Az inflációs adattal kapcsolatban jelentős a bizonytalanság, mivel a dohánytermékek árrésének növelése várhatóan most fog erőteljesebben megjelenni a statisztikában, de kérdéses a megemelt tranzakciós adó hatása is. A rezsicsökkentés második, júliusi hullámának köszönhetően a hatósági árak dezinflációs hatása azonban tovább erősödhet – véli Eppich Győző, az OTP Bank elemzési központjának munkatársa. Szintén érdemes lesz figyelni az élelmiszerek áralakulását is, hiszen a tavalyi jelentős emelkedés hatása mostanra kezd kiesni a bázisból.

A CIB Bank elemzőinek várakozása szerint a júliusi 1,8 százalékos éves áremelkedésnél alacsonyabb lesz a múlt havi adat, ami az eddigi áprilisi rekord alá süllyedve 1,6 százalékra mérséklődhet. Kisebb mértékben a bázishatás is besegíthet, hiszen tavaly augusztusban hatszázalékos volt az átlagos pénzromlási ütem. Az árindexen kívül hétfőn az államháztartási statisztika, pénteken pedig a júliusi végleges – részletes – ipari termelési adatot publikálják.

Utóbbi azért különösen érdekes, mert választ kaphat a piac arra a kérdésre, hogy mitől is lett a múlt pénteken ismertetett – előzetes – mutató annyira „kellemes” – nyilatkozta a Népszabadságnak Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője. A KSH első gyorsbecslése szerint a júliusban az ipari termelés 4,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. (A munkanaphatástól megtisztított index 2,5 százalékkal emelkedett.) A stratéga szerint valamilyen egyszeri hatás húzhatta fel a mutatót. A Magyar Nemzeti Bank ugyancsak pénteken teszi közzé az augusztus 27-i kamatdöntő ülés jegyzőkönyvét.

Kuti Ákos véleménye szerint a húsz bázispontos döntés körüli vitára és hátterére azért érdemes figyelni, mert abból következtethetnek a befektetők arra, hogy 3,5, vagy akár 3 százaléknál lehet a vége a jegybank kamatcsökkentési ciklusának. A részletekbe történő bepillantás már csak azért is fontos – teszik hozzá a CIB Bank részéről –, mert az augusztusi kamatdöntés volt az első, amikor a monetáris lazítás ütemének visszafogásától döntött a grémium, azaz véget vetett az egy éve folyó 25-25 bázispontos csökkentési trendnek.

A külpiacokra tekintve irányadó lesz a csütörtökön megjelenő, az amerikai szövetségi költségvetés augusztusi deficitjét közlő jelentés. Tavaly augusztusban meglehetősen magas, 190 milliárd dolláros hiányt mutatott az amerikai büdzsé, az idén viszont valószínűleg csökkent a hiány, mivel év elején nagyarányú szigorítást hajtottak végre a költségvetési kiadások terén. A tavalyi 6,5 százalékos deficit a megszorítás következtében az idén jó eséllyel négy 4 százalékra vagy az alá csökken – vélik az OTP Banknál –, ezt a kiigazítást pedig nem kíséri a növekedés lassulása.

Éppen ellenkezőleg, az elmúlt hónapokban optimizmusra okot adó makroadatok láttak napvilágot a tengerentúlon. Ez összességében bizakodásra adhat okot piaci körökben. Ám nemcsak Amerikára, hanem a világmásodik legnagyobb gazdaságának számító Kínára is figyelni kell a héten. Peking valóságos makroadatdömpinggel szolgál: elsőként ma hajnalban tették közzé a külkereskedelmi mutatókat. Az év közepi magas külkereskedelmi többlet egy kicsit csökkenni kezdett az elmúlt hónapokban, amit az export alacsonyabb növekedési üteme mellett az erősödő fogyasztás következtében megugró import magyaráz.

A mostani, augusztusi adatra húszmilliárd dollár a várakozás, míg tavaly ebben a hónapban 26,4 milliárd dollár volt a szufficit. Talán még ennél is fontosabb azonban a hitelezési mutatók alakulása – állítják az OTP Banknál. Ennek konkrét időpontja nincs a publikációs naptárban, a jelentés valamikor a hét folyamán fog megjelenni. A nyár eleji rövid pénzpiaci pánik után azért itt is lassulás érzékelhető.