Trafikra kaszinó? A kormány pályázatot írna ki játékgépekre
Már nem cél annak megakadályozása, hogy a válság (és a szocialisták nyolcéves kormányzása) miatt elszegényedett emberek kevéske jövedelmüket a félkarú rablókba dobálják. Ha állami koncesszióról van szó, már nem is olyan káros a szerencsejáték, mint amilyennek októberben Lázár János miniszterelnökségi államtitkár lefestette.
Sőt: a Nemzetgazdasági Minisztérium évi mintegy 850 millió forint adóbevételt remél kaszinónként az új kaszinóktól. Ahhoz, hogy ez teljesüljön, ennek az összegnek a többszörösét kell az embereknek tétként megtenniük a majdani játéktermekben. Az októberi döntés indokai közül a nemzetbiztonsági kockázat maradt meg csupán, miután erre hivatkozva írható ki zártkörű koncessziós pályázat. Varga Mihály előterjesztése szerint a meghívásos koncessziós pályázat az egyedüli és legbiztonságosabb módja azoknak a kiszűrésére, akik nemzetbiztonsági vagy szerencsejáték-felügyeleti kockázatot jelenthetnek.
Ellenzéki politikusok szerint azonban valószínűbb, hogy a zártkörű pályáztatással a tárca csupán meg szeretné könnyíteni a tíz új kaszinó koncessziós jogának átjátszását a Fidesz-közeli vállalkozásoknak. Immár a szaktárca által közzétett adatok is egyértelműen bizonyítják, hogy a három nagy kaszinó a nyertese a parlament tavaly októberben kivételes sürgős eljárásban meghozott döntésének, amellyel a szándék bejelentésétől számítva kevesebb mint két hét alatt felszámolták a hazai szerencsejáték-ipar jelentős részét. A budapesti Tropicana és Las Vegas Casino, valamint a soproni Casino kivételével törvényesen sehol sem működhet félkarú rablóként ismert pénznyerő automata 2012. október 11. óta.
A három kaszinóban e játékautomaták bevétele tavaly összességében az előző évi 275 százaléka volt. Több mint a negyedével nőtt a tiszta játékbevétel és a játékadó-befizetésük is.
Persze a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerencsejáték-felügyeleti főosztályának adataiból az is kiderül, hogy az úgynevezett II. kategóriájú játékkaszinók (ahol kaszinónként legfeljebb 100 játék- és kártyaasztal és kevesebb mint ezer pénznyerő automata üzemeltethető) egész iparága dinamikusan fejlődött 2010–2012 között, tehát még mindig érdemes ezen a piacon befektetni, sőt, most érdemes csak igazán. A tétek összege 2010 és 2011 között 5,8 százalékkal, 2011 és 2012 között 46 százalékkal nőtt. 2011-ben a tiszta játékbevétel az előző évihez képest 4,59 százalékkal nőtt, tavaly az előző évihez képest 27,3 százalékkal.
A tavaly októberi döntés egyértelmű vesztesei ugyanakkor a felszámolt szerencsejáték-piac több ezer szereplője, az elektronikus kaszinókat működtető vállalkozók, valamint a nyerőgépeket tartó kocsmárosok. Közülük többen, hazai jogorvoslati lehetőség nem lévén, Strasbourgban keresik az igazukat, amiért az állam az őket a magyar jog szerint is megillető azonnali és teljes körű kártalanítás nélkül számolta fel az iparágat, amelybe nem is olyan rég még épp az állam instrukciói szerint fektettek be milliárdokat. Másfelől vesztes maga az állam is, amely nemcsak milliárdos adóbevétel-kiesést könyvelhetett el a döntés nyomán, de azóta egyre többet és még többet kénytelen költeni az egykor legálisan működő játékbarlangok ellenőrzésére, megakadályozandó, hogy a korábban legális játékokat illegálisan (azaz engedély és főleg adófizetés nélkül) játsszák tovább.
Az ellenőrzések hatékonysága viszont enyhén szólva is alacsony. Tavaly október második felében, majd novemberben és decemberben, valamint 2013 első két hónapjában valamivel több mint 9000 vizsgálatot végeztek a hatóságok, de mindösszesen 137 esetben indítottak eljárást tiltott szerencsejáték-szervezésért. Emlékeztetőül: a szerencsejáték-ipart alapjaiban átalakító parlamenti döntés után a Hír TV Célpont című műsora mutatta be, milyen gyorsan alkalmazkodtak a vidéki kocsmák az új helyzethez. Az addig pénznyerő automataként működtetett berendezések „már csak játékgépek”, a nyeremények elvileg virtuálisak, valójában a pultnál a kocsmáros fizeti ki azt az összeget, amit korábban a gép adott ki a nyertesnek.
A nemzetgazdasági tárca az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának küldött előterjesztésében arról nem tesz említést, hogy miképpen kívánja visszaszorítani az éppen a kormány javaslatára meghozott parlamenti döntés nyomán ugrásszerűen megnövekedett illegális szerencsejáték-piacot. Csupán tényként állapítja meg, hogy a szerencsejáték iránt érdeklődők egy része külföldön, illetve az interneten költi el a korábban is erre a célra fordított pénzét, mint ahogy azt is, hogy a játéktermi pénznyerő automaták iránti kereslet nagyobb részben a magyarországi illegális pénznyerőautomata- és szerencsejáték-üzemeltetők (így a vendéglátóhelyeken illegálisan működtetett internetterminálok) feketepiacán zajlik.
Úgy tűnik, ki nem mondva, a megoldást az illegális piaci kínálattal szembeni legális félig-meddig állami kínálat bővítésében látja a szaktárca. A kispénzűek valószínűleg továbbra is a feketegazdaságban élik ki játékszenvedélyüket. A többiek számára nyitnák meg a tíz vidéki állami koncessziós kaszinót. Azoknak, akik nagyobb tétben szoktak játszani, és ma jobb híján külföldön vagy a neten teszik ezt, amelyből az államnak így egy fillér bevétele sem keletkezik. A Varga Mihály által jegyzett előterjesztés rámutat: a 2012 októberében betiltott liberalizált, azaz koncesszió nélkül, a szerencsejáték-felügyelet engedélyével további biztonsági szempontok nélkül működtetett pénznyerőautomata-piac jelentős nemzetbiztonsági kockázatai (amelyekre hivatkozva az iparágat felszámolták) és felügyeleti kockázatai az illegális üzemeltetői piacon még élesebben és jelentősebb mértékben jelentkeznek.
Emlékeztetőül: Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár tavaly ősszel előbb azzal indokolta a félkarú rablók teljes körű betiltását, hogy így szeretnék megakadályozni, hogy az amúgy is szegény emberek ne dobják a gépekbe a kevéske jövedelmüket. Szavai általános meglepetést váltottak ki. Ekkor jött elő az újabb érv: az iparágban rejlő nemzetbiztonsági kockázat, ennek mibenlétéről azonban nem árult el részleteket. Kiszivárgott hírek szerint egy az Alkotmányvédelmi Hivatalban készült jelentés vágta ki a biztosítékot a kormányfőnél, amelyből kiderült, hogy bizonyos bűnözői csoportok miképpen befolyásolták a döntéshozókat (szakértőket, kormánytisztviselőket, politikusokat) a szerveralapú nyerőgépek bevezetésének előkészítésekor. Hivatalos források ezt azóta sem erősítették meg, bár nem is cáfolták.
