Az i-Cell Kft.-hez delegált szakértőknek azt kell kideríteniük, a magyar rendszerépítők hogyan tudták két és fél hónap alatt, a kormányzati közlések szerint mintegy húszmilliárd forintból életre kelteni az infrastruktúrát. Ha erre sikerül megnyugtató válaszokat találniuk, a brüsszeli megfogalmazás szerint a magyarországi díjrendszer lehet a „legjobb gyakorlati példa” a hasonló fejlesztéseket fontolgató uniós tagállamok számára.

Brüsszelből a műszaki megoldásokra lesznek kíváncsiak

Mindez különösen biztatóan hangzik azt követően, hogy augusztusban az EB az indokolatlanul magasnak tartott útdíjak miatt kritizálta a magyar díjszedést. Siim Kallas, a bizottság alelnöke a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak (NFM) postázott levelében az uniós irányelveket sértőnek nevezte a honi díjképzést. Műszaki természetű kifogásokat viszont egyáltalán nem vetett fel.

És a közlekedési főigazgatóság szeptember elején kelt megkeresésében biztosította az i-Cell Kft.-t: küszöbönálló látogatásuk „semmilyen módon nincs összefüggésben” a korábbi kritikákkal. Szakértőik az árképzéssel nem foglalkoznak, kizárólag „tanulni” szeretnének a magyar fejlesztők tapasztalataiból. Más kérdés, mekkora összeg szerepel majd a vonal alatt, amikor a szakértők végül összeadják a magyar útdíjrendszerre fordított állami kiadásokat. A HU-GO mintegy húszmilliárd forintos rendszerépítési költsége mellett ugyanis néhány tételről az NFM szeret nagyvonalúan elfelejtkezni. A költségvetést terhelő kiadások sorából pél dául hirtelenjében kimaradt a kamionok fedélzeti berendezéseinek ára.

Ezeket az eszközöket az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. tavaly ősszel meghirdetett, majd az idén januárban eredménytelenül lezárt tenderén még forint milliárdokban számolták. Még akkor is, ha a tehergépkocsik követését, automatikus díjfizetését lehetővé tevő szerkezeteket a fuvarozók végül megvásárolták, vagy bérelték volna. Most viszont ezeknek a beszerzése, a díjszedésben közreműködő flottakövető szolgáltatók számláját növeli.

Ezen felül, a végszámláról valahogy rendszerint lemaradnak a HU-GO bevezetése kapcsán az ÁAK-nak, illetve a rendőrségnek adott támogatások is. Holott ezek az összegek egyáltalán nem elhanyagolhatóak. Júliusban és augusztusban például az autópályakezelő, illetve a díjfizetés ellenőrzését végző rendőrség összesen hatmilliárd forinton osztozhatott. Ma már azonban úgy látszik, ez a pénz valamiért nem volt elég. A kormány ugyanis néhány napja újabb 10,7 milliárd forinttal járult hozzá a HU-GO beindításához.

Ha a kamionok fedélzeti berendezéseiről megfeledkezve a közvetlen állami kiadásokat összeszámoljuk, kiderül: több mint 36 milliárd forintot költöttek az útdíjrendszerre. Ami csak kevéssel haladja meg az ÁAK tenderén győztes, de végül szerződni nem tudó Getronics Magyarország 34,89 milliár dos ajánlatát. Igaz, emiatt nem az i-Cell Kft.-nek kell magyarázkodnia.