Titokzatos segítséget kapott az FHB
Nem tudni, a pénz kitől és milyen feltételek mellett érkezett. A tőkejuttatás eredményeként viszont az FHB már át tudja hidalni a válság, a bankadó és a végtörlesztés hármasának jelentős problémáját, s folyamatosan pótolni képes veszteségeit. Legutóbb péntek éjjel adtak számot eredményeikről, a mérlegfőösszeg további visszaeséséről, és 2,2 milliárd forintos, adófizetés előtti veszteségről. Az FHB így is tovább folytathatja a megkezdett terjeszkedését – némi segédlettel.
A tőzsdei társaság az első – és nem állami bankként az egyetlen –, amely a 2008-as válságot követően az államhoz fordult tőkéért: 2009-ben 30 milliárd forintot kapott. Ennek a Portfolio hírportálon megjelent akkori értékelés szerint azt kellett volna eredményeznie, hogy a pénzintézet „a következő évek egyik legaktívabb bankja” lesz. Ez nem igazán sikerült: a mérlegfőösszeg 2010-ben még növekedett ugyan, megvásárolták az Allianz Bankot is, ám ezt követően a banküzem folyamatosan zsugorodott.
Ami ennél is rosszabb: mindez annak ellenére történt így, hogy az FHB (az OTP Bank mellett) még 400 millió euró hitelt is kapott az államtól, hogy a lakossági és a kis- és középvállalati hitelezést erősítse. 2009-ben még sikerült növelni a vállalati hitelállományt valamelyest, ám a lakossági már akkor is csökkent, 2010-től kezdve pedig mindkét szegmens folyamatosan visszaesett.
A piaci kamatozású állami hitel így inkább veszteséget okozott a banknak. A tőkejuttatás története sem volt teljesen szerencsés. Az FHB a tőkeemelésért cserébe busás, évi 3,15 milliárdos osztalék kifizetését vállalta ugyanis – csakhogy mielőtt még az első ilyet kifizették volna, éltek az opciós lehetőséggel, és kivásárolták az államot. Később azért kifizettek 2,6 milliárdot – ugyanis az FHB az osztalékfizetés nélkül kvázi ingyenpénzt kapott, és az unió is vizsgálni kezdte az ügyet.
A bank az ítélet előtt megállapodott az állammal. A problémát tetőzte, hogy a 2010-es mérleget is alaposan elrondította a tőke visszafizetése: 19 milliárdos veszteséget kellett beállítani, pedig anélkül maradt volna a hatmilliárdos profit.
Más kérdés, hogy ezt a nyereségességet a következő évben, 2011-ben nem sikerült visszahozni: a végtörlesztés 5,5 milliárdos veszteséget hozott a banknak, miközben tovább esett a fő nyereségforrásnak számító jelzáloghitelek aránya. A tendencia tavaly, és idén az első negyedévben sem fordult meg, a bank láthatóan küzd a válság következményeivel – így (mint mindenkinek) szüksége volt és van tőkére, amit meg is tud szerezni. A társaság tavaly három zártkörű kötvénykibocsátást is lebonyolított, az első kettőt júliusban: 15 milliárd forintot és 50 millió eurót (forintban ez szintén a 15 milliárdot közelítette) értékesítettek, és csak annyit lehetett tudni: a tízéves kötvény éves kamatozású, a piaci árakhoz igazított, és fizetése június 15-re esik. A kötvényeket azonban még bőven a kamatfizetés előtt, vagyis idén februárban visszavásárolta a pénzintézet – a tájékoztatás szerint a Pénzügyi Felügyeletek Állami Szervezete engedélye alapján.
Tehette azért, mert a harmadik kötvénykibocsátásra decemberben sor került. Ekkor újabb, 102 millió eurós (forintban ez ismét 30 milliárdos összeg) kötvénykibocsátást jelentettek be. Ezt „nem magyarországi befektetők részére” adták el, immáron határozatlan futamidőre, szintén piaci árakhoz igazítottan. Ez a pénz ma is ott van a banknál, mégpedig alapvető kölcsöntőkeként – fedezetként. Sőt, az idén az első negyedéves veszteség se jelent problémát. A bank péntek éjjel publikálta a gyorsjelentést, ebben a mérlegfőösszeg további visszaeséséről, és 2,2 milliárd forintos, adófizetés előtti veszteségről adtak számot – ám a részvényeseknek és a felügyelőknek mégsem kell aggódniuk. A tavaly decemberi kötvénykibocsátást ugyanis újabb 10 millió euróval (2,9 milliárd forinttal) fejelte meg a hitelintézet épp a negyedéves számok közlése előtt, ami bőven fedezi a deficites működéssel elvesztett vagyont.
Jól érthetően: bizonyos befektetők annyi tőkét tettek az FHB-ba – csak kamatért, hogy a növekedését, egészségét biztosítsák, minden tulajdonosi jog követelése nélkül –, amennyi a bank saját tőkéjének a fele. Azt azonban nem tudni, ki volt ilyen gáláns: a bank szerint ugyanis a kötvényjegyzések „az érintettek üzleti titkának, emellett pedig eshetőlegesen banktitoknak minősülnek”.
A közlések és az előzmények alapján az sem elképzelhetetlen, hogy az állam segített. (Egyes spekulációk szerint a mostani közlésekben felbukkanó „nem magyarországi befektetők” nem feltétlenül külföldi szereplőt, szereplőket jelentenek, hanem lehetséges, hogy a „magyarországi” szót kihagyva, csak „nem befektetőt” kell érteni rajta, s ez utalhat állami részvételre.) Arra a kérdésünkre az FHB-nál mindenesetre nem válaszoltak, hogy volt-e részben vagy egészében állami tulajdonú szereplő a kötvényt lejegyzők között.
Éppen ezért öt nagyobb állami vállalatot kerestünk meg. A Magyar Fejlesztési Banknál egyelőre nem válaszoltak a kérdésünkre. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél (MNV), az Eximbank–Mehib párosnál és az MVM Zrt.-nél is azt közölték, hogy a cég és a kezelésében lévő társaságok sem vettek részt a jegyzésben, ahogyan a Magyar Postánál is ugyanezt a választ kaptuk.
Utóbbinak erre nem feltétlenül lett volna forrása. A posta másként fűzi szorosabbra kapcsolatait az FHB-val, hiszen az állami cég épp egy olyan, a Díjbeszedő Zrt. többségének megvásárlását célzó „stratégiai szövetséghez” csatlakozott, amilyet a pénzintézet az Allianz bankjának megvásárlásakor is kötött. A felvásárláshoz egyébként a 30 milliárdos tőke nem jön rosszul az FHB-nak. A postának vélhetően fontosabb a Díjbeszedő, az FHB-nak pedig inkább a postai kapcsolat. A Magyar Posta – mint megírtuk – nem csupán potenciális értékesítési pontot, de (például a pénzkezelésben) jó üzleti lehetőséget is jelenthet a pénzintézetnek.
Persze a tőke nem csak erre jó. Miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) úgy határozott: a versenyt erősíti az új hitelprogramjával és olcsó kölcsöneivel, az FHB jó eséllyel indul az új ügyfelekért harcba. Nem meglepő ezek után, hogy a Portfolio konferenciáján nemrég a pénzintézet második számú vezetője, Soltész Gergő is kiállt az MNB programja mellett, megemlítve: bár a feltételek nem ismertek, máris óriási az érdeklődés.
Hazai és külföldi befektetők is találhatók az FHB Bank Nyrt. tulajdonosai között
A február végi adatok szerint az FHB legnagyobb, 24,2 százalékos tulajdonosa a Vienna Capital Partners, amely korábban a TVK-ban és a BorsodChemben is érdekelt volt. A második legnagyobb részvényes Spéder Zoltán elnök vagyonkezelő társasága, az A64 Vagyonkezelő Kft., ez 16,3 százalékot birtokol. A partnerül fogadott Allianznak 10,5 százaléka van, a Silvermist Estate SA 9,6 százalékot tulajdonol, míg az MNV részesedése 7,2 százalék – a fennmaradó rész a közkézhányad. Spéder Zoltán ezenkívül még a Közép-európai Média és Kiadó Zrt. (CEMP) elnöke, és Nobilis Kristóffal együtt a tulajdonosa is – bár a rendelkezésre álló céginformációs adatok szerint a többség a Panamában nyilvántartott LOIC Corporation Ltd. kezében van. A CEMP a tulajdonosa az Index.hu Zrt.-nek, az Inforádiónak, és a Portfolio.hu-t is megjelentető Net Media Zrt.-nek. Spéder Zoltán ezenkívül még Nobilis Kristóffal együtt érdekelt a szintén tőzsdei ingatlancégben, a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt.-ben. Ez utóbbiban a legnagyobb (30 százalékos) részvényes a Nobilis család birtokában lévő Dona-Döme Kft. A második (25 százalékkal) a Terror Háza Múzeum főigazgatójának, Schmidt Máriának és fiának a birtokában lévő Pió21 Kft. Spéder százszázalékos tulajdona, a Budapesti Ingatlan Holding Vagyonkezelő Zrt. 15 százalékkal bír, míg az FHB-nak tíz százaléka van. Az állami részesedés ötszázalékos, a kisrészvényesek a maradék 15 százalékon osztozhatnak.
