Varga Mihály időt kér
A cserét elmulasztókat június 30-ig nem bünteti a NAV, ez utóbbi határidőt tolná ki most Varga Mihály további két hónappal. A miniszter jelezte: két hónapnak elegendőnek kell lennie arra, hogy az átállás biztonságosan megtörténjen. Piaci szereplők már év eleje óta folyamatosan jelezték: tarthatatlan a pénztárgépcserére megállapított kormányzati menetrend. A NAV technikai specifikációjának megfelelő pénztárgép ugyanis nem létezett, azt a gyártóknak kellett kifejleszteni, majd engedélyeztetni.
A kabinet azonban eddig tartotta magát a februári kormányrendeletben meghatározott dátumokhoz. E szerint a NAV július elsejétől szankcionálná, ha a kisboltokban nem hálózatosított pénztárgépek működnek. Ennek azonban a kereskedők akkor sem tudnak eleget tenni, ha akarnak. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) tájékoztatása szerint péntekig egyetlen forgalomba hozatali engedélyt sem adtak ki a NAV korábbi rendeletében meghatározott tulajdonságokkal bíró pénztárgépre. Piaci vélemények szerint az elkövetkező néhány hétben pedig fizikai képtelenség a hazai pénztárgépállomány akár csak töredékét is lecserélni.
Úgy tudni, március közepe óta hét forgalmazó tizenhárom pénztárgéptípusra nyújtott be kérelmet az MKEH-hoz. Forrásaink nem zárták ki, hogy még június folyamán az MKEH róbólinthat az első pénztárgépre (legalább egy gyártóról úgy hírlik, hogy már félig a zsebében érzi az engedélyt), azonban jó esély van arra, hogy az is PC-alapú nagygép lehet.
Ugyan e-journallal rendelkező, zömében nagyáruházakban használt nagygépeknél csak december 31-ig kell levezényelni az átállást, azonban a gyártók ennek a fejlesztését vették előre. Ennek az a logikája – fejtegette az egyik forrásunk –, hogy a fejlesztés első körében a gépekben lévő adóügyi ellenőrző egység (AEE) szoftverjét kell kialakítani, ami sokkal praktikusabb, ha a több, egymástól függetlenül módosítható alegységből álló nagygépen történik, majd a már kipróbált és bizonyított szoftverhez fejlesztik hozzá az egybeépített kiskasszát. A szakmai becslés szerint összességében legalább fél év kell az engedélytől a kész gépek leszállításáig: egy-két hónapba telik a szoftver élesben történő tesztelése, majd ezt követi a távolkeleti sorozatgyártás, a készáru behajózása, majd a hazai disztribúció.
Az is valószínűtlen, hogy egy forgalmazó a saját szakállára több ezer gépet legyártatna egyszerre – magyarázta az egyik vezető forgalmazó. Várhatóan előbb néhány tucat gép érkezik, majd ha azok beváltak, akkor lehet szó ezres, végül tízezres nagyságrendű megrendelésről. Ez alapján az új, őszi határidő betartása is kétségesnek mondható. Mint emlékezetes, az előző gazdasági miniszter, Matolcsy György eredetileg januárra, majd áprilisra ígérte a hazai pénztárgépek NAV-val közös hálózatra kötését. Később, a szakmai szereplők nyomására, a kormányzat május elsejét tűzte ki a bevezetés határidejének.
Bár a piaci szereplők jobbára komolytalannak vélték ezeket az időpontokat, Orbán Viktor miniszterelnök március közepén fontosnak tartotta bejelenteni, hogy minden rendben lesz a pénztárgépek online átállásával. A miniszterelnöki optimizmust osztotta az apparátus is: Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyi helyettes államtitkára még bő két hete is úgy látta, hogy tartható a pénztárgépcsere június végi határideje. Közben május végén lemondott Kalmár István, a NAV informatikai elnökhelyettese. Bár forrásaink Kalmár lemondását nem tudták a pénztárgépcsere csúszásához kötni, tény, hogy utóda a pénztárgépes tárgyalásokon közvetlenül részt vevő Vágujhelyi Ferenc informatikai szakfőigazgató lett.
Piaci vélekedések szerint a kincstári optimizmus jobbára az EU-nak szólt. Brüsszel ugyanis ekkor még javában azon lamentált, hogy kiengedje-e Magyarországot a túlzottdeficit-eljárásból, ehhez pedig fontos volt, hogy a büdzsében benn maradjon az a 95 milliárd forintos adótöbblet, amit a kabinet a pénztárgépek „NAV-osításából” remélt. A nemzetgazdasági miniszter szerint azonban a nagyobb áfabevétel és a gazdaság már most tapasztalt fehéredése miatt van remény arra, hogy az újabb, két hónapos halasztás nem okoz jelentős kiesést az adóbevételekben.
