Duplázza a kormány az ATM-illetéket
Hamarosan dönt arról a kormány, megpróbálja-e elérni, hogy az uniós pénzügyminiszterek már a nyáron levegyék Magyarországot a szégyenpadról. A másik megoldás: elfogadni a brüsszeli kompromisszumot, és az erről szóló uniós határozatot őszre halasztani. Az első esetben már most be kell jelenteni egy kisebb korrekciót, ha tetszik: az első Varga-csomagot.
A második variációnál a kabinet abban bízhat, hogy a növekedési számok jobbak lesznek, megérkeznek a bizonytalannak mondott elektronikus útdíj- és pénztárgépbevételek is, vagyis őszre már látszani fog, hogy – a még rendelkezésre álló tartalék zárolásával – tartani tudjuk a hiányszámot, a jövő évi költségvetés tervezete pedig önmagában is meggyőző lehet. (Brüsszel továbbra is tart attól, ha most enged, akkor jövőre választási költségvetés lesz – az őszi döntéskor viszont már látszik a 2014-es büdzsé is, vagyis kevesebb az esély a kiengedésre.)
Az első megoldás választására utalna, hogy a Fidesz tegnapi elnökségi ülésén éppen a túlzottdeficit-eljárással kapcsolatos lépések kerültek terítékre. A tanácskozás után Orbán Viktor miniszterelnök ráadásul arra kérte a nemzetgazdasági minisztert, Varga Mihályt: dolgozzon ki a kormány gazdaság- és társadalompolitikájával összeegyeztethető és egyben az Európai Unió számára is elfogadható lépéseket. Ugyanakkor érdekes az erről szóló kormányszóvivői bejelentés második mondata is, amely szerint ezen lépések célja, hogy „Magyarország a második fél év végén” kikerüljön az eljárás alól. Ez utóbbi őszi döntést feltételez és kivárást.
Brüsszel erre az évre 3, 2014-re 3,3 százalékos GDP-arányos hiányt jósolt változatlan költségvetési politika esetére – kockázatosnak mondva a pénztárgépek adóhatósági összekötésétől várt, illetve az elektronikus útdíjból származó bevételek beérkezését.
Szerintük ráadásul további strukturális intézkedések is kellenének, hiszen így érhető el, hogy a deficit tartósan a küszöbérték alá csökkenjen. Kormányközeli forrásaink a helyzetet úgy magyarázták: ha az útdíjból vagy a pénztárgépekből származó bevételek nem érkeznek meg, mindenképpen szükség lesz csomagra. (Varga többször nyilvánosan is jelezte: ha kell, intézkednek.)
Vagyis: ha a kormány bízik az új rendszerek sikerében és a saját növekedési jóslatában, érdemes lehet várnia. Ha viszont már most látszik a bukás valamelyik projekten, akkor lépni kell – hiszen ez esetben már a nyáron ki lehet kerülni az eljárás alól. Jelenleg annyit tudni, hogy nincs jóváhagyott pénztárgép, amelynek a gyártása megindulhatna, és az elektronikus útdíj rendszerét még tervszinten sem sokan látták. Ha ma az illetékes miniszterek bizonyítják, hogy mindezek ellenére a kulcsprojektek rendben haladnak, akkor nem lesz csomag. Ha bármi bukik, akkor jöhet a kiigazítás.
A Fidesz elnöksége meghatározta, hogy mi nem lehet a csomagban. Rogán Antal frakcióvezető szerint szó sem lehet a rezsicsökkentés visszavonásáról, a magánszemélyek és a kis- és középvállalkozások adóterheinek növeléséről, a nyugdíjak megadóztatásáról, a nyugdíjemelés eltörléséről, a családtámogatások csökkentéséről és a gyermekek utáni adókedvezmények felülvizsgálatáról sem. Vagyis a hivatalosan banki tehernek tekintett tranzakciós illeték, a különadók emeléséről és zárolásokról lehet szó.
Az idei korrekció kisebb kell legyen, a zárolásokon felül még baj esetén sincs nagyon szükség másra. A kérdés a jövő év: itt 120-130 milliárdot kell találni. Úgy tudjuk, hogy a tranzakciós illeték emelése lehet a megoldás – ez már strukturális intézkedésnek is jó. Brüsszel egyébként is szeretné, ha a készpénzfelvételben ellenérdekeltté tennék a magyarokat, ez a bankoknak se rossz (ráadásul a teher továbbhárításában is van már gyakorlat).
A Népszabadság úgy tudja: a készpénzfelvétel terhe a mai 3 ezrelékről 6 ezrelékre nőhetne, az átutalásoknál alkalmazott 2 ezrelékes mérték pedig 3-4 ezrelékre emelkedne – ha erre szükség lesz.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Hír TV-ben tegnap este azt mondta: a kabinet szerint a tranzakciós illeték emelésével tud Magyarország kikerülni a túlzottdeficit-eljárás alól.
