Hozzátette: – Kicsit olyan érzésünk van, hogy a felügyelet vezetője fordítva ül a lovon, a PSZÁF vezetőjének nem a bankok érdekét kell képviselnie a Kúriánál, hanem a devizahitelesekét. – Reagált a Kúria is: közleménye szerint a bírák befolyástól mentesen, legjobb meggyőződésük szerint járnak el. Emlékeztetnek, a magyar bíróságok az elmúlt időszakban már számos devizaalapú hitelezési ügyben hoztak ítéletet, és az elkövetkezendő hónapokban még sok hasonló ügyet bírálnak majd el.

A PSZÁF, illetve elnöke, Szász Károly a Kúria korábbi megkeresésére, a devizaalapú hitelezéssel összefüggő kérdéseire válaszul küldte a levelet. Ebben kérdésenként haladva igyekszik közérthetően, tárgyilagosan megadni azokat a kért információkat, melyek segíthetik a Kúria, illetve tágabb értelemben a devizahitelperekkel foglalkozó bírák munkáját. A 33 oldalas levél két oldal vezetői összefoglalóval indít, ennek egyik bekezdését értelmezték néhányan tévesen úgy, hogy a felügyelet nyomást kívánna gyakorolni a Kúriára a bankok érdekében.

A szövegből azonban elég egyértelműen kiderül, hogy a PSZÁF-elnök nem a bankok profitja miatt „aggódik”, hanem a betétesek pénzét, a bankrendszer, illetve szélsőséges esetben, egy bankpánik esetén az állam működését „félti” attól a helyzettől, melyet a devizahitel-szerződések általános semmissé nyilvánítása jelentene. A témát ráadásul nem is Szász hozza fel, a Kúria egyik kérdése vonatkozik arra, mi történne, ha a bíróságok a szerződések érvénytelenségét állapítanák meg.

Szász Károly levele téma volt az OTP tegnapi háttérbeszélgetésén is, melyet a devizahitelekkel kapcsolatban tartott a bank. A pénzintézet szerint a felügyelet levele fontos lépés, de ezt nem most, hanem másfél-két évvel ezelőtt kellett volna megtenni, amikor a bankok a politika kereszttüzébe kerültek. Az OTP Csoportnak is jó néhány ilyen ügye, közel ötszáz devizahiteles pere van. Ezek közül eddig csupán egy tucat zárult le jogerősen: hetet a bíróság dobott vissza, úgynevezett permegszüntető végzéssel zárt le, hatot az OTP nyert meg, míg kettőt az ügyfelek, utóbbiak esetében a bank a Kúriától kért felülvizsgálatot.

A még folyamatban lévő ügyek négy nagyobb csoportra oszthatók: az ügyfelek egy része – valamilyen okra hivatkozva – a szerződés érvénytelenítését kéri, mások a törlesztőrészlet kiszámításánál alkalmazott devizaváltás miatt perelnek, illetve erre hivatkozva támadják magát a szerződést, sokan pedig az egyoldalú szerződésmódosításokat kifogásolják. Az eddigi tapasztalatok szerint a devizahitelszerződések többsége megáll a bíróság előtt, bár azt is hozzátették, hogy a bankok is hibázhatnak. A perekkel legutóbbi kockázati jelentésében a PSZÁF is foglalkozott. A jelentés szerint az eddig ismertté vált mintegy ezer ügyben a jogerős ítéletek mindegyike elutasította a keresetet. A még nem lezárt ügyek mintegy egy százalékánál voltak sikeresek az ügyfelek.

Szász Károly