A GVH előre szólt, hogy ez lesz
A versenyhatóság javaslatokat is tett a kiadások csökkentése érdekében, de nem vették figyelembe a hivatal figyelmeztetéseit és ajánlásait.
Leírták: a teljes hazai pénztárgépállomány – akkor ismert – határidőre történő cseréje várhatóan fenekestül felborítja a kasszapiacot, s a lehetetlenül rövid határidők miatt fellépő hiány felfelé fogja hajtani az árakat. Utaltak arra is, hogy a magyar pénztárgépek zöme még nem amortizálódott, így azokat egy rendelkezéssel kitiltani a rendszerből komoly veszteséget okoz a kereskedőknek, valamint a szervizeknek, melyek többéves megállapodást kötöttek a kereskedőkkel, így hatalmas alkatrész-raktárkészletet dobhatnak most ki – nagy veszteséggel.
A GVH szerint a milliárdos költségeket megspórolhatták volna a határidők kitolásával. A javaslat az volt, hogy az első ütemben csak a rövidesen lejáró engedélyű gépeket cseréljék le, de megoldás lett volna, ha a NAV által kockázatosnak ítélt cégeknek kellett volna átállniuk online pénztárgépekre. A versenyhivatal figyelmeztetéseit mindenki eleresztette a füle mellett. Mára beigazolódtak az aggodalmak.
Míg korábban 80-100,majd később a forint romlása miatt is legfeljebb 120 ezer forintra becsülték a pénztárgépek várható árát, az első engedélyezett kasszák ára 170 ezer forint volt. Az árak és a termékek versenye sem valósult meg: az első engedélyesek ugyanazt a lengyel „Sento” gépet kínálták (kínálják most is) a kereskedőknek.
Később – állítólag a gyenge kereslet miatt – az engedélyes forgalmazók mintegy 30 ezer forintot engedtek az áraikból. A kasszák persze még így is jóval drágábbak voltak, mint arra számítani lehetett: a gépenkénti 50 ezer forintos támogatással együtt is alsó hangon 70-80 ezer forintjába fáj a kereskedőknek. Vagyis a teljes vételár a duplája, háromszorosa a ma használt gépekének. Lapunk korábban azt kérdezte a tárcától, hogy a szűk kínálat nem hajtja-e fel az árakat. Varga Mihály akkor úgy érvelt: a piacszerzés fontos lesz a forgalmazóknak, akik ezért adnak majd engedményt, hiszen a rendszeres szervizelés is sokat hoz a konyhára, főleg, ha nagy a piaci részesedés. Az eddig történtek nem igazolták a minisztert, a jelek szerint inkább a verseny elkerülése a cél a piacon.
Varga Mihály korábban bejelentette, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) támogatást is ad a gépek gyártását segítendő. Azóta kiderült: forgalmazóként 200 ezer euróról lehet szó. A tárca a napokban szerződést kötött az Alt Cash Kft.-vel, amely egyedüliként nem a lengyel gépet teríti, hogy a cég 30 millió forint támogatást kap a Dél-Koreában gyártott pénztárgépeire, ám november végéig 10 ezer darabot legfeljebb bruttó 127 ezer forintért ad el. Az Alt Cash ellen korábban folyt versenyhivatali vizsgálat, amelyet bizonyítékok hiánya miatt szüntettek meg. Hogy a kormányzati megsegítéssel olcsóbbá tett gépek „letörik-e” az árakat, az később derül ki, ám a kereskedőknek napokon belül meg kell rendelniük a pénztárgépüket. A kormányzati sietség így egyelőre a forgalmazók malmára hajtja a vizet. Az ügyben Tóth Csaba és Józsa István szocialista képviselők tegnap felkérték Juhász Miklóst, a Gazdasági Versenyhivatal elnökét, hogy hivatalból vizsgálja meg: sérül-e a tisztességes piaci magatartás törvényben rögzített követelménye. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatóját és a médiahatóság új elnökét is vizsgálatra szólították fel, utóbbit annak kapcsán, hogy megengedhető-e, hogy a szolgáltatóváltás lehetősége gyakorlatilag kizárt az online pénztárgépek esetében.
Ma negyed három a határidő
Noha a pénztárgépek üzembe helyezési kódját péntekig kell igényelni, valójában ma délután negyed három a határidő, ugyanis a regisztrációt a NAV eBEV portálján keresztül kell végezni, amely viszont péntek negyed háromtól szombat hajnal hatig karbantartás miatt nem elérhető. A kód igénylése történhet papíralapon is, de annak átfutási ideje jóval hosszabb. (V. G. G.)
