Spekulánsokból nem kér az MNB
A javaslat szerint a kereskedelmi bankoknak a jegybanknál elhelyezett, most ötszázalékos alapkamattal kockázatmentesen fialtatott kötvényeit hasonló futamidejű betéttel váltanák fel, ám az új szabály szerint utóbbiba csak olyan pénzintézetek tehetnék fölös forrásaikat, amelyek valóban hiteleznek is Magyarországon. A Bankszövetség elnökének, Patai Mihálynak ezt célzó kezdeményezését Matolcsy a monetáris tanács elé viszi azzal, hogy külföldi befektetők a jövőben ezentúl ne vehessenek részt a kéthetes kötvényprogramban. A bejelentés hatására a forint árfolyama az addigi 294-es szintről egészen 298,5-ig szaladt el.
Matolcsy leszögezte: minden módon csökkenteni kívánja az ország külső pénzügyi függőségét, ezen belül is a rövid külföldi forrásoknak való kitettséget. A kis- és középvállalkozásokat jegybanki forrásból finanszírozott, a kereskedelmi bankoknál júniustól – a tervek szerint – legfeljebb kétszázalékos kamattal elérhető, 250 milliárd forintos új hitelforrás iránt tömeges érdeklődést tapasztaltak.
Az egyeztetések során kiderült: a bankok nyitottak arra, hogy valamenynyi célra – így állóeszköz- és forgóeszköz-finanszírozásra, hitelkiváltásra és uniós támogatások önrészének előteremtéséhez is – felhasználhassák a kkv-k a forrást. Egy másik, ugyancsak 250 milliárd forintos keretösszeggel megtámogatott, a vállalkozói devizahiteleket kétszázalékos kamatozású forinthitelre átváltó konstrukcióra is lesznek jelentkezők.
A jegybankelnök szerint a monetáris politika reformja, ha ötéves késéssel is, de megkezdődik az MNB-ben. Megemlítette, hogy a kollégáinak kiírt szakmai pályázatra 103 értékes munka érkezett, amelyből sokat a monetáris politika is fel tud majd használni.
Az ár- és a pénzügyi rendszer stabilitása megvalósult, most a gazdasági stabilitás megteremtése van soron –vélekedett. A gazdaság és a foglalkoztatás bővítéséhez a jegybanknak megvannak a maga eszközei és azokkal élni is fog. „Ha a gazdaság rendben van, akkor a pénz is rendben lesz, de ha csak a pénz van rendben, attól még nem biztos, hogy rendben lesz a gazdaság” – fogalmazott Matolcsy. Ennek szerinte alapfeltétele a hetvenszázalékos foglalkoztatottság, szemben a mostani 56 százalékossal, és a húszszázalékos GDP-arányos beruházási ráta, szemben a mai 16 százalékkal.
Az MNB és a PSZÁF összevonását támogatják, az biztos, hogy európai mintára a pénzügyi felügyelet olvad a jegybankba, s nem fordítva – egyértelműsítette az erőviszonyokat a jegybankelnök. Utalt arra, hogy számos jegybankot felvérteztek már felügyeleti jogosítványokkal. Az összevonás kérdésében a kezdeményező szerep a kormányé, illetve a frakciószövetségé – tette hozzá. Akárhogy is, az MNB-nek olyan sok teendője van, hogy mindenképp szüksége lesz egy harmadik alelnökre is – mondta Matolcsy György.
Rogánnak tetszik a fúziós terv
A kormány vizsgálja az MNB és a PSZÁF összevonásának lehetőségét, az ezzel kapcsolatos jogi szabályozás még nyár előtt a parlament elé kerülhet – jelentette be Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) fórumán. Meggyőződése szerint a teljes fúzió nem járható út, mert vannak olyan jogkörök, amelyek nem a jegybankhoz tartoznak. Ilyen az értékpapír-piaci felügyelet, amelynek jövője másként képzelhető el. A biztosításfelügyelet beolvasztása is kérdéses lehet.
Az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke szólt arról is, hogy a különadók fennmaradásával a következő kormányzati ciklus közepéig mindenképp számolni kell. Érdemi gazdasági növekedés nélkül ugyanis csak ezekkel tartható egyensúlyban a büdzsé. A héten beadott konvergenciaprogram kapcsán kifejtette: a kormány „sokkal nagyobb óvatossággal figyel” az Európai Bizottság észrevételeire. Tavaly bebizonyosodott, hogy a bizottság szakértői sok ponton „rendszeresen és folyamatosan tévedtek”. Kiigazító lépésekre szerinte nem lesz szükség, de azt ő is világosan látja, hogy a magyar gazdaságban kétségkívül van növekedési kockázat.
