A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben hívta fel a figyelmet, hogy ez az 1,7 százalékos inflációt figyelembe véve 4,1 százalékos reálbéremelkedést jelent. A látványos áprilisi reálbér-növekedésnek egyelőre csak egyszeri okai látszanak. Az idei szja-csökkenés és az alacsony infláció miatt természetesen növekednek a reálbérek, de nem ilyen gyorsan. A január–áprilisi adatok szerint a bruttó bérek az első négy hónapban átlagosan 3,4 százalékkal nőttek, míg a nettó keresetek 3,7 százalékkal – a különbségben látszik az adókönnyítés hatása. Az időszak átlagosan 2,6 százalékos inflációját is figyelembe véve ez január–áprilisra kétszázalékos reálkereset-növekedést jelent.

Az áprilisi számokat leginkább a jutalomfizetések lökték meg. A rendszeres fizetés éppúgy 3,2 százalékkal volt magasabb a negyedik hónapban, mint ahogy – nagyjából – az előző háromban. Áprilisban viszont sokkal hangsúlyosabb volt a jutalomfizetés: 24 százalékkal nagyobb volt a nem rendszeres juttatás a tavalyinál, és ez megdobta a végső keresetnövekedés értékét. Miután az első három hónapban a tavalyinál kevesebb prémiumot fizettek a cégek, az áprilisi ugrás akár ezen juttatások pótlásának is tekinthető.

Persze ebben is lehettek különbségek – ahogy a keresetekben is bőven vannak. Az átlagos 150 ezer forintos nettó bérhez például a munkáltatónak 226 ezer forint bruttót kellett kifizetnie. Ennek a dupláját fizették azonban a pénzügyi szférában az átlag-munkavállalónak: 491 ezer forintot, de jól kerestek a spin doktorok is, a kommunikációs területen 440 ezer forint volt az átlagos bruttó. A rosszul fizetettek közé tartoznak az egészségügyi és a szociális területen dolgozók a maguk 158 ezer forintos bruttó keresetével. Ennél rosszabbul csak a vendéglátás fizet, itt az átlagos bruttó 145 ezer forint – mármint papíron.