Helyretette Matolcsyt a monetáris tanács
Matolcsy György a magánvéleményét fogalmazta meg, amikor a kamatcsökkentési ciklus végét a 3-3,5 százalékos sávba helyezte – reagált a jegybankelnök keddi bejelentésére Pleschinger Gyula, a jegybank monetáris tanácsának külsős tagja, aki a Reutersnek tagadta, hogy a kamatdöntő ülésükön időpontokról és mértékekről tárgyaltak volna, valamint egységes álláspontra jutottak volna.
Egységes döntés legfeljebb az alapkamat 25 bázispontos csökkentéséről születhetett, amivel négy százalékra mérsékelték a rátát, de ez is csak az ülés két hét múlva publikálandó rövidített jegyzőkönyvéből derülhet majd ki. Pleschinger szerint a Matolcsy által említett forgatókönyv csak egy a lehetségesek között, a monetáris tanács hét tagjának bármelyike előterjesztheti a saját változatát. A végső döntést a négy külsős és három belsős tagból álló, Matolcsy által elnökölt testület mondja ki.
Azt egyébként most sem lehet előre jelezni, hol lesz a kamatcsökkentések alja, ez 3,2, 3,8, de akár 2,8 százalék is lehet – fogalmazott Pleschinger, aki adó- és pénzügyi államtitkárként beosztottja volt a nemzetgazdasági miniszternek, majd annak márciusi jegybankelnöki kinevezésekor követte őt az MNB-be. Igaz, Pleschinger számára – Balog Ádám korábbi helyettes államtitkárral ellentétben – nem jutott alelnöki poszt. Neve az év elején még a potenciális elnökjelöltek névsorában is előkelő helyen szerepelt.
Most tanácstagként szólalt meg, miközben hangsúlyozta, hogy ha a monetáris tanács úgy gondolja, elérte a ciklus az alját, azt jelezni fogja. „A finomhangolási periódushoz értek, elképzelhető, hogy lesznek megállások a kamatcsökkentésben egy-két hónapra, ha a helyzet úgy kívánja. Azt ugyanis mindenképp igyekszik elkerülni a tanács, hogy a piaci hangulatváltozás miatt hirtelen kamatot kelljen emelni” – tette hozzá. Gárgyán Eszter, a Citibank vezető elemzője szerint a Pleschinger-nyilatkozattal a szándék egyértelmű volt: gyorsan üzenni kellett piacoknak, nehogy már most három százalékra vigyék le a kamatvárakozásaikat, mert az olyan forintgyengülést válthat ki, amely ellehetetleníti a kamatszint további csökkentését. Londonban már a 2,5 százalékos alapkamatot is könnyen elképzelhetőnek tartják.
A határidős kamatjegyzések a keddi tanácsülés előtt még 3,75 százalékos év végi szintet jeleztek, ma már erősen elmozdultak a 3 százalék felé, szűkítve ezzel az MNB mozgásterét. Tetézheti a bajt egy nemzetközi piaci sokk is, s noha Matolcsy György szerint az amerikai jegybank gazdaságösztönző, likviditásbővítő programjának a leállításáról szóló véleményeket túlreagálták a piacok, attól az még megismétlődhet. Az elemző kérdésünkre úgy vélte, nem arról van szó, hogy hajszálrepedések támadtak volna a monetáris tanácsban, hanem arról, hogy a piaci reakciók tompítása érdekében feltételes módba kellett helyezni a kedden elhamarkodottan, tényként közölt számadatokat. Hasonló véleményen van Tóth Gergely, a Buda-Cash vezető elemzője, aki maga is meglepődött a kamatsávról szóló határozott, kijelentő módban közölt bejelentés hallatán. Szerinte Pleschinger okos és korrekt nyilatkozattal tette a helyükre a dolgokat.
A piacokon a konzervatív megközelítést többre tartják, mint az „akkor is csökkentünk, ha leszakad az ég” típusú hozzáállást. Hozzátette: a jegybank új vezetésének hitelességét a piac nem vonja kétségbe, igaz, eddig nem volt olyan rendkívüli konfliktushelyzet, amit kezelni kellett volna. A hitelességet azonban pillanatok alatt áshatja alá egy esetleges kényszerű kamatemelés, ami adódhat akár a nemzetközi hangulat változása, akár amiatt, hogy elméretezik a devizahitelesek mentőcsomagját – mondta lapunknak Tóth Gergely. Gárgyán Eszter szerint, ha a külső környezet kedvező marad, az év végére tíz-tíz bázispontos lépésekben 3,5 százalékosra csökkenthető az alapkamat, tovább azonban a közelgő választások és a nemzetközi kockázatok miatt nem megy majd az MNB.
A Buda-Cashnél is 3,5 százalékra várják a kamatot, de felhívják a figyelmet arra, hogy az amerikai központi bank egyszer biztosan leállítja a bankóprést, s a piacokat ma jellemző kegyelmi állapot, a pénzbőség véget ér. Azt pedig felkészülten kell várnia a Magyar Nemzeti Banknak is. Pleschinger Gyula üzenetét egységnyi forinterősödéssel honorálta a piac, az euróért 295,7 forintot kértek délelőtt (s innen kúszott vissza később a jegyzés 297 forint környékére, alighanem a devizahitelek kiváltása körül sűrűsödő homály miatt).
