Ha a bíróság megállapítja a tulajdonos mögöttes felelősségét, az kedvet adhat más hitelezőknek is, hogy az államon verje le a Malévban ragadt pénzét. A Malév felszámolása több mint egy éve tart, munkavállalóinak nagy része pedig hiába vár egy sor járandóságára: felmondási időre járó bérére és végkielégítésére, amely a törvény alapján jár, de a csődbe ment légitársaság nem tudta kifizetni. Emlékezetes, tavaly a légitársaság februári csődjét követően a dolgozók előbb állásidőre járó bért kaptak, majd a csoportos létszámleépítést követően áprilistól felmondási időre járó bér és végkielégítés is járt volna nekik.

Mivel a Malév nem tudott fizetni, az Országos Bérgarancia Alap állt helyt a cég helyett, ám a dolgozók 85 százalékánál már az áprilisi járandóságot is csak részben fedezte az alap. Egyrészt azért, mert abból egy személynek maximum egymillió forintot lehet kifizetni, másrészt pedig időközben az alap pénze is elfogyott. Különösen a jól kereső munkavállalókat, így például a pilótákat érintette rosszul az alap esetében érvényben lévő korlátozás.

A pilótákat tömörítő érdekképviselet, a Hunalpa időközben komoly jogvitába keveredett a felszámolóval azt illetően, hogy a felszámolásban figyelembe vehető követeléseiket az alapbér vagy az átlagjövedelem (amibe a repült órák alapján járó pénz és a napidíjak is beleszámítanak – ezek komoly részét adták a pilóták jövedelmének) alapján kell kiszámolni.

A bíróság a pilótáknak adott igazat, s így a nekik kedvezőbb követeléseket ismeri el a felszámoló. Ez azért fontos, mert a felszámolás a folyamatban lévő perek miatt nem ért véget, idén is folytatódik, s így megnyílik a lehetőség arra, hogy idén ismét a Bérgarancia Alaphoz forduljon a cég, s a dolgozók ismét valamicske pénzhez jussanak. Követeléseikre azonban ez még így sem lesz elég. Lapunk információja szerint az ügyben döntés még nem született.

A pilóták türelme azonban elfogyott, ezért a bírósághoz fordultak annak érdekében, hogy vizsgálják meg az állam felelősségét. Demeter Csaba, a Hunalpa elnöke elmondta: kérdéseikre minden esetben azt a választ kapták az ágazatért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól, hogy mindent megtesznek annak érdekében, a felszámolás a lehető leggyorsabban és legmagasabb szakmai színvonalon történjen meg.

– Mindezt egy éve hallgatjuk, de érdemi előrelépés nincs, a felszámolás még mindig tart, pedig egy stratégiailag kiemelt, állami vállalatról van szó, amelynél 270 nap alatt be kellene fejezni a csődeljárást – tette hozzá. A Malév-dolgozók követelése mintegy nettó kétmilliárd forint, s a korábbi információk szerint ez körülbelül annyi, mint a vállalat pénzzé tehető vagyona. Ám a felszámolás költségei ezt jelentősen meghaladják, tízmilliárd forint feletti tételt jelentenek. Ott vannak még a banki hitelezők és a cég beszállítói, partnerei is.

Tehát az elmaradt járandóságok hiába fenyegetik a volt dolgozók napi megélhetését, kevés reményük lehet arra, hogy a felszámolás keretében pénzükhöz juthatnak. Ezért lehet fontos a pilóták legújabb pere, amely az állam mint a legnagyobb tulajdonos felelősségét vizsgálja. Ez ugyanis egy későbbi kártérítési per alapjául szolgálhat. De nem csak a több mint 1500 állás nélkül maradt dolgozó felé maradt hátra óriási tartozás.

Lapunk korábbi információi szerint kétezer hitelező összesen 160-170 milliárd forintra tart igényt. Így a legnagyobb hitelező és volt többségi tulajdonos, az orosz Vnyes ekonombank (VEB) 30 milliárdot meghaladó követeléssel ragadt bent a cégben, akárcsak a Boeing gépeket lízingelő amerikai ILFC. A Budapest Airport esetében is hasonló nagyságrendet emlegetnek forrásaink. A jelek szerint a VEB-bel nem sikerült kormányközi szinten megegyezni erről a tartozásról. Erre utal, hogy nem rendeződik a szintén VEB-tulajdonú dunaújvárosi acélmű, a Dunaferr ügye, s a bank továbbra is bíróságon támadja a Malév-leánycégek (Malév Ground Handling és Aeroplex of Central Europe) állami tulajdonba vételét.

Márpedig ha a munkavállalók esetében a bíróság megállapítaná az állam mint 95 százalékot meghaladó tulajdonos felelősségét, akkor kedvet kaphatnának a hitelezők is. Mindez persze kérdéses: a lapunk által megkérdezett szakértők szerint az állam jogilag ugyan csak a száz százalékban állami tulajdonú vállalatok elismert tartozásaiért köteles jótállni, ez esetben azonban nem ez a helyzet. Néhány százaléknyi üzletrészen ugyanis kisrészvényesek és az orosz VEB osztozott. Ezzel azonban az állam nem tud kibújni saját felelőssége alól.

A külföldi hitelezők felé morális felelősséggel is tartozik, ráadásul magyarázatot kell adnia arra is, miért működtette a céget a csődig, miközben több közgyűlés is megállapította korábban, hogy a Malév gazdálkodása fenntarthatatlan. (Ilyen esetekben a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint felmerül a tulajdonos felelőssége a cég vagyonán túl is.) A Malév hátrahagyott tartozása tehát okozhat még fejfájást a magyar államnak, különösen ha figyelembe vesszük Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter pár héttel ezelőtti, Magyar Nemzetnek adott nyilatkozata, miszerint a kormány egy új nemzeti légitársaságban gondolkodik, még akkor is, ha abban csak kisebbségi szerepet vállalna az állam. Elég nehéz dolga lesz úgy, hogy közben számos iparági szereplővel szemben adós maradt egy korábbi állami cég.