenül megvizsgálta a szeptember 16-án és 23-án elfogadott jogszabálytervezeteket és a talált is kifogásolni valót azokban.

Technikai és tartalmi gondokkal egyaránt találkoztak. Ezek közül az első, hogy következetlenül hol a MNB-ként, hol felügyeleti hatóságként, sőt egy helyen ismerős nevén, PSZÁF-ként említik az új, integrált felügyeleti rendszert, ami amellett, hogy pongyolaság, jogbizonytalanságot is szülhet. Jóval súlyosabb probléma, hogy nemcsak az EKB-tól, de a felügyelt piaci szereplőktől is sajnálták az időt az átállásra. Az elfogadástól a hatályba lépésig hagyott egy-két hét ehhez kevés.

Az MNB pénzügyi függetlensége súlyosan sérül azzal, hogy a felügyeleti feladatok finanszírozásához átmenetileg nem tud díjat szedni a jogalanyoktól. A PSZÁF elnökének a felügyeleti forrásokat megteremtő rendeleteinek hatályban kellett volna maradniuk, amíg az MNB új, saját jogszabályban nem gondoskodik a finanszírozásról. Az EKB azt is a jegybanki függetlenség megsértéseként értelmezi, hogy az MNB egy általa felügyelt hitelintézet tevékenységi engedélyét csak az NGM jóváhagyását követően vonhatja csak vissza.

Kritikával illetik azt is, hogy a kormány több makroprudenciális hatáskört megtartott magának, holott a függetlenség azt diktálná, hogy ezeket is delegálja a jegybankhoz. A fogyasztói hitelképesség megállapítására, a hitelintézetek likviditási előírásaira és az elszámolóházakra vonatkozó szabályozást hozta fel példaként az EKB.

A statisztikai adatszolgáltatásban bevezetett korlátozásokkal sincsenek kibékülve az uniós jegybank szakértői. Emlékeztetnek arra, hogy az MNB-nek a befektetési vállalkozások és árutőzsdei szolgáltatások működésével kapcsolatban egyedi azonosításra alkalmas adatokat kell továbbítania az EKB és a Központi Bankok Európai Rendszere számára, mindez persze az értékpapírtitok sérelme nélkül. Az új törvény egyik módosítása azonban ezt hatályon kívül helyezte, holott ez nem választható, hanem kötelező gyakorlat. Végezetül „méltányolnák”, ha a felvetett, a központi banki függetlenséget sértő jogi problémák rendezési módjáról tájékoztatná őket az ügyben eljáró minisztérium. Az elfogadott törvény szerint az MNB-nek december végéig kell a rendeznie az átvétellel kapcsolatban felmerült jogi kérdéseket.

Az EKB egyébként magát az alapötletet, a felügyeleti jogkörök MNB-be történő betagolását támogatja, erre világszerte számos példa van. Erről szólt augusztusi, akkor még időben megérkezett korábbi állásfoglalásuk, melynek azt hangoztatják, hogy az integráció révén az jegybank hatékonyabban léphet fel a pénzügyi stabilitás megóvásáért.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.