Jelentősen szórnak az iskolai étkezés árai Magyarországon – a Népszabadság adatgyűjtése szerint. Budán, a XII. kerületben például a három étkezésből (tízórai, ebéd, uzsonna) álló iskolai ellátásra több mint napi hatszáz forint jut, míg Sopronban összesen 371 forintot fordítanak ugyanerre.

A két szélső érték között minden előfordul, sokszor nehéz megmondani, mi a különbségek oka: a III. kerületben a napi bruttó étkezési norma 378 forint, a XXII.-ben majdnem eléri az ötszázat. Nagykanizsa és Miskolc iskolásai napi 420 forintot fizetnek, Eger és Pécs oktatási intézményeiben 500 forintot kérnek el – az árak ugyanúgy szórnak, ahogyan a minőség és az előírások is változnak.

A minőségi garanciát az Emberi Erőforrások Minisztériuma most egy új rendelet megalkotásával kívánja elérni. Mint beszámoltunk róla, jövő januártól előírnák, mi az, amit lehet adni a közétkeztetésben, és mit nem. Az új rendelkezések célja az egészséges táplálkozás terjesztése, a kellő mennyiségű zöldség- és gyümölcsfogyasztás elősegítése, valamint a só és a telített zsírsavak bevitelének csökkentése. Ezért az előírások jelentős része foglalkozik azzal, melyik korosztálynak mit kötelező és mit nem lehet adni.

Előírnák a kötelezően biztosítandó tápértéket, és kizárnának zsíros élelmiszereket. A magyaros ételek jó része (túrógombóc, szalámi) zsírtartalma okán kikerülne a menzáról, viszont szójás ételek nagy mennyiségben kerülnének be. Sőt, mint a szaktárca áprilisi előterjesztéséből kiderül, ez is már a puhább verzió: eredetileg zsírosabb tejfölt se lehetett volna adni a gyerekeknek. A közétkeztetésben részt vevő minden érdekelt szerint így olyan menüsorokat hoznának létre, amelyeket a gyerekek nem ennének meg.

Vitát az váltott ki, az új menüsor mennyivel lesz drágább. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által készített hatástanulmányból kitűnik, csak a 7–10 éves korosztály számára kötelezően előírt menza árváltozását vizsgálták – a bölcsődés, óvodás és középiskolás korcsoportokét nem. A szaktárca szombati közleménye szerint „nem várható jelentős, az infláció mértékét meghaladó növekedés”, míg egy szakmai érdekképviselet az elmúlt héten 35-70 százalékos drágulást prognosztizált.

A Népszabadság birtokába jutott előterjesztésből most kiderült, hogy a minisztérium az általa elemzett korcsoportban a napi iskolai étkezés árát átlagosan 562 forintban állapítja meg.

Ott, ahol drágább az étkezés, ez valóban nem jelent emelést, míg másutt jelentős drágulást hoz. Nagykanizsán és Miskolcon például egyharmadával, Sopronban felével drágulna az étkezés ezen kalkuláció alapján is. Az előterjesztésből kiderül egyébként, hogy a tárcaközi egyeztetéseken az igazságügyi és a nemzetgazdasági tárca sem támogatta a rendelettervezetet, mondván, a kötelező előírások jelentős terhet rónának az államra, a fenntartó önkormányzatokra vagy a szülőkre.

A rántott húst csak a szaktárca nem szereti