Baráti kéz színezi a benzint
A csupán 2011-ben alapított, de máris jól menő, gázkereskedelemmel foglalkozó Femgas ügyvezető-tulajdonosa, az olajipari szakemberként ismert Remeczki Ferenc nemrég a Szíriában kiszabadított magyar olajmunkásokat foglalkoztató ománi cég hazai főnökeként jelent meg a nyilvánosság előtt. Az olajszakma sokáig értetlenül állt a Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető nevével fémjelzett tavalyi indítvány előtt, amely szerint a származás egyértelmű kimutatása érdekében mostantól valamilyen vegyszert kell belekeverni a Magyarországon forgalomba hozott üzemanyagokba.
A szívhez szóló parlamenti indoklás egyebek között olyan állítólagos felmérésekre hivatkozik, amelyek szerint a hazai benzinkutak csaknem felénél volt valami probléma a származás bizonyításával, és persze idomulnunk kell a nemzetközi gyakorlathoz. Egy gond van: a szakma ilyen problémákról nem tud. A Rogán vezette gazdasági bizottság sem a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ), sem az MSZP, sem lapunk kérésére nem mutatta be ezeket a dokumentumokat. A MÁSZ mindmáig érdemi cáfolat nélkül álló érvelése szerint ők ilyen jellegű ellenőrzési problémákról nem tudnak, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) évek óta jól végzi munkáját.
A „színezés” (amit a 90-es évek botrányos olajhamisításaitól eltérően nem konkrét színezésként kell értelmezni, az adalék szabad szemmel nem látható) ellenben igen súlyos problémákhoz vezethet. Az egyelőre ismeretlen összetételű és hatású szert előbb-utóbb az olajmaffiózók is megismerhetik, és bekeverésével könnyen legalizálhatják pancsolt anyagaikat. A MÁSZ szerint ez ronthatja a bejáratott jövedéki ellenőrzések hatékonyságát. Megkereséseinkre a NAV (amely nyilván maga a „szakma”) nem kívánta véleményezni az új elképzeléseket, mondván, a hivatal csak jogalkalmazó.
Hasonló visszafogottságot tapasztaltunk a rendszer kivitelezésével megbízott, eddig csak stratégiai olaj- és gáztartalékok tárolását végző MSZKSZ részéről is: érdeklődésünkre a magát nyitottként bemutató szervezettől hasonlóképp azt a választ kaptuk, ők csak jogalkalmazók, bármit, amit elmondhatnának, megtaláljuk a honlapjukon. Az elmúlt hónapokban a képviselők kivették a törvényből a kerozinszínezést, mert az ellenkezett a nemzetközi szabvánnyal, a bevezetési határidőt pedig július 1-jéről október 1-jére tolták ki.
A szakma most már elismeri, hogy Törökországban hasonló a rendszer – mégis egészen más. Egyesek azt is belátják, lehettek visszaélések az üzemanyagokkal, de egyáltalán nem olyan arányban, ami indokolná a becsületes forgalmazókat büntető, szakmailag megalapozatlan, inkább éppen a visszaéléseket segíteni látszó ellenőrzés bevezetését.
Sokáig nem volt ismeretes, hogy az MSZKSZ kinek fizetne a rendszer kiépítéséért és működtetéséért. Ám a szövetség nemrég közzétette a honlapján: a zárt üzemanyag-jelölési pályázatra öt céget hívott meg, ketten jelentkeztek, de csak a Femgas pályázata volt érvényes. A többmilliárdos árbevétellel kecsegtető üzletet elnyerő, gázkereskedelmi profilú Femgas Kft.-t 2011-ben alapította Remeczki Ferenc. A négy főt foglalkoztató cég, melynek honlapja még kialakítás alatt áll, álomszerű sikereket mondhat magáénak: az első csonka évben tízmilliárd forintos forgalom mellett csaknem egymilliárdos nyereséget ért el, amelyből a tulajdonos fel is vett 120 milliót. A múlt év még inkább bombasiker: a harmincmilliárdos forgalomból – melynek fele külföldről folyt be – másfél milliárd lett az eredmény. Remeczki Ferenc kétmilliárdot vont ki, félmilliárdot az eredménytartalékból.
A Femgasnak kell is a pénz, tavaly ugyanis megvásárolta a Fidesz gazdasági hátországának vezéralakjaként számon tartott Simicska Lajos tulajdonában álló, a hozzá erőteljesen kötődő Nyerges Zsolt irányította Közgéptől a Budai Malomipari Kft.-t. A Budai Hengermalom viszontagságos elmúlt húsz éve során hozták már hírbe szocialista és kisgazda pártpénzekkel is. Ám az 1999-ben a működtetésre alapított, később ingatlanhasznosítóvá vált kft.-t elsősorban olyan Simicska- és Nyerges-közeli cégek adták-vették egymás között, mint a Mahir, a többi között jobboldali médiumokat tulajdonló Pro-Aurum vagy az első Orbán-kormány által „baráti” kezekbe privatizált, „piszkos tizenkettőnek” csúfolt mezőgazdasági társaságok közül néhány. Ilyen színes kavalkád után talán nem meglepő egy gázkereskedő megjelenése sem.
Szerepéről a malomcég könyveiből annyi deríthető ki, hogy a meglehetős rossz pénzügyi mutatókat produkáló társaságba a mérleg rendezése érdekében a Femgas 780 millió forintot fizetett be. „Mellesleg” tavaly Remeczki Ferenc megvásárolta a Dél-balatoni Agro Növénytermesztési Kft.-t a szintén Nyergeshez köthető Lajta-Hanság Zrt.-től, és a papírok szerint azóta a cég vezetését is ellátja. Rövid múltja és tevékenysége alapján a Femgast nem feltétlenül tarthatnánk az ország legalkalmasabb üzemanyag-jelölőjének, ám a kétségtelen, hogy a vezető hazai olajmérnökök többségéhez hasonlóan a moszkvai Gubkin Olajipari Egyetemen végzett Remeczki a magyar energiaszakma krémjéhez tartozik. Neve elsősorban a Kőolajkutatóhoz kapcsolódik: az egykori állami vállalatot az ománi Mohammed al Barwani privatizálta, ám ezután a Mol által indított perben a céget vétkesnek találták a 2000-es pusztaszőlősi gázkitörésben, ami miatt a társaság tönkrement.
A szénhidrogén-kutatási kultúra azonban nem ment veszendőbe, a magyar mérnökök a Remeczki által vezetett Barwani-leányvállalaton, a ciprusi MB Drilling Overseas Ltd.-n keresztül továbbra is végeznek kitermelési munkákat szerte a világban, például az – amúgy szolnoki vámügynökségként is üzemelő – MB 2001 Kft.-n keresztül. Kiterjedt, nem kevéssé veszélyes tevékenységükre jellemző, hogy az amúgy ritkán szereplő Remeczki legutóbb a Szíriában elrabolt, majd a Terrorelhárítási Központ által hazahozott két magyar olajipari dolgozó hazai főnökeként jelent meg a nyilvánosság előtt (a kezdeti kavarodásban kissé félreérthetően nyilatkozva arról, hogy a túszok munkáltatójának tartja-e magát).
Remeczki Ferencnek ezenkívül is marad energiája. Vezeti és tulajdonolja a 2008-ban alapított, a hengermalom címén bejegyzett Á. K. M. I. Általános Kultúrmérnöki Iroda Kft.-t, amelynek szakértői-vállalkozói tevékenysége az elmúlt években igen kiterjedtté vált. A többi között hídépítéseknél működnek közre, jelentős megbízásokat kaptak az állami MVM-csoporttól, vagy épp Orosházán működött közre a geotermikus energia hasznosításában. Remeczki lokálpatriotizmusát bizonyítja, hogy számos más érdekeltsége mellett 2009 óta tulajdonolja és irányítja a megyei önkormányzat által alapított szolnoki Gazdaságfejlesztő és Innovációs Nonprofit Kft.-t, amely ellen azóta minden évben folyt adóvégrehajtás. Remeczki Ferenc először igazgatósági tag volt, majd 2010 óta felügyelőbizottsági tag a város tulajdonában lévő Szolnoki Városfejlesztő Zrt.-ben is, ahol 2011 óta nyolc végrehajtásról tudósítanak a könyvek.
Noha az MSZKSZ közleménye szerint a Femgas bemutatta a jelölőanyagot és az adagolóberendezéseket is, többen kifogásolják, hogy ezekre egyelőre nincs hivatalos előírás. Igaz, az eredeti előterjesztés olyan részletes műszaki feltételeket tartalmazott, hogy már akkor felvetődött a „cégre szabott” pályázat gyanúja, de ezeket később Rogán visszavonta. Tapasztalataink szerint a szakmán belül igen nagy kavarodást okoz a rendszer bevezetése. Bizonyos kérdésekre az MSZKSZ igyekszik kielégítő válaszokat adni, mégis úgy tűnik, a szövetségnél is csak nyűgnek tartják az egészet. Arra a kérdésre például, hogy a külföldi üzemanyag-szállítók miként teszik alkalmassá a bekeverésre tankautóikat, azt javasolják, hogy azokat alakítsák át. Remeczki Ferenctől a Femgas és az MB 2001 cégek e-mail címére elküldött kérdéseinkre lapzártánkig nem érkezett semmilyen visszajelzés.
