A Microsofté lesz a Nokia

Felvásárolja a Microsoft a Nokia mobiltelefon-üzletágát – jelentette be kedden a két vállalat. A Microsoft 3,79 milliárd eurót ad a cégért, és további 1,65 milliárd eurót fizet a szabadalmakért. Bár az ügylet régóta benne volt a levegőben, mégis meglepte a piacot.

A felvásárlás hírére kilőtt a Nokia árfolyama, amely nyitás után 48 százalékos erősödést produkált a helsinki tőzsdén. Ebből délre tíz százalékot visszaadott, 15,4 milliárd euróra belőve a konszern piaci értékét. A vevő, a Microsoft 214 milliárd eurót ér.

A Nokia mobilüzletága az utóbbi két évben ötmilliárd eurós veszteséget halmozott fel, miközben a részvényárfolyam nyolcvan százalékot zuhant 2008 óta. A Nokia ma már újra képes a nyereséges működésre. A vállalatóriás azonban továbbra is strukturális gondokkal küzd, eredményességét alapvetően a fejlődő piacokon eladott töméntelen mennyiségű olcsó, de nagy profittartalmú hagyományos készüléknek köszönheti. Elemzők szerint a finn cég felvásárlása rontja a Microsoft eredményességi mutatóit, ugyanakkor – közép- és hosszú távon is – a szoftvergyártónak szüksége van a saját mobilgyártásra, amit olcsóbb megvenni, mint nulláról felépíteni.

A Microsoft nem az egész Nokiát, csak annak legfontosabb, a forgalom felét adó egységét veszi meg, s vele együtt 32 ezer Nokia-dolgozó új munkáltatójává válik. Ha az adásvétel lezárul, akkor a Nokia komáromi üzemének összes dolgozója a Microsoft kötelékébe kerül át – tudtuk meg a cégnél. A tavalyi 2300 fős elbocsátással 1700 fősre csökkent kollektíva számára a váltás várhatóan nem jár különösebb megrázkódtatással, most csak azt lehet tudni, hogy az eddigi anyacég európai üzemi tanácsát a napokban összehívják.

A finn konszernvezető üzletágává a hálózatépítéssel foglalkozó Nokia Solutions and Networks lép elő, amely a Siemensszel közös NSN utódvállalata. A németeket az idén vásárolták ki a finnek közös cégükből. A Nokia itt az Ericssonnal, az Alcatel-Lucenttel, a kínai Huaweijel és ZTE-vel küzd a megrendelésekért.

A mobilüzletággal együtt a Microsofthoz kerül Stephen Elop, a Nokia konszern vezérigazgatója is, ő felel majd a hardvergyártásért. Iparági értesülések szerint egyébként Elop esélyes a visszavonulását másfél hete bejelentő Steve Ballmer vezérigazgató posztjára is.

A Nokia vesszőfutásának kezdete 2006–2007-re nyúlik vissza, akkor végzetes hibát követtek el a finnek azzal, hogy nem reagáltak időben és megfelelően az okostelefon piacon kibontakozó forradalomra. S mint utóbb kiderült, piacvezetőként rossz irányba indultak el, s a végsőkig kitartottak saját Symbian operációs rendszerük mellett, miközben riválisaik az Apple iOS és a Google Android mobil alapszoftverükkel sikert sikerre halmoztak, ami a készülékeladásokban is ékesen megmutatkozott.

A Nokia végül 2011-ben stratégiai megállapodást kötött a Microsoft-tal, az előző évben bemutatott Windows Phone koncepcióra alapozva. A Microsoft okostelefonokat kezdetben gyártó Samsung és az LG hamar kihátráltak a rendszer mögül, miután a platform és a modell nem aratott osztatlan sikert a felhasználók körében. A Microsoftnak olyan szövetségesre volt szüksége, amely elismert márkanévvel és kellő gyártási tapasztalattal rendelkezik, megvannak a mobiltelefonok értékesítéséhez szükséges üzleti csatornái, s emellett nyitott a redmondiak által vallott elvekre, miszerint a szoftverfejlesztést nem adják ki a kezükből, viszont szigorú hardverkövetelményeket írnak elő annak érdekében, hogy a mobileszközökben minden megfelelően, precízen, felhasználóbarát módon működjön. Ennek eredményeként született a Nokia Lumia-sorozat és a Microsoft–Nokia együttműködés.

A redmondiak azonban többet akartak: „házon belül” szerették volna tudni a hardvergyártást is. Ez rímel az Apple stratégiájára, amely az eszközgyártás mellett felerészt maga végzi a szoftverfejlesztést, és szigorú felügyelete alatt tartja az alkalmazásfejlesztést is. Ennek köszönhetően egyedi felhasználói élményt tudnak nyújtani, ám pont most jut el a verseny oda, hogy az elemzők a legújabb Android rendszert immár felhasználói élmény tekintetében is egyenrangúnak tartják az Apple iOS operációs rendszerével.

A Nokiát immár a berkein belül tudó Microsoftnak már „csak” jó döntéseket kell hoznia ahhoz, hogy beleszólhasson az élesedő iOS–Android versenybe. Az eddigi partnerségi kapcsolat ugyanis nem hozta meg a várt sikereket: a Nokia a második negyedévben 7,4 millió Lumia okostelefont értékesített, ami ugyan 32 százalékos növekedést jelent az előző negyedévhez képest, ám alig több mint három százalékát adja a 225 milliós globális forgalomnak. Alaposan fel van adva a lecke a Nokia számára, hiszen a Microsoft évi ötvenmillió okostelefon eladását várja el tőle.

Vodafone-búcsú az Újvilágtól

A hétfői tőzsdezárás után jelentették be, hogy a Verizon Communications egy 130 milliárd dolláros ügylet keretében kivásárolja a Vodafone-t közös cégükből, a Verizon Mobile-ból. A piacvezető amerikai mobilszolgáltatóban 45 százalékos részesedésük volt a briteknek. A vételárból csak 23,9 milliárd a készpénz, emellett a Vodafone tulajdonosok 60,2 milliárd értékű Verizon-részvényekhez jutnak, a maradékot kötvénykibocsátásból teremtik elő. Az árat elemzők reálisnak tartják, az viszont bonyodalmakat okozhat majd, hogy mit kezdenek a Vodafone részvényesei a Verizon-papírokkal. A Vodafone részvényeinek több mint fele európai kézben van, köztük számos olyan alapkezelőnél, amelyeknek tiltott amerikai papírokba fektetniük. Nekik kötelező eladniuk a kapott Verizon-részvényeket. Hab a tortán, hogy ez után még borsos adót is kell majd fizetniük, nem szólva arról, hogy a piacra szabadított részvénypakettek eleve lenyomják az árfolyamot.

A Microsoft már kiadta a jelszót: a Nokia okostelefonjaiból évi ötvenmilliót kell eladni
A Microsoft már kiadta a jelszót: a Nokia okostelefonjaiból évi ötvenmilliót kell eladni
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.