Minden valószínűség szerint benyújtja a kormány a reklámadóról szóló törvény tervezetét a parlamentnek, amelyet akár gyors ütemben el is fogadhatnak. A Népszabadság birtokába került a nemzetgazdasági tárca új, immáron országgyűlési tárgyalásra kész, indoklással is ellátott törvénytervezetének munkaanyaga, ami azt mutatja: nem felejti el a kormány a média megsarcolását csak azért, mert az Európai Bizottság extra adók nélkül is tarthatónak vélte a hiánycélt és javasolta Magyarország kiengedését a túlzottdeficit-eljárás alól.

A reklámadó tervezetét a Nemzetgazdasági Minisztérium még akkor készítette el, amikor bizonytalan volt, hogy Brüsszel megelégszik-e a vállalt zárolásokkal és beruházási korlátozásokkal, vagy többre lesz szükség. A „minél gyorsabb tájékoztatás érdekében” május végén közzétett dokumentum címe szerint a törvény „a túlzottdeficit-eljárás lezárása érdekében” meghozandó intézkedésekről szólt. A legújabb dokumentum szerint viszont csak a reklámadóról szólna. Igaz, az új és a régi terv preambuluma is említi, hogy az igazságos közteherviselés mellett le is szeretnénk kerülni a szégyenpadról.

A lényeget tekintve a két terv nem tér el egymástól: a reklámot közzétevő cégeket – kiadókat, televíziós-rádiós műsorkészítőket és -szolgáltatókat – sújtaná, mégpedig sávos rendszerben. Az adó az egymilliárd forint éves bevétel alatti kisebb cégeket megkímélné, enyhébb mértékű terhet jelentene a közepes társaságoknak: egytől ötmilliárdig az árbevétel egy százaléka volna az adó. A nagyobb vállalkozásoknál azonban jelentős elvonást hozna: az öt- és tízmilliárd közé eső árbevétel tíz százalékát, a tízmilliárd feletti bevétel húsz százalékát vonnák el.

Az új teher leginkább a kereskedelmitévé-társaságokat sújtaná: a 25,7 milliárdos árbevétel mellett tavaly 6,6 milliárdos adózott nyereséggel működő RTL Klubnak mintegy 3,7 milliárdot kellene fizetnie. A kisebb, 14 milliárdot valamivel meghaladó forgalmú, tavaly hatmilliárd feletti deficittel működő TV2-nek 1,4 milliárdot. Megúsznák viszont a fizetést a jobboldali médiabirodalom tagjai: itt ugyanis nem egy vállalkozás létezik, hanem cégháló, az egyes tagok pedig általában bőven az ötmilliárd forint alatt maradnak. A Simicska Lajoshoz köthető médiavállalkozások közül például a tavaly 5,8 milliárdos árbevétel mellett 2,2 milliárd forintos üzemi eredményt (vagyis 40 százalékos árbevételre jutó profitot) produkáló köztéri plakátcég, a Publimont csupán 120 millió forint adót fizetne. A Hír TV-nél viszont a 9,3 milliárdos árbevételre jutó több mint 400 millió befizetnivaló elvinné a 675 millió eredmény jó részét.

Látható tehát: minél tagoltabb egy médiavállalkozás, annál kevesebbet kell fizetnie – s mint megírtuk, ez volt a törvénytervezet egyik legnagyobb hibája is. Hiszen a médiacégek könnyen szétszedhették volna bevételüket több társaságba, hogy csökkentsék, esetleg – az egymilliárdos határt el sem érve – megússzák az adófizetést.

Ezt a hibát a szaktárca – talán cikkünk hatására, esetleg saját felismerésből – javította. Az új törvény ugyanis már a kapcsolt vállalkozások egybeszámítását is előírja, vagyis: hiába szedi szét műsorszámonként, adónként, vagy laponként külön cégbe egy kiadó vagy egy tévétársaság önmagát, az úgy számít (ha azonos a tulajdonosi kör), mintha egybe tartoznának. Az előírások érdekessége, hogy az egybeszámítás Simicska Lajos érdekeltségeire valószínűleg nem vonatkozik, azokban ugyanis a tulajdoni viszonyok inkább lazább kötődéseket takarnak, amelyek nem merítik ki a kapcsolt vállalkozás fogalmát.

A nagyobb médiacégeknek a változtatással csak egy menekülési útjuk maradt: az uniós jog. Az EU-ban két adófajtát figyelnek nagyon: a jövedéki adót és az áfát – utóbbit annyira, hogy előírás: más hozzáadottérték-adó nem is lehet, csak az. A reklámadónál már korábban is emlegették ezt az előírást, most viszont a szaktárca illetékesei segítettek is azoknak, akik megtámadnák az új adót. A törvénytervezethez újonnan csatolt indoklásban ugyanis a terhet „forgalmi-fogyasztási jellegű” adóként írják le, vagyis olyanként, amit nem lehet bevezetni európai országban.

Nem kizárható, hogy a nagy médiacégek élnek is az uniós jog és az európai nyomásgyakorlás eszközével. A két legnagyobb kereskedelmi tévé már a nyilvánosság előtt is tiltakozott a reklámadó ellen. Mindkét cég úgy ítéli meg, hogy a reklámadó jelentősen szegényítené a tartalomszolgáltatást, csökkentené a Magyarországon előállított műsorok mennyiségét, egyúttal munkahelyek százait veszélyezteti. A magyar RTL-csoport minden opciót mérlegel a további magyarországi működésével kapcsolatban, azt azonban lapunk megkeresésére a tévé egyik vezető személyisége elképzelhetetlennek tartotta, hogy kivonulnának az országból. A reklámszakma képviselői folyamatosan arra hívják fel a figyelmet, hogy a hazai tévés vállalkozások az elmúlt öt évben bevételeik 40-50 százalékát veszítették el. Bár Európában több országban is van reklámadó, annak mértéke, kiterjesztése és felhasználása lényegesen különbözik a magyar tervezettől. Ausztriában például eddig ötszázalékos volt a reklámadó, azonban az idén készülnek annak kivezetésére – éppen a kimutatható negatív hatások miatt.

Sajtótájékoztató. A nagyobb társaságoknak sokmilliárdos terhet jelenthet az új elvonás