Csányinak nem lesz zöldbankja
Hétfőn a Miniszterelnökséget vezető Lázár János az ország első számú uzsorásának nevezte Csányi Sándort, aki kedden bejelentette: feljelenti és bepereli az államtitkárt emiatt. Szerda este viszont az MLSZ-elnöki posztot is betöltő OTP-vezér és Orbán Viktor kedélyesen csevegett egymással a magyar válogatott csehek elleni hazai meccsén a Puskás Ferenc stadionban. Közvetlenül ezt megelőzően pedig a kormányülésen – a kiszivárgott hírek szerint – a miniszterelnök felvetésére „nulladik tárgyalási pontként” végleg lekerült a napirendről a zöldbank alapításának koncepciója.
Az előterjesztés szerint a 2014–2020 közötti időszakban a jó néhány agrár- és megújulóenergetika-fejlesztést célzó uniós támogatás kiosztása egy speciális szervezeten, a zöldbankon át történjen. Lapunknak kormányzati források azt mondták, Orbán Viktor határozott kérdést tett fel erre vonatkozóan, és mind a nemzeti fejlesztési, mind a vidékfejlesztési tárca képviselője nemmel válaszolt. Forrásunk mindezt úgy értelmezte, „ezzel eldőlt, hogy Csányi Sándor OTP-elnök nagy valószínűséggel nem lesz zöldbankalapító”.
Holott busás biznisznek ígérkezett a zöldbank felállítása, mely a 2014–2020 közötti uniós költségvetési ciklusban Magyarországnak az agrárium, a megújuló energetika, a környezetgazdaság finanszírozásához adandó, több százmilliárd forintot kitevő pénz elő- és társfinanszírozására hivatott. Állítólag az OTP a zöldbank megalapítására február végén készítette el a javaslatot, mely szerint az új pénzintézetnek a magyar bank 75, az állam 25 százalékban lett volna tulajdonosa.
Úgy tudni, nem is a kisebbségi állami befolyással volt gond, hiszen a majdan kiválasztandó – egyelőre nem ismert – banki partner is többségbe kerülne a várhatóan szeptembertől felálló zöldbankban, hanem kifejezetten azzal, hogy így még nagyobb hatalom összpontosulna Csányi Sándor kezében – írta pár hete a HVG. Lázár János miniszterelnökségi államtitkár, aki már többször „ütközött” az OTP-vezérrel, egy éve elkerülhetetlennek nevezte egy olcsó hiteleket biztosító agrárbank létrehozását, mert szerinte a jelenlegi magyar bankrendszer nem kívánja finanszírozni a földművesek tevékenységét.
– Ha a magyar bankrendszer nem ad hitelt a hazai földműveseknek, a kormány majd tesz róla, hogy legyen egy új agrárbank erre a célra – nyilatkozta, hozzátéve: a kormány üdvözli, hogy aMagyar Bankszövetség megértette a javaslat legfontosabb célját, azt, hogy bankárok és bankok Magyarországon földet nem szerezhetnek. Tavasszal a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium részvételével közös előterjesztés is készült a kormánynak az agrárbank koncepciójára és tevékenységi körére vonatkozóan. Az MFB Zrt. akkor úgy becsülte, hogy az új bank alapítása körülbelül egy-két évet igényel, költsége húszmilliárd forint lenne.
Fülöp András, a Deloitte tanácsadó társaság partnere egy a közelmúltban adott interjúban arról beszélt: ha nincs országos lefedettségű hálózat, ha nincs termék, ha nincsenek jó pályázati tanácsadók, ha nincsenek olyan emberek, akik ismerik az uniós támogatások hiperkomplex rendszerét, akkor a fene megette az egészet. A zöldbank hozzáadott értéke ugyanis kézenfekvő: a vállalkozó egy helyen elérhet mindent, uniós támogatást, visszatérítendőt és vissza nem térítendőt, banki hitelt, állami garanciát, projektfinanszírozási tanácsadást. Ma Magyarországon két pénzügyi közvetítői hálózat rendelkezik ezzel a kompetenciahalmazzal – a takarékszövetkezetek és az OTP. A kormányülésen hozott döntés jelzésértékű lehet; a miniszterelnök az államilag integrált takarékszövetkezetekre szavaz az ügyben.
