Kipukkadt a dinnyekartell
Információnk szerint a társaságok a napokban a Vidékfejlesztési Minisztérium, illetve a termelők képviselőivel folytatott megbeszélésen egyöntetűen mondtak nemet arra a kezdeményezésre, hogy idén is egységes áron kínálják a magyar dinnyét. Úgy tudjuk, az áruházláncok képviselői kilátásba helyezték, felállnak a tárgyalóasztaltól, ha a kiskereskedelmi árak bármilyen formában szóba kerülnek az egyeztetéseken. Információnk szerint a felek ezért végül csak arról állapodtak meg, hogy a kereskedők reklámozzák a minőségi magyar dinnyét.
Tavaly – az agrártárca épületében –arról állapodtak meg a dinnyések és a kereskedők, hogy a szezonban kilónként 99 forintos „ajánlott” szinten tartják a dinnye kilónkénti kiskereskedelmi árát. A hírek szerint a láncok akkor ebbe úgy mentek bele, hogy azt hitték, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) áldását adta az akcióra. Ám ez nem volt így. A GVH csak a sajtóból értesült a lényegében állami kérésre és támogatással tető alá hozott árkartellről, és vizsgálatot indított, amely komoly bírság lehetőségével fenyegette a résztvevőket. Ekkor a kormány mentőakcióra szánta el magát: Pócs János fideszes országgyűlési képviselő – és nem mellesleg dinnyekereskedő – javaslatára a parlament visszamenőlegesen úgy módosította a versenytörvényt, hogy a GVH csak az agrártárca engedélyével vizsgálódhat mezőgazdasági kartellek ügyében.
Ám hiába fogták le így a GVH kezét, az áruházláncok így sem álltak kötélnek az idén. Egy ilyen megállapodás ugyanis óhatatlanul arra is jó, hogy az importot távol tartsa a magyar piacról (miként az a tavalyi megállapodás egyik nem titkolt célja is volt). Emiatt viszont az uniós versenyhatóság akár magához is vonhatja az ügyet, és megbüntetheti a kartellezőket. Igaz, az uniós adminisztrációnak a gyorsaság nem a legfőbb erőssége. Versenyjogi forrásaink ugyan már tavaly egyhangúlag azt mondták, hogy a versenytörvény módosítása sérti az uniós előírásokat, de eddig nem történt semmi.
Simonka György, a Magyar Dinynyeszövetség elnöke, fideszes országgyűlési képviselő lapunknak azt mondta: az idei megbeszélésen csak annyit kértek az áruházláncoktól, hogy a jó minőségű magyar dinnyét ne akarják olcsóbban átvenni, mint az olasz vagy macedón importárut. A magyar termelőket a dinnyeszövetség folyamatosan tájékoztatja az árakról. A külföldi dinnye kilója jelenleg 30 eurócent körül van, ami 90 forint körüli nagykereskedelmi árat jelent, ehhez jön még a kiskereskedő árrése – tette hozzá Simonka. Ez utóbbi sem lehet kevés: az Agrárgazdasági Kutatóintézet legfrissebb adatai szerint Budapesten a nagy áruházláncokban 149 és 202 forint között van az importdinnye kiskereskedelmi ára. Ebből az olasz a legolcsóbb, míg a görög eredetű a legdrágább. Igaz, ezek az árak a hazai szezon beindulásával majd jócskán esnek.
Kérdés, hogy a hazai termelők el tudják-e fogadtatni a láncokkal az árigényüket. Az már biztosnak tűnik, hogy idén egy hektáron 1,5-1,7 millió forint volt a gazdák kiadása, amely 450 tonnás termésátlaggal számolva 33-37 forintos önköltségi árat jelent, e fölött lenne haszna a termelőnek a portékáján. A dinnyeszövetség emellett a szállítási költségeket is próbálta lejjebb nyomni, arra kérte a Vidékfejlesztési Minisztériumot, hogy a júliustól bevezetett új, a megtett úttal arányos útdíjat ne kelljen megfizetniük a dinnyetermelőknek. Itt azonban csak részsikert ért el: a gazda a termelés helyétől az első telephelyig történő szállításnál mentesül csak az útdíj alól.
