A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) október elsejével tervezett összevonását át kell vezetni az egész hazai jogrendszeren. Ez azt jelenti, hogy több tucat törvényben a PSZÁF helyébe az MNB kerül, a felügyelet elnöke által korábban kiadott rendeletek pedig hatályukat vesztik, hogy azok helyett a jegybankelnök kiadhassa saját jogszabályait. Az erről szóló törvényjavaslatot pénteken nyújtotta be a parlamentnek Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter előterjesztése azonban nem csak a két intézmény összevonásával kapcsolatos változásokról szól.

A javaslat szerint 2014. január elsejétől egységessé válik a bankkártyás vásárlások után fizetendő bankközi díj, az úgynevezett interchange mértéke. Ezt a jutalékot a kereskedőnél, például egy szupermarketben kártyaelfogadó terminált (POS) üzemeltető pénzintézet fizeti annak a banknak, amelynek az ügyfele a plasztikot használta. A hazai kártyapiac nagyobb részét uraló MasterCardhoz tartozó plasztikoknál az interchange jelenleg a forgalom 0,6 százaléka körüli tétel, míg a jóval kisebb súlyú Visa esetében 0,2 százalék.

A kormány javaslata szerint a bankközi jutalék a betéti kártyáknál egységesen legfeljebb 0,2 százalék, míg a hitelkártyáknál 0,3 százalék lenne. A magyar kabinet ezzel lényegében az Európai Bizottság javaslatát valósítja meg – igaz, még azelőtt, hogy arról döntés született volna. Brüsszel júliusban mutatta be az interchange egységesítéséről, illetve maximalizálásáról szóló elképzelését. A bizottsági előterjesztés szerint a kártyás fizetések bankközi díját az Európai Unióban egységesen az említett szintre kellene leszorítani.

A testület először a nemzetközi, határon átnyúló fizetési műveletek után kiszabott bankközi díjak (vagyis azokban az esetekben, amikor az ügyfél más országban használja a kártyáját, vagy a kiskereskedő egy másik országban működő bankot vesz igénybe) esetében vezetné be az új szabályt, majd 22 hónap átmeneti időszak után a belföldi fizetési műveleteknél is a 0,2, illetve 0,3 százalékos szinteket írná elő. A parlamentnek benyújtott javaslattal tehát az Orbán-kormány ennek menne elé.

A bankszektornak az interchange díjból évi több milliárd forint bevétele van, ennek jelentős csökkentése, felezése-harmadolása érzékenyen érintheti a pénzintézeteket. A tranzakciós illeték idei bevezetése, majd augusztus elsejétől megemelése miatt több bank már így is arra kényszerült, hogy díjat számítson fel ügyfeleinek a kártyás vásárlások után, míg más pénzintézeteknél ez ugyan továbbra is ingyenes, a kártyák éves díja azonban jelentősen emelkedett. Ebben a helyzetben nagyon valószínű, hogy az interchange-bevételük csökkentését is tovább hárítják majd ügyfeleikre a bankok, becslések szerint ez éves szinten 500-600 forint pluszterhet jelenthet az ügyfeleknek.

A bankközi díjak csökkentésének nyertesei elvileg a kereskedők lehetnek. A példánál maradva: a szupermarketben működő POS-terminált üzemeltető pénzintézet a kártyával fizető vásárló bankjának utalandó interchange díjat beépíti a kereskedői jutalékba, vagyis abba a díjba, amelyet a szupermarket fizet a kártyaolvasó után. A bankközi díj mérséklésével csökkenhet a kereskedői jutalék, így olcsóbbá válik a POS-terminál és több üzletben éri meg lehetővé tenni a kártyás vásárlást, amelyben Magyarország most nem áll valami jól – az MNB adatai szerint tavaly év végén mindössze 84 ezer terminál működött az egész országban.

A kártyás vásárlás elterjesztésének nem csak kényelmi okai vannak: a készpénzhasználat visszaszorításával csökken a feketegazdaság is, plasztikkal fizetni pedig még így is olcsóbb lesz, mint bankautomatából pénzt felvenni és úgy vásárolni. Az MNB ennek érdekében ennél is tovább menne: korábban ismertetett javaslata szerint hazai és uniós forrásból támogatni kellene a POS-terminálok telepítését, illetve felmerült a kötelező kártyaelfogadás lehetősége is.